Európában már keményen kötelezik a gyártókat arra, hogy tegyék javíthatóvá a termékeiket – egyszerre védve a fogyasztókat és a környezetet. Amerikában azonban még mindig küzdenek azért, hogy törvényes úton garantálják ezt. Addig viszont a csúcstechnológiát alkalmazó cégek diktálhatják, hogy mennyiért és milyen gyorsan lehet valamit rendbe hozatni.
Miközben egyre több termékbe építenek be szoftvereket és egyéb technológiát, a gyártók még inkább megnehezítik az ilyen termékek javítását. Mindez komoly pénzveszteséget okoz nemcsak a fogyasztóknak, de egy sor, javításra szakosodott vállalkozásnak is.
Az okostelefonoktól kezdve a mezőgazdasági gépekig a gyártók korlátozhatják a speciális szerszámokhoz való hozzáférést, és olyan szoftverzárakat hozhatnak létre, amelyek akadályozatják még az egyszerű frissítéseket is, ha azokat nem a gyártó cég által felhatalmazott javítóműhely végzi el.
A független javítóműhelyek így értékes üzleti lehetőségektől esnek el, vagy különösen sok idejük mehet el arra, hogy beszerezzék a minőségi alkatrészeket.
Közben a mezőgazdaságban dolgozó gazdák több ezer dollárt veszíthetnek, amíg arra várnak, hogy a jóváhagyott dílerek megjavítsák a meghibásodott berendezéseket. A fogyasztók pedig vagy csak drágábban tudnak javíttatni, vagy kénytelenek kicserélni azokat a berendezéseket, amelyeket rendbe lehetett volna még hozni.
„Ha nem foglalkozunk ezekkel a problémákkal, és hagyjuk, hogy a gyártók diktálják a javítási feltételeket, valóban fennáll a veszélye annak, hogy elveszítjük a meglévő javítási infrastruktúrához való hozzáférést” – mondta Nathan Proctor, a javításhoz való jogért folyó amerikai kampány igazgatója, a U.S. PIRG fogyasztói érdekvédelmi csoport képviselője.
Az EU kötelezi a gyártókat az alkatrészek biztosítására
Az EU-ban 2021 márciusában vezették be a „javítási jogot”. Ennek részeként arra kötelezték az elektromos eszközök gyártóit, hogy termékeik „a piacra lépés utáni tíz éven át javíthatók maradjanak”.
Ezt azt is jelentheti, hogy a gyártók kénytelenek lesznek legyártani és raktározni a szükséges alkatrészeket. Uniós illetékesek nemcsak fogyasztóvédelmi, hanem környezetvédelmi megfontolásokkal is indokolták a törvénykezést.
Közben az Egyesült Államokban is aktív egy hasonló jogokat követelő mozgalom.
Noha az amerikai kisvállalkozások esetében nehéz dollárban kifejezni, hogy a javítási korlátozások mennyi kárt okoznak, a U.S. PIRG becslése szerint a fogyasztóknak évi negyvenmilliárd dollárjába kerülnek a megkötések.
Azaz egy átlag amerikai család évente 330 dollárt költ új eszközök vásárlására, ahelyett hogy megjavíttatná az elromlott telefonokat, laptopokat, hűtőszekrényeket és egyéb elektronikai cikkeket.
Simán javítható lett volna az iPhone, de…
Jessa Jones a New York-i Honeoye Fallsban található iPad Rehab szerviz tulajdonosa, „mikroforrasztásra”, azaz az elektronika mikroszkopikus szintű javítására specializálódott.
Jessa felidézett egy ügyfelet, aki másfél órát autózott a műhelyéig, hogy rendbe hozassa az iPhone 7 készülékén elromlott gombot.
Jones szerint a gond az volt, hogy volt egy kis bevágás a Home gomb kábelén.
„Volt egy vadonatúj iPhone-gombom, orvosolni tudtam volna a problémát, ha engedték volna” – mondta.
De nem engedték. Ami akadályozta Jonest, az az Apple szoftvere, amely a telefon különböző részeit, például a képernyőt és az akkumulátort kalibrálja. Bár Jones maga is rendelkezik Apple-javító tanúsítvánnyal, az iPad Rehab nem engedélyezett Apple-javítóműhely, így nem tudott hozzáférni a szoftverhez vagy a hivatalos alkatrészhez, és nem tudta megjavítani a készüléket. Sok független javítóműhely dönt úgy, hogy nem szerez be engedélyt, mert a feltételek más módon is hátráltathatják az üzletmenetet.
„Az Apple-engedélyezés arra kényszerítene, hogy az általunk végzett munkák kilencven százalékát visszautasítsam, vagy választhatnám azt, hogy elveszítem az engedélyt” – mondja Jones.
Az ügyfél javítás nélkül távozott, Jones pedig lemaradt a könnyű munkáról. Az IPad Rehab adatmentési és javítási szolgáltatásai 35 és 600 dollár közötti összegbe kerülnek. Jones azt mondja, hogy az elmúlt három évben a vállalkozása kénytelen volt módosítani a tevékenységi körét. Addig a javítási és az adatmentési munkák fele-fele arányban voltak jelen a vállalkozásban. Mára kilencven százalékban adatmentésre állt át, már csak a munkák tíz százaléka javítás.
Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) nemrégiben jelezte, hogy a dolgok talán kezdenek megváltozni, amikor elfogadta a „javításhoz való jogot” támogató politikai nyilatkozatot, amely a jelenlegi trösztellenes és fogyasztóvédelmi törvények határozottabb végrehajtását ígéri, és utat nyithat az új szabályozásnak.
