Közel háromszáz olyan település van, ahol a jogszabályok szerint visszaváltási pontnak kellene működnie, de még sincs. A hazai törvények szerint minden ezer főnél nagyobb településen elérhetővé kellett volna tenni a szolgáltatást. A MOHU szerint a magyar lakosság 88 százaléka olyan településen él, ahol van visszaváltási lehetőség, miután 1275 községben van visszaváltási pont. Az elérhető adatok szerint azonban a települések többségében, 1880 faluban nem lehet palackot visszaváltani.
Az előzetes tervek szerint idén januárban kellett volna elindulnia a palackvisszaváltási rendszernek, hivatalos nevén a kötelező visszaváltási díjas rendszernek (DRS). A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) azonban fél évvel később, július 1-jén élesítette a rendszert, vagyis ez volt a végső határidő, amióta csak betétdíjas termékeket lehet forgalomba hozni.
A DRS-rendszert szabályozó rendelet szerint a MOHU köteles minden, négyszáz négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező, élelmiszert értékesítő üzletben a forgalmazó részére automata visszaváltó berendezést biztosítani, illetve minden ezer főnél nagyobb népességű településen visszaváltási helyet kialakítani. Az üzletek esetében – köszönhetően a féléves csúszásnak is – sikerült időre elérhetővé tenni a szolgáltatást. A kormány azt tervezi, hogy tovább szigorítja a visszaváltást. A Népszava szúrta ki azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében ha az automata meghibásodik, kézi átvétellel kell biztosítani a visszaváltási lehetőséget.
Miközben a kormány extrém terhet ró a négyszáz négyzetméternél nagyobb területű élelmiszerláncokra, addig elnézőbb a MOHU-val. A kisebb településeken a koncessziós társaságnak kellene biztosítania a visszaváltást. A MOHU honlapján elérhető térképes kereső szerint 316 olyan település van Magyarországon, ahol nem megoldott a palackok visszaváltása. (Egy hónapja figyeljük az adatokat, a számok hétről hétre változnak, a cikkünkben szereplő adat a december 18-i állapotot tükrözi.)
Ezek azok az ezer főnél nagyobb lélekszámú községek, ahol a jogszabályok értelmében legalább egy visszaváltó helynek kellene működnie. Megkerestük a koncessziós társaságot; a MOHU szerint csak 96 darab, ezer főnél több lakosú településen nincs visszaváltó hely. Amikor visszakérdeztünk, hogy miért nem frissítik a térképet, kiderült, hogy a MOHU úgy értelmezi az adatokat, hogy ahol már tárgyalnak a lehetőségről, azt már létező visszaváltási helyként definiálja.
Erre utal a lapunknak küldött válaszból ez a mondat is: „az ezer fő feletti lakosságú települések 17 százalékában folyamatban van a visszaváltási hely kialakítása, vagyis ezekről a településekről már érkeztek önkéntes jelentkezők”. Kerestük az Energiaügyi Minisztériumot, hogy kapott-e a MOHU büntetést, egyáltalán az állam ellenőrzi-e a koncessziós társaságot, de nem kaptunk választ. (Jellemző a magyar hatóságok hozzáállására, hogy 2023 februárja óta tizenhét e-mailt küldtünk a hulladékkoncessziós rendszerrel kapcsolatban az Energiaügyi Minisztériumnak, és egyre sem válaszoltak.)
A MOHU fontosnak tartotta elmondani, hogy bár nem sikerült a jogszabályok szerint az összes ezer főnél nagyobb településen kivitelezni a visszaváltást, a „vásárlók kérésére egyre több kisbolt csatlakozik a kézi visszaváltási rendszerhez”.
