Eli Cohen és Zbigniew Rau szerdai varsói egyeztetésén szó lesz azon vita megoldásáról is, amely miatt a zsidó állam felfüggesztette a középiskolai diákok tavaly nyárig szokványos lengyelországi utazásait.
Izraeli külügyminiszter 2018-ban járt utoljára Lengyelországban, ráadásul a mostani látogatást az izraeli elnök, Jichák Hercog vizitje fogja követni áprilisban, a varsói gettólázadás nyolcvanadik évfordulója alkalmából.
Mindez enyhülést jelez a két ország már évek óta feszült viszonyában, miután kölcsönösen hazahívták nagyköveteiket, és a lengyel kormányfő 2019-ben lemondta tervezett izraeli útját. Az izraeli nagykövet azóta visszatért Varsóba, a lengyel még nem Tel-Avivba.
A nézeteltérések legfőbb forrása a holokauszttal kapcsolatos lengyel emlékezetpolitika, az, hogy miként tekint az ország saját múltbeli szerepére az európai zsidó lakosság második világháború alatti tömeges megsemmisítésében.
A jelenlegi nacionalista kormány jórészt tagadja Lengyelország felelősségét, a zsidók gyilkolását csupán marginális jelenségként próbálja beállítani, és jóformán kizárólag az üldözöttek mentésében részt vevő hősökre fókuszál narratívájában. Ezt a vitatott megközelítést a történészek többsége mellett az izraeli hatóságok és a túlélők is elítélték.
Ehhez kapcsolódóan: Múlt saját használatra: Orbán Viktor történelemmagyarázatai
Az izraeli oktatásügyi tárca júniusban függesztette fel a középiskolai diákok lengyelországi utazásait – amelyek során a fiatalok a volt náci német lágereket tekintik meg – azzal az indoklással, hogy lehetetlenné vált a diákok „helyes és biztonságos tájékoztatása” az utazások során.
A koronavírus-világjárvány kitörése előtt évente mintegy negyvenezer izraeli diák vett részt a lengyelországi utazásokon, amelyek a holokauszt történetének megismerését segítik.
Problémát jelentett az is, hogy Lengyelország elutasította Izrael arra vonatkozó kérését, hogy az iskoláscsoportokat fegyveres őrök kísérhessék. A varsói érvelés szerint biztonságos országról van szó, ez pedig azt a képet sugallná, hogy a zsidóknak védelemre van szükségük a lengyel városokban.
A vita az antiszemita retorika fellángolásához vezetett Lengyelországban az interneten, illetve az állami médiában, a fizikai erőszak azonban rendkívül ritka.
Marcin Przydacz lengyel elnöki tanácsadó szerint az ügy úgy rendeződhet, hogy a biztonsági őrök nem viselhetik fegyverüket látható módon, azon esetekben, amikor ezt szükségesnek ítélik, a lengyel fél lesz felelős a biztonságért.
„Olyan pozitív képet akarunk felépíteni az izraeli fiatalok számára, amelyben Lengyelországot békés és biztonságos helyként azonosítják” – fogalmazott.
A nácik és a velük együttműködők hatmillió zsidót gyilkoltak meg a holokauszt során, a nagyjából hárommilliós lengyelországi zsidóság mintegy kilencven százaléka odaveszett, és a legnagyobb náci haláltáborokat is Lengyelországban létesítették. A holokausztkutatók bőséges bizonyítékot gyűjtöttek össze lengyel falusiakról, akik zsidókat gyilkoltak, vagy olyan lengyelekről, akik a tehetetlen zsidókat anyagi haszonszerzés céljából zsarolták. A lengyel ellenállás és a száműzetésben élő kormány néhány tagja ugyanakkor figyelmeztette a világot a nácik tömeges gyilkosságaira, és lengyelek ezrei életük kockáztatásával mentettek zsidókat.
