Az év egyik nagy (és legtöbbször hallott) kérdése, miszerint „Ki fog holnap tanítani?”, nyitva maradt, ugyanakkor pékségeknek, éttermeknek kellett bezárniuk a rezsicsökkentés csökkentése miatt, a kata módosításával pedig sok vállalkozónak be kellett fejeznie korábbi munkáját. Idei legkedveltebb multimédia-tartalmaink, 2. rész.

Tavasszal, amikor egy budapesti általános iskola tanítónőjével, Sárkány Fannival készítettünk interjút, már ő is azt mondta, hogy a lelkesedés mellett azért ott van a félelem is a pedagógusokban a sztrájk miatt. Akkor még bízott az összefogás erejében. Iskolájába többnyire hátrányos helyzetű gyerekek járnak, és mivel nem lehet megkockáztatni a diákok elvesztését a sztrájk miatt, hétfőn itt már újraindult a tanítás. Bár a kormány kommunikációja szerint a pedagógussztrájk kampányfogás, a tanárok fizetésének rendezését a következő kormányciklus egyik legfontosabb feladatának tekintik. Ezzel egyi dőben elkezdték kirúgni a polgári engedetlenség eszközét választó pedagógusokat.

Ennek ellenére országszerte több iskolában is a polgári engedetlenséget választották a tanárok, és kiálltak mellettük nemcsak diákjaik, hanem azok szülei is. Szeptember elején a Vörösmarty Mihály Gimnázium több tanára sem vette fel a munkát, tiltakozásként az oktatási rendszerben uralkodó lehetetlen körülmények ellen. Akkor egy fiatal osztályfőnöknek tettük fel azt a kérdést, hogy szerinte lehet-e így hatni a döntéshozókra.

Egyre többen álltak ki a kirúgott tanárok mellett. Egy női fitneszterem ingyenes fitneszbérletet ajánlott fel a kirúgott pedagógusoknak, egy hamburgerező pedig hamburgert nevezett el Palya Tamásról, akit az elsők között bocsátottak el iskolájából.

A diákok és a szülők tüntetésekkel és élőláncokkal álltak ki tanáraik mellett. Az október 5-i tüntetést és élőláncot is civilek szervezték. Több ezer ember vett részt a tiltakozáson, a Keletitől a Széll Kálmán térig húzódott az élőlánc.

A legnagyobb tömeg este, a Kossuth téren gyűlt össze, ahol a szervezők becslése szerint több mint harmincezren voltak:

Az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által meghirdetett, október 23-i eseményen szintén több tízezren vonultak a Kálvin térről a Műegyetem rakpartra. Schermann Fruzsina, az ADOM elnöke beszédében azt mondta: nem félnek és nem hátrálnak meg, ahogy az ’56-os diákok sem tették.

A demonstráló tömeg jelszavai –„Nincs tanár, nincs jövő”, „Szabad ország, szabad oktatás!” – az ősz folyamán még sokszor előkerültek.

„Ha ezt ma Magyarországon meg lehet csinálni szó nélkül, akkor bármi megtörténhet” – mondta az egyik kirúgott tanár, Ősi Judit. Azt mondja, muszáj volt tiltakozniuk, és bízik abban, hogy tanárként folytathatja, mert ez a hivatás az élete. Szelfi című podcastsorozatunkban beszélgettünk vele:

És hogy miért engedetlenkednek a tanárok? Az átlagos idő, amíg egy tanár eléri a fizetési skálán a csúcsot, Lengyelországban húsz év. Magyarországon vajon mennyi idő kell ehhez? A hazai átlagbér hány százalékát keresi egy tanár? Hol állunk az EU ranglistáján, ha a diplomás-átlagfizetéshez hasonlítjuk a tanári fizetéseket?

Közben már nemcsak az lett a kérdés, hogy „ki fog holnap tanítani”, de az is, hogy ki vigyáz holnap az óvodapedagógusok helyett a gyerekekre az óvodában. Október 21-én egy napra bezárt a budapesti XV. kerület összes óvodája. Az 181 óvópedagógust foglalkoztató Hétszínvirág összevont óvodában 31-en jelentették be, hogy feladják a hivatásukat: egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy pedagógusként dolgozzanak, mert bérükből a rezsicsökkentés megszűnése után sem magukat, sem családjukat nem tudják eltartani.

A hazai oktatással más területen is bajok vannak. Adott például egy másodikos, rendkívül okos kisfiú. Két év alatt összesen tizenhat iskolából tanácsolták el, mert ADHD-s, Asperger-szindrómás. Magyarországon közel százezer sajátos nevelési igényű gyermek él. Sokuknak (és családjuknak) elérhetetlen álom a közoktatás.

