Az Európai Bizottság által előterjesztett tizennegyedik szankciós lista jól szemlélteti, hogy az EU még messze nem merített ki minden opciót. Az új korlátozó intézkedések első ízben az orosz gázszállítást is célozzák, és széles körben tiltanák orosz pénz elfogadását.
Hosszas előkészítés után a héten a tagállamok elé terjesztette az Európai Bizottság az ukrajnai háború kezdete óta sorrendben tizennegyedik orosz szankciós listát, amely számos új területre kiterjed. Közülük a legnagyobb figyelmet az Oroszországból az EU területére irányuló cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának, illetve reexportjának részleges korlátozása kapta.
Első szankciók az orosz LNG-szállításra
A javaslat – amelyről a kormányok képviselőinek még meg kell állapodniuk – először is megtiltaná az Oroszországból származó LNG-importot olyan uniós terminálokon keresztül, amelyek nem csatlakoznak az európai földgázhálózathoz. Ebben az esetben ugyanis a behozott gázt nagy valószínűséggel harmadik, EU-n kívüli országokba szállítanák tovább, amit az új szankciós javaslat igyekszik elkerülni.
A bizottság valamennyi LNG-terminálra vonatkozóan tiltólistára helyezné az Oroszországból cseppfolyósított halmazállapotban érkező gáz átrakodására és továbbszállítására szakosodott szolgáltatásokat, és megtiltana minden olyan, uniós cégek által kínált szolgáltatás nyújtását Oroszországnak, amelyek a sarkvidékről és a Murmanszk kikötőjéből származó LNG elszállításával kapcsolatosak.
Az orosz hélium sem lesz kívánatos
Az EU a terv értelmében kiviteli tilalmat vezetne be a mangánércre és más olyan ritkaföldfémekre, amelyeket a bányászatnál, a képernyők és elektronikus felszerelések gyártásánál használnak. A jövőben héliumot sem lehetne behozni az EU-ba Oroszországból.
Az orosz légiflottára bevezetett berepülési tilalmat is szigorítanák, arra kötelezve az üzemeltetőket, hogy nyújtsanak tájékoztatást arról, ki az EU légterébe belépni kívánó repülők tulajdonosa, és milyen nemzetiségűek az utasok.
A jövőben azok a közlekedési cégek sem működhetnének az EU-ban, amelyek legalább 25 százalékban orosz állami vagy magántulajdonban vannak.
Intézkedések a szankciókat megtörő kínai és más cégek ellen
Tizenegy, harmadik ország által üzemeltetett teherhajó sem köthetne ki ezentúl európai uniós kikötőkben, és nem vehetné igénybe a szolgáltatásaikat, amelyek bizonyíthatóan hozzájárulnak az orosz háborús gépezet működéséhez és ellátásához. Szigorítanák az úgynevezett érzékeny áruk oroszországi újraexportálására vonatkozó tilalmat is.
Több mint ötven külföldi céggel szemben – köztük tizenkilenccel Kínából és Hongkongból, de Törökországból, Kirgizisztánból és az Egyesült Arab Emírségekből is – vezetnének be szigorúbb exportellenőrzési rezsimet.
Az EU megtiltaná ukrán kultúrkincsek és emlékek megszerzését is, amennyiben gyanú merül fel, hogy illegális úton csempészték ki Ukrajnából.
A Bank of Russia a javaslat értelmében elveszítené a hozzáférését a pénzügyi üzenetküldő rendszerhez (SPFS).
A terv szerint orosz állampolgárok nem jegyezhetnének be ezentúl szellemi tulajdonjogot az Európai Unióban.
Pártok, lapok és civil szervezetek nem fogadhatnának el orosz pénzt
A javaslat megtiltaná az EU-ban a politikai pártoknak és alapítványaiknak, a kutatóintézeteket is beleértve civil szervezeteknek és más médiaszolgáltatóknak orosz pénzügyi támogatás elfogadását.
Az EU területén betiltott orosz propagandatermékek listája is bővül, és a jövőben várhatóan kiterjed a RIA Novosztyi, az Izvesztyija és a Rosszijszkaja Gazeta című lapra, valamint a nemrég a cseh és a belga titkosszolgálatok által leleplezett Voice of Europe online portálra.
A Voice of Europe „főszerkesztője”, Artyem Marcsevszkij és a Putyin kedvenc ukrán oligarchájának nevezett, a Voice of Europe finanszírozásában állítólag aktív szerepet vállaló Viktor Medvedcsuk is felkerült az uniós szankciós listára, amely 1800 személyt és 450 céget-intézményt tartalmaz.
Az új szankciós csomag része a Belaruszt sújtó korlátozó intézkedések szinkronba hozása az oroszellenes szankciókkal, megnehezítve a korlátozások kijátszását.
A tizennegyedik szankciós csomag elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése szükséges. Az előzmények ismeretében nem kizárt, hogy a javaslathoz képest lesznek kisebb-nagyobb változások. A magyar kormány is azok közé tartozik, akik általában és helyenként belenyúlnak a javaslatba, anélkül hogy érdemileg módosítanák.