Azt is írták, hogy a Mol-csoport a MOHU-n keresztül több száz milliárd forint értékben fektet be a hazai hulladékgazdálkodás fejlesztésébe. Ennek egyik fontos lépése a visszaváltási rendszer kiépítése, amely jelenleg is zajlik. „Csak az automaták telepítését mintegy negyvenmilliárd forinttal előfinanszírozta a MOHU” – közölték. Fontos megjegyezni, hogy a cég csak előfinanszíroz, a rendszer fenntartását a palackgyártók, a forgalmazók és az üzletláncok, továbbá a fogyasztók fizetik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszeren keresztül, vagyis akkor, amikor megveszik a terméket.
A MOHU lapunknak küldött válaszában kitér arra is, hogy 4400 helyen lehet visszaváltani palackot, mintegy 1400 helyen kézi visszaváltással. Magyarország lakosságának 88 százaléka olyan településen él, ahol van visszaváltási hely.
A MOHU térképes keresőjében ugyanakkor sokkal kevesebb visszaváltási helyszínt találtunk. A Mol koncessziós társaságának saját adatai szerint csak 3702 helyszínen lehet üveget és PET-palackot visszaváltani. A MOHU nagy valószínűség szerint úgy értelmezi a visszaváltási helyszíneket, hogy ahol több automata van, vagyis több bedobónyílás, az több helyszínnek, visszaváltási pontnak számít.
Bár a MOHU szerint a lakosság 88 százaléka él olyan településen, ahol van visszaváltási lehetőség, a falvak jelentős részében nem megoldott. Magyarország 1267 településén van visszaváltási pont, 1888 községben és faluban viszont nincs. A MOHU azzal érvel, hogy a visszaváltási hálózatban több mint háromszáz olyan településen is működik visszaváltási hely, ahol ezer főnél kevesebben laknak. Ezek közül 35 településen található gépi és 292 településen kézi visszaváltási hely.
A MOHU minden egyes visszaváltott palack után kezelési díjat fizet a boltnak, bruttó 7,5 forintot. Automatás visszaváltás esetében a boltok feladata az automaták mindennapos üzemeltetése, tisztítása, ürítése, a környékük takarítása, kézi visszaváltás esetén pedig a boltos veszi vissza a palackot, a vásárló pedig helyben levásárolhatja az összeget.
A MOHU közlése szerint a kézi visszaváltásban részt vevő partnereinek a kezelési költségen túl ingyen biztosítja az üzemeltetést segítő eszközöket is; kézi nyomtatót, illetve a palackok tárolására rolikocsit ad.
Magyarországon százezer lakosra vetítve átlagosan 46 visszagyűjtési pont van. Arányaiban a legkevesebb helyszín Budapesten; százezer lakosra 23 helyen lehet palackot visszaváltani. A legjobb helyzetben a Tolna és Somogy megyeiek vannak, miután 59 helyen válthatják vissza a palackokat százezer lakosra vetítve. Ez persze nem azt jelenti, hogy könnyebb dolguk van, ha vissza akarják vinni az üres üvegeket, ugyanis sok esetben autóba kell szállniuk, hogy elérjék a következő települést, ahol visszaváltási pont üzemel.
A számok azt mutatják, hogy arányaiban egy kevésbé lakott régióban több visszaváltási pont jut százezer lakosra, mint egy zsúfoltabb városban. A városlakóknak azonban egyszerűbb a dolguk, könnyebben találnak visszaváltási pontot a lakóhelyük közelében, mint egy átlagfalusi.
Összehasonlítottuk azokat az európai országokat, ahol már bevezették a kötelező visszaváltási rendszert, de a grafikont nem közöljük, mert nehéz összevetni az adatokat. Két érdekesség azonban így is kiderült: Romániában olyan a rendszer, hogy minden boltnak kötelező visszaváltania akár kézzel is a palackokat.
Másrészt mindenhol nonprofit cégek végzik az európai palackvisszaváltást, kivéve Magyarországon, ahol a kormány a legnagyobb olajtársaságot, a tőzsdén is jelen lévő részvénytársaságot, a profitorientált Molt bízta meg a feladattal.