„A pedagógusok tűrtek, vártak, szóltak. Akkor lett elegük, amikor látták, hogy az egy dolog, hogy ők belepusztulnak, de erre most már a gyerekek mennek rá” – mondja dr. Gyarmathy Éva pszichológus, a magyarországi Diszlexia Központ és a Sajátos Nevelési Igényű Tehetségeket Segítő Tanács alapítója.

Szerinte az integráció fából vaskarika, ha az iskola nem idomul a gyerekekhez, és az atipikus, sajátos nevelési igényű gyerekeket változatlan rendszerbe próbálja meg visszatuszkolni, azzal mindenkinek, a gyereknek, a pedagógusnak, a többi gyereknek, de még a társadalomnak is árt. A Szelfiben az sni-s gyerekekről, a pedagógusképzésről, az új iskolaérettségi rendszerről, a NAT-ról és természetesen a pedagógussztrájkról is beszélgettünk vele:

A sajátos nevelési igényű gyermekek mellett a fogyatékkal élők kezét is teljesen elengedte az állam. Dorottya 14 éves volt, amikor elgázolta egy autó a zebrán. Feri orvosi műhiba miatt született oxigénhiányosan. Megfelelő állami intézmény híján mindketten a Kacifántos Gyermekek Mosolyáért Alapítvány házában kapnak nappali ellátást. A ház azonban hiába kér, nem kap az államtól támogatást. A Társaság a Szabadságjogokért munkatársa szerint a sérült gyerekek ellátása rendszerszinten nincs megoldva.

Nyár elején az váltott ki nagy tiltakozási hullámot, amikor az Országgyűlés kormánypárti többsége módosította a katás adózási rendszert.

A kisadózó vállalkozók tételes adóját szigorító törvényjavaslatot, amelyet egy nappal korábban nyújtott be a kormány nevében Semjén Zsolt, kivételes eljárásban tárgyalta és szavazta meg a parlament. Spontán tüntetés szerveződött a kata szigorítása ellen.

A Pénzügyminisztérium érvelése szerint azért volt szükség a módosításra, mert sok volt a visszaélés. Ezt a kormány szerint az új kata megszünteti, miközben kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak.

Mások szerint viszont az új törvény a katás vállalkozók jelentős részét egyszerűen ellehetetleníti. A változás mintegy 450 ezer ember megélhetését nehezítette meg az adóév közepén.

A tüntetők a várba is felmentek, a miniszterelnök hivatalához.

Van, akinek gyakorlatilag az összes bevétele megszűnik a kata átalakításával, mások azon gondolkodnak, hogy abbahagyják tevékenységüket, mert más adónemben adózva egyszerűen nem éri meg nekik vállalkozni. Öt katás vállalkozóval beszélgettünk.

Ez már nem a katáról szól – mondta később a katás tüntetések arcává vált két futár, akik egy megzavart miniszteri vacsorával kerültek a hírekbe. A társadalmi szolidaritás hiánya számukra fájóbb, mint az, hogy adócsalónak, drogosnak nevezik őket. Úgy vélik, nem szabad leállni a tiltakozással.

„A kata halott, a rezsi nő” – vált szállóigévé nyáron, amikor az említett törvénymódosítás mellett a kormány bejelentette a rezsicsökkentés csökkentését.

A rezsicsökkentés változása és az elszálló energiaárak káoszt okoztak több vállalkozás életében.

Mindezek ellenére a kormány az idei augusztus 20-át Európa legnagyobb tűzijátékával ünnepelte.

Válaszul az elszabaduló rezsiárakra a kormány tűzifarendeletet adott ki, amely után még az is tűzifával akart fűteni, akinek kéménye sem volt. Egyszerűen című sorozatunkban arra kerestük a választ, hogy van-e realitása a tűzifás rendeletnek.

Magyarországon legalább 3,3 millió ember, vagyis a népesség harmada él a létminimum alatt. Az infláció és az elszállt energiaárak miatt most még nehezebb mindenkinek. A kormány tizenegy éve oszt szociális tűzifát, de csak olyanoknak, akik ötezer fő alatti településen élnek. Idén télen is ötmilliárdot szántak erre, ami 180 ezer háztartásnak összesen háromheti tüzelőre elég. Hogy lehetséges, hogy pont a legelesettebbeknek nem jut a kormány adományfájából? Ennek jártunk utána a Szabadonban.