Nem valószínű, hogy a Gázai övezetet uraló terrorszervezet elutasítaná a nemzetközi közvetítők által előterjesztett fegyvernyugvási javaslatot, de ennek életbe léptetéséhez biztosítékokat akar az izraeli katonai műveletek lezárására vonatkozóan – közölte egy bennfentes palesztin tisztségviselő.
Egyiptom és Katar a napokban mutatta be az iszlamista csoportnak a harcok szüneteltetését célzó első konkrét írásos javaslatot, amelyre az Egyesült Államok és Izrael is az áldását adta múlt héten. A Hamász erre reagálva tudatta, hogy tanulmányozni fogják a szöveget, és utána adnak rá választ.
A névtelenséget kérve nyilatkozó illetékes elmondta, hogy a január 28-i párizsi nemzetközi találkozón kidolgozott tervezet értelmében az első, negyven napig tartó fázisban szünetelnének az összecsapások, és ez idő alatt szabadon kellene engedniük minden civilt a több mint száz megmaradt túszuk közül. Ezt követően az izraeli katonák és a holttestek hazajuttatásához kötnék a hadműveletek további leállítását.
„Arra számítok, hogy a Hamász nem fogja elutasítani az előterjesztést, de nem fog döntő hozzájárulást sem adni hozzá” – emelte ki.
„Ehelyett azt várom, hogy pozitív reakciót fognak küldeni, és megerősítik a követeléseiket: az aláíráshoz annak biztosítására van szükség, hogy Izrael lezárja a gázai háborút, és teljesen kivonul az enklávéból” – tette hozzá.
Számi Abu Zuhri, a Hamász politikai szárnyának már régóta külföldi száműzetésben élő vezetője a sajtó megkeresésére arról számolt be, hogy nem tud mit hozzátenni két nappal korábbi nyilatkozatukhoz, miszerint vizsgálják a javaslatot.
Negyvenezer épület vált rommá a Gázai övezetben
Ez lenne a leghosszabb tűzszünet az október 7-i terrortámadást követően megindított izraeli katonai műveletek kezdete óta. A novemberi fegyvernyugvás mindössze egy hétig tartott.
A felek álláspontjában ott van a nagy szakadék, hogy mi következne a harcok szüneteltetését követően. Az izraeli kormány a „totális győzelmet”, a terrorszervezet teljes körű felszámolását tűzte ki célul, míg a Hamász ragaszkodik ahhoz, hogy csakis akkor léphet életbe valamifajta egyezmény, ha a zsidó állam kötelezettséget vállal a háború lezárására.
Iszmáíl Hanije, a Hamász vezetője bejelentette, hogy Kairóba fog utazni egyeztetni a javaslatról, viszont nem árulta el az utazás dátumát.
Egyik helyről a másikra kell menekülniük a palesztin családoknak
Eközben továbbra is heves harcok zajlanak a Gázai övezetben. Az izraeli hadsereg előző héten jelentős szárazföldi offenzívába kezdett a déli Hán Júnisz feletti ellenőrzés megszerzése céljából, ahol menekült civilek százezrei kerestek menedéket. Emellett északon is összecsapásokra került sor.
Izrael azután indított háborút Gázában, hogy a Hamász terroristái a határkerítésen áttörve október 7-én mintegy 1200 embert megöltek és körülbelül 250 túszt ejtettek, akik közül 129-et továbbra is fogva tartanak.
Ehhez kapcsolódóan: Nemzetközi Bíróság: Izraelnek biztosítania kell, hogy ne legyen népirtás Gázában
A gázai hatóságok szerint a halottak száma mára meghaladta a 27 ezret. Az izraeli fél azt állítja, hogy körülbelül nyolcezer fegyveressel végeztek eddig, de erre nem mutattak be bizonyítékot. A harcokban mostanáig mintegy kétszáz izraeli katona vesztette életét.
Az izraeli hadsereg aláhúzta, hogy mindent megtesz a civil életek megóvása érdekében, és azzal vádolta a Hamászt, hogy élő pajzsként használja a polgári lakosságot, amikor a sűrűn lakott területeken harcol, ahol egész labirintust épített ki alagutakból, bunkerekből, rakétavetőkből és mesterlövészállásokból.
A Gázai övezet 2,3 milliós lakosságának több mint 85 százaléka, 1,9 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Vannak, akik attól tartanak, hogy nem is térhetnek már vissza.
