Az Európai Bizottság elnökéhez eljuttatott petícióban adtak hangot aggodalmuknak magyar agrárképviseletek a közvetlen támogatások tervezett leépítése miatt, amiből szerintük Ukrajna csatlakozását finanszíroznák. A Bizottság szerint a támogatás 2027 után is a KAP egyik alappillére marad.
Kétszázötvenezren – gazdák és fogyasztók - írták alá Magyarországon azt a petíciót, amely a területalapú támogatások és az európai agrárpiac megőrzésére szólítja fel az Európai Bizottságot, és óva inti attól, hogy a közvetlen jövedelemtámogatások radikális megkurtítása árán megtakarított pénzt az ukrán mezőgazdaság EU-ba való integrálására fordítsa.
Magyar agrárpetíció Ursula von der Leyennek
„Brüsszel jelentős változásokat tervek az uniós költségvetésben és a közös agrárpolitikában (KAP-ben). Elvonnák a gazdáknak járó támogatások jelentős részét, amelyet várhatóan Ukrajnába csoportosítanák át” – húzza alá a petíció, amelyet hétfőn küldtek el elektronikus üzenet formájában Ursula von der Leyen, bizottsági elnöknek és amelyet pénteken a bizottság székhelyéül szolgáló Berlaymont-épület előtt ismertettek a sajtóval a kezdeményezők, a Nemzeti Agrárkamara és a MAGOSZ vezetői.
A petíció kezdeményezői péntek délelőttig nem kaptak választ a levélre és egyelőre nem világos, hogy a bizottság válaszolni fog-e egyáltalán, és ha igen, milyen formában.
Az aláírásgyűjtést az az erősödő félelem motiválta, hogy az Európai Bizottság a nyár derekán olyan javaslatokat tesz majd le az asztalra a következő többéves uniós keretköltségvetésre és annak részeként a 2027 utáni közös agrárpolitikára, amely – mint Jakab István, MAGOSZ-elnök fogalmazott – minden eddiginél radikálisabban átalakítja az EU egyik legrégebbi közös politikáját és azon belül a gazdák támogatását szolgáló rendszert.
„Ez arról szól, hogy át kell alakítani a támogatások rendszerét, hogy ettől kezdve az ukrán csatlakozást tudják finanszírozni” – utalt az egyelőre csak egy ősszel publikált stratégiai közleményben (de még nem egy hivatalos javaslatban) körvonalazott tervekre a gazdák képviseleti szervének a vezetője, aki elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy Ukrajnát felvegyék az EU tagjai közé. Ezzel ugyanis meglátása szerint gyakorlatilag tönkre tennék az európai és a magyar agrártermelőket.
NAK alelnök: a gazdák feje fölött döntenek majd
A Nemzeti Agrárkamara (NAK) alelnöke szerint nem szakmai, hanem költségvetési vita fog folyni a KAP jövőjéről, és a mezőgazdasági politika finanszírozásának a kérdése a gazdák feje felett fog eldőlni. „A költségvetési kiadások biztosan bővülni fognak, a befizetés viszont nem lesz több, ha minden igaz, akkor ezen a szinten fog maradni” – mondta Cseh Tibor András, aki attól tart, hogy kevesebb pénz fog jutni a gazdáknak is.
Az Európai Bizottság a Szabad Európa kérdésére válaszolva nem értett egyet a petícióban kifejtett értelmezéssel, hangsúlyozva, hogy a közvetlen jövedelemtámogatás a jövőben is a közös agrárpolitika egyik fő pillére marad. „A közvetlen jövedelemtámogatás olyasvalami, ami mellett nagyon elkötelezettek vagyunk. Ezeknek helyük van és helyük is lesz a KAP-ban” – jelentette ki Újvári Balázs, a testület költségvetési és agrárkérdésekben illetékes szóvivője. Ebbe a kijelentésbe ugyanakkor még belefér a források csökkentése is.
Ehhez kapcsolódóan: A kormány köreihez került az állami földbirtokok jelentős része – elkészült az utolsó Ángyán-jelentés
Újvári felhívta a figyelmet arra, hogy 2023 és 2027 között 190 milliárd eurót folyósítanak az EU költségvetéséből az agrártermelőknek direkt jövedelemtámogatás formájában, a magyar gazdáknak pedig 6,6 milliárd eurót.
A testület ősszel tette közzé jövőképét, egy stratégiai dokumentumot a KAP-ról, és abban valóban szerepelnek olyan utalások, amelyekből a közös agrárpolitika első pillérének a megnyírbálására lehet következtetni. Az anyag szerint a direkt kifizetéseket a jövőben célzottan kellene folyósítani, elsősorban a kicsi gazdaságoknak, a fiatal gazdáknak és a biológiai termelés folytatóknak. Ez azzal az elképzeléssel együtt, hogy felső határt szabjanak a területalapú kifizetéseknek, az agrártársadalomban azt a gyanút erősíti, hogy a bizottság majdani javaslata lényegében véget vet az eddigi támogatási modellnek. Az aggodalmak ellenére még ez sem lenne szükségszerű és végzetes, hiszen a bizottság javaslata alapján a tagállamoknak kell meghozniuk a végső döntést.
Cseh Tibor András nem hisz abban, hogy csak a háromszáz hektárnál nagyobb földterületen gazdálkodó nagybirtokosok közvetlen jövedelemtámogatásai látnák az átalakítás kárát. „Ha akár egy 20-30 százalékos elvonás lenne, az egészen biztos, hogy nem csak a nagyobb gazdaságokat érintené” – mondta, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon a termőföldek kétharmadát egyéni termelők és őstermelők művelik. Ráadásul a NAK alelnöke szerint arra utaló jelek is vannak, hogy a jövőben már az agrárkifizetéseket is a jogállami elvek betartásához köthetik. Ez is újdonság lenne, mert „az agrárbüdzsé eddig mentes volt a politikai szempontoktól”.
Ukrajna felvételének költségeit nem veszik bele a következő MFF-be
A petíció kezdeményezőinek meggyőződésük, hogy a közvetlen jövedelemtámogatások megvágásának szándéka mögött az a törekvés áll, hogy az EU bespájzoljon Ukrajna felvételéhez. Ennek ugyanakkor ellentmondani látszik az, hogy – értesülésünk szerint – a következő többéves pénzügyi tervbe (MFF) nem fogják beleszámolni a leendő bővítés költségeit. Hasonlóan ahhoz, ahogy azt Magyarország és másik kilenc ország 2004-es belépésekor is csinálták. Akkor sem tették félre előre a pénzt, mert nem tudták, hogy pontosan mikor és hány tagállammal bővül az Unió.
A bizottság szóvivője pedig pénteken világossá tette, hogy az EU eddig egyetlen centet sem csoportosított át az agrárköltségvetésből Ukrajna számára. „A KAP forrásai jogilag kizárólag az európai gazdákat és tagállamokat illetik” – hangsúlyozta Újvári Balázs.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós agrárbiztos: Eljött a fiatalítás ideje az európai agráriumban