Az Apple a maga részéről azt állítja, hogy a korlátozások minőségi és biztonsági szempontok miatt vannak érvényben. Olyan technikusokból lehetnek jóváhagyott szerelők, akik évente szoftver- és hardvervizsgát tesznek. Emellett 2019-ben elindították a független javítószolgáltatói programot, és azt mondják, hogy a legújabb iPhone 12 „több javítást tesz lehetővé több szervizben, mint valaha”.
Kérdés, hogy Európában mire tudják majd rákényszeríteni az amerikai technológiai óriást. Az Apple emlékezetes módon ellenállt annak a felszólításnak, hogy telefontöltője csatlakozója a jövőben legyen ugyanolyan USB-C-csatlakozó, mint sok Android-telefonon... és ironikus módon saját laptopjain és egyes iPad-eken.
Amerikai aktivisták szerint az Apple ravasz módon az engedélyezett szervizhálózat kiterjesztésével akadályozza meg, hogy több független szerviz tudja javítani a termékeit.
Bár az Apple volt a leglátványosabban vállalat a célkeresztben a javításhoz való jog kérdésében, minden okostelefon-gyártónak hasonló irányelvei vannak. A probléma más iparágakban is jelen van.
Már a kombájnokat is megbéníthatja a gyártó szoftvere
A gazdálkodók és a mezőgazdaságigép-javító szakemberek például arra panaszkodnak, hogy a gyártók által telepített szoftverek miatt nem tudják kijavítani a traktorok és kombájnok javítható problémáit.
Sarah Rachor negyedik generációs gazdálkodó, aki édesapjával egy hatszáz hektáros farmot vezet Kelet-Montanában, ahol cukorrépát, búzát, szóját és kukoricát termesztenek.
Egy 1998-as gyártású traktorral dolgozik, főleg azért, mert még azelőtt gyártották, hogy a mezőgazdasági gépekbe új technológiát építettek volna be. Van tartalékban egy 1987-es kombájnja is. A traktorhoz van egy kézikönyv javítókódokkal, ezeket maga pötyögi be, ha valami elromlik. Az újabb gépeknél ilyesmi már nem lehetséges.
„Bármilyen újabb gép esetén a hitelesített javítóhelyt kell hívnom” – mondta.
A búza betakarítása csak néhány hétig tart, és minden olyan meghibásodás, amelynek kijavítása napokat vesz igénybe, katasztrófát okozhat – tette hozzá.
„Egy egyhetes hiba könnyen több ezer dollár veszteséget okozhat a javítási díjon felül – mondta. – Ha tudom, hogyan kell valamit megjavítani, nem kell szakembert hívnom egy egyszerű dolog miatt, vagy a probléma diagnosztizálására. Szeretem a technológiát, de ez egy olyan helyzet, ami komplikálttá teszi az egyszerű dolgokat.”
A John Deere mezőgazdaságigép-gyártó azt mondja, hogy „támogatja az ügyfelek jogát a berendezésük biztonságos karbantartására, diagnosztizálására és javítására”, de „nem támogatja a beágyazott szoftverek módosításának jogát a berendezés biztonságos működésével, a károsanyag-kibocsátási előírások betartásával és a motor teljesítményével kapcsolatos kockázatok miatt”.
Justin Maus 2019 óta tulajdonosa a kansasi Mount Hope-ban találhat RNH Equipment szerviznek. Mezőgazdasági berendezéseket, például traktorokat és kombájnokat javít.
„Például ha egy kombájn nedvességmérőjét kell kicserélni, az húsz perc lenne, de nem fog működni. Ki kell hívnunk egy dílert, aki szoftvert telepít rá, hogy működjön” – magyarázza. A dílerre néha több napot is várni kell.
Aratás idején, amikor a mezőgazdasági gépek, például a kombájnok több héten át folyamatosan működnek, gyakran előfordulnak mechanikai problémák. Maus szerint csak júniusban háromszor vagy négyszer merült fel nedvességmérő-probléma az ügyfeleknél.
Az egyik ügyfél négy órát utazott, hogy beszerezzen egy szabályozót a márkakereskedéstől, és további egy napot kellett várnia arra, hogy a kereskedőnek legyen ideje a beszerelésre.
A korlátozások nemcsak bevételkieséshez vezethetnek, hanem a növekedési lehetőségeket is veszélybe sodorják.
Ezek nélkül „nemcsak hogy szinte bármit meg tudnánk javítani azokkal a berendezésekkel, amelyekkel dolgozunk (ami vonzóbbá tenne minket az új és nagyobb ügyfelek számára), de vonzóbbak lennénk a fiatal, újonnan belépő technikusok számára is” – mondta.
Kyle Wiens, a kaliforniai San Luis Obispóban működő iFixit elektronikai javítócég vezérigazgatója és társalapítója elektronikai és a különböző elektronikai eszközök javításához szükséges alkatrészeket értékesít online a fogyasztók és a kisvállalkozások számára. A javítási és szétszedési „teardown” útmutatóiról is híres iFixit emlékezetes módon kampányolt az Apple ellen. Wiens azt mondja, hogy a szabályozóhatóságok beavatkozása nélkül a probléma csak súlyosbodni fog.
Szerinte az FTC részvétele jó kezdet, de ennél többre van szükség. Az FTC mellett a javításhoz való jog mozgalom is haladást ér el a szövetségi államok törvényhozásában. Wiens szerint 27 államban létezik valamilyen formában törvényjavaslat a javításhoz való jogról.
„A politika jó, de szükségünk van egy olyan szabályra, amelyet betartatnak – mondta. – Vissza akarunk térni a tisztességes versenyfeltételekhez” – tette hozzá.
