Az orosz–ukrán háború gazdasági hatásainak veszélyeire és az emiatt szükséges gazdasági intézkedések fontosságára hívta fel a figyelmet az Európai Parlament. A Fidesz azonban nem értett egyet az állásfoglalással, többek között azért, mert a jogállamiság tiszteletben tartása is szerepelt a szövegben.
A háború és a bevezetett szankciók együttesen komoly hatással vannak az EU gazdasági és emiatt szociális helyzetére is. Az Európai Parlament plenáris ülésén is téma volt ez, a képviselők pedig javaslatokat is megfogalmaztak a tagállamoknak, illetve az uniós intézményeknek.
Azt az EP nagy többsége nem vitatja, hogy az Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciók indokoltak, de az orosz agresszió együttes gazdasági hatásai komoly fenyegetést jelentenek az EU koronavírus utáni helyreállítási stratégiájára.
A hatást kezelni kell: segítséget kell nyújtani a háztartásoknak és a vállalatoknak, hogy „továbbra is támogassák az Oroszországgal szembeni fellépéseket és az ukránok védelme érdekében szükséges egyéb tevékenységeket” – jelentették ki a képviselők egy állásfoglalásban, amelyet kissé szokatlan módon kézfeltartással fogadtak el.
Felhívták a figyelmet arra, hogy pusztán a meglévő pénzügyi eszközökkel nem lehet megbirkózni a háború hatásaival. Ezért az orosz oligarchák vagyonának elkobzásából, új uniós forrásokból és az EU-büdzséből várnak további támogatást az Ukrajnában zajló háború következményeinek kezelésére. Javasolják, hogy a tagállamok vessenek ki ideiglenes adókat az energiaipari vállalatok rendkívüli bevételeire, kobozzák el az orosz oligarchák vagyonát, és kezeljék még rugalmasabban az uniós költségvetést. Az EP szerint felül kell vizsgálni a többéves pénzügyi keretet, rugalmasabban kell alkalmazni az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, az InvestEU beruházási programra adott uniós garancia szintjét meg kell emelni, a bizottságnak pedig készen kell állnia szükség esetén új programok beterjesztésére. A parlament szerint az uniónak élen kellene járnia egy Ukrajnát segítő szolidaritási vagyonkezelői alap felállításában.
Energia és autonómia
Kitérnek az energiaárak kérdésére is, hiszen a háború Európa-szerte tovább súlyosbította a már amúgy is komoly energiaár-válságot, ami valamennyi uniós polgár vásárlóerejét visszavetette, és megemelte a mindennapi költségeket. Gyors beavatkozásra van szükség, a tagállamoknak fokozniuk kell a szociális kiadásaikat, és a kiszolgáltatott, de életképes vállalkozások célzott támogatására is további forrásokat kell szánniuk.
A képviselők külön kiemelik, hogy fokozni kell az unió autonómiáját. Ehhez egy új, célzott alap létrehozását javasolják. A stratégiai autonómiaalap a határokon átnyúló energetikai infrastruktúrát, a megújulóenergia-termelést, az energiahatékonyságot, a kiberbiztonságot, az ipari versenyképességet, a körforgásos gazdaságot, az élelmezésbiztonságot és a fenntartható fejlődést finanszírozná.
A képviselők végül megjegyzik, hogy a közelmúltban több visszavonult politikus, köztük Esko Aho, François Fillon és Wolfgang Schüssel lemondott orosz vállalatokban betöltött szerepéről, és határozottan felszólítják a többieket, így Karin Kneisslt és Gerhard Schrödert, hogy tegyenek ugyanígy.
Az állásfoglalásban nem óvatoskodnak a további szankciókkal kapcsolatban sem. Ez áll a dokumentumban: az Európai Parlament „felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen fogadják el a bizottság által javasolt hatodik szankciócsomagot, beleértve az orosz olaj behozatalának tilalmát; ismételten felszólít az orosz olaj-, szén-, nukleárisüzemanyag- és gázimport azonnali és teljes embargójára, valamint az Északi Áramlat 1 és 2 teljes leállítására”.
A Fidesz nem támogatta a javaslatot
Bár korábban említettük, hogy a szavazás kézfeltartással történt, azt biztosan kijelenthetjük, hogy a Fidesz–KDNP képviselői nem emelték fel a kezüket. Többek között éppen az imént idézett szakasz miatt, amely a teljes energiaembargóval foglalkozik.
„Erre a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának válasza határozott nem – áll abban a közleményben, amelyet a Szabad Európához is eljuttatott a magyar kormánypárt EP-delegációja. – Nemet mondunk Európa elszegényítésére, ne az európai és magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát” – hangsúlyozta Győri Enikő a szavazást követően.
A fideszes EP-képviselő kiemelte: „Még a határozat is elismeri ezeknek az intézkedéseknek a súlyos gazdasági és társadalmi következményeit: háromszázalékos gazdasági visszaesés, a társadalmi és területi egyenlőtlenségek növekedése, a szociális ellátórendszer összeomlása, növekvő szegénység. Mindezeket figyelmen kívül hagyva a baloldal a Néppárttól a kommunistákig továbbra is ideológiai alapon erőlteti az embargót.”
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja kitart amellett, hogy az agresszort el kell ítélni, a megtámadottat segíteni szükséges, de a háború nem vezethet az európai, így a magyar gazdaság tönkretételéhez.
Van legalább még egy tétel, amely nem tetszett a Fidesznek. Ez is szerepel a szövegben: az EP „felhívja a bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a jogállamiságot tiszteletben tartó tagállamoknak a menekültek fogadásához és szociális és munkaerőpiaci integrációjához”.
Erre a következőképpen reagált a magyar kormánypárt. A közleményben Deutsch Tamás képviselő hozzátette: „Mi saját erőből segítünk, nem várunk Brüsszelre.”
Győri Enikő leszögezte azt is, hogy „Magyarország ugyanakkor továbbra is minden segítséget megad az ukrán menekülteknek, és támogatja, hogy szomszédunk megkapja az uniós tagjelölti státuszt”.
