Egy hétfői brüsszeli parlamenti meghallgatáson a képviselők egyértelműen kifejezték, hogy továbbra sem tekintik lezártnak a magyar és a lengyel soros EU-elnökséggel szemben megfogalmazott fenntartások ügyét. Az egyik opció szerint az EP kritériumokat szabna a jogállami kérdésekben sáros tanácsi elnökségekkel való együttműködéshez.
A huszonöt jogászt és uniós szakértőt tömörítő holland Meijer-bizottság két tagjával járták körbe hétfőn az állampolgársági jogi (LIBE) és az alkotmányügyi szakbizottság (AFCO) tagjai azt a kérdést, hogy különböző jogállami eljárások tárgyát képező tagállamok betölthetik-e, és ha igen, milyen korlátozások mellett a soros tanácsi elnökség pozícióját. A meghallgatás egyszerre szólt a konkrét aggodalmat kiváltó 2024 második és 2025 első félévében esedékes magyar és lengyel soros és minden hasonló háttérrel rendelkező jövőbeni elnökségről.
A Meijer-bizottság szerint vannak eszközök az Orbán-kormány ellen
John Morijn, a Groningeni Egyetem európai emberi jogra szakosodott professzora a Meijer-bizottság egy korábban a lapunk által is ismertetett tanulmányának következtetéseiről szólva hangsúlyozta, hogy legalább három módja létezik annak a kockázatnak a megelőzésére és kezelésére, amely abból fakad, hogy olyan tagállamok kerülnek fél évre az EU soros elnöki posztjára, amelyekkel szemben különböző jogállami procedúrák folynak. Mint ismert, Magyarországgal szemben 2018 szeptembere óta tart az uniós alapértékek súlyos és folytatólagos megsértésének kockázata miatt a szerződés 7. cikke szerinti eljárás, és hazánk az első ország az EU-ban, amelynek több milliárd euró kifizetését zárolta az EU, mert megítélése szerint jogállami hiányosságai veszélyeztetik az unió pénzügyi érdekeit. John Morijn arra is rámutatott, hogy Budapest és Varsó ráadásul európai bírósági ítéletek végrehajtásával is adós, és alapállásból akadályokat gördít a közösségi módszer alkalmazása elé.
Az Európai Parlament egy néhány hete elfogadott határozatában a fenti érvekre hivatkozva lényegében megkérdőjelezte Magyarország soros elnökség betöltésére való alkalmasságát, és konkrét intézkedésekre szólította fel az EU tagállamait. A felszólítás azonban a tanácsnál és a bizottságnál is süket fülekre talált, mert egyik intézmény sem kíván új frontot nyitni. A képviselők a hétfői vitán éppen aziránt érdeklődtek, hogy milyen mozgásterük maradt még ezek után az összeférhetetlenségi probléma kiküszöbölésére. Az már a Meijer-bizottság anyagából is kiderült, hogy jogi síkon elvileg több lehetőség is rendelkezésre állna, ha lenne politikai akarat.
A mindenkori trió elnökség (jelen esetben a spanyol–belga–magyar hármas tagjai) például közös megegyezéssel újraoszthatnák egymás között a felelősségi köröket úgy, hogy átvennék a magyar kormánytól a tanácsülések elnöklését (és a napirend meghatározását), valahányszor jogállami ügyek kerülnek terítékre. Ugyancsak a már létező uniós joganyag alapján – így a szakértők – a soros elnökségek sorrendjének módosítására is lehetőség van, ahogy az néhány éve a kilépésre készülő brit soros elnökség törlésénél is történt. A jogi szakértők végső esetben a 2009 óta érvényes jogi háttér (Európai Tanács- és miniszteri tanácsi döntések) módosításával is elképzelhetőnek tartják annak biztosítását, hogy a két érintett tagállam ne okozzon kárt tevékenységével az általános uniós érdekeknek.
Ehhez kapcsolódóan: Az EP friss határozata maximális szigort kér az Orbán-kormánnyal szemben
Az EP az együttműködés korlátozását mérlegeli
John Morijn szerint a képviselők a másik két uniós intézmény érdeklődésének hiányára való tekintettel három irányba mozdulhatnak el. Elsőként a trió elnökséghez fordulhatnának hivatalos formában, felkérve, hogy kínáljon fel alternatív megoldásokat az összeférhetetlenség kezelésére. Másodszor az Európai Bizottsághoz, úgy is mint a szerződések őréhez, hogy terjesszen elő javaslatot a lojális együttműködés elvének szavatolása érdekében. Harmadszor az Európai Parlament a professzor szerint saját hatáskörben is tehet különféle kezdeményezéseket, feltételeket szabva az EU-elnökséggel való együttműködésnek.
A meghallgatáson felszólaló képviselők többsége, közülük is kiváltképp Sandro Gozi, a Renew olasz tagja, a szociáldemokrata Katarina Barley és az ugyancsak német nemzetiségű zöldpárti Daniel Freund támogatta azt az elképzelést, hogy a képviselő-testület egy külön állásfoglalásban kritériumokat határozzon meg a mindenkori soros tanácsi elnökséggel való együttműködés céljából. Többen úgy vélték, hogy ennek mindenképpen magában kell foglalnia azt, hogy egy tagállam mindaddig ne tölthesse be az elnöki posztot, ameddig a 7. cikk szerinti eljárás vagy a jogállami feltételrendszer keretében folyó eljárás van folyamatban ellene.
A képviselők egy része rokonszenvezik azzal a gondolattal, hogy az EP hatásköreivel élve korlátozza együttműködését a majdani magyar (és lengyel) EU-elnökséggel. Sophie in ’t Veld holland liberális képviselő szerint az EP erre az időszakra egyszerűen mellőzhetné a jogszabályok gyors elfogadásának céljából alkalmazott háromoldalú tárgyalási módszert, és visszatérhetne a szerződés szerinti, rendes eljárásnak tekintett, ám sokkal időigényesebb első, második és harmadik olvasathoz. Tineke Strik zöldpárti képviselő szerint célszerűbb lenne a trilógusokat csak a tanács számára kiemelten fontos jogalkotások esetében félretenni, különben a parlament öngólt lőhet.
Sandro Gozi úgy vélte, hogy az EP aggodalmainak orvoslása híján célszerű lenne egy évre felfüggeszteni a háromoldalú tárgyalásos módszert, praktikusan a magyar és a lengyel elnökségek idejére. Azt is javasolta, hogy a magyar és a lengyel elnökségek alatt a parlament ne tartson miniszteri meghallgatásokat. „Nem kényszeríthetnek bennünket arra, hogy egy autokratával egyezkedjünk az EU-jogszabályokról” – húzta alá Daniel Freund.
Az új EP mondja majd ki az utolsó szót
John Morijn professzor Gwendoline Delbos-Corfield, a magyar parlamenti jelentéstevő kérdésére válaszolva aláhúzta, hogy a magyar soros elnökségnek a választások utáni bénakacsa-időszak ellenére is meglehetősen erős jogkör áll majd rendelkezésére a tanácsi napirend meghatározásában, abban, hogy mikor és milyen témákat tűznek napirendre.
Tineke Strik zöldpárti képviselő kezdeményezte, hogy a képviselők a nyári szünet után hívják meg a spanyol és a belga kormány képviselőit, hogy megvitassák, milyen intézkedésekre nyílik lehetőség a magyar elnökséggel kapcsolatos aggodalmak eloszlatására. A Groningeni Egyetem professzora egyébként úgy tudja, hogy az elnökségi trión belül komoly megbeszélések tárgyát képezi a kérdés.
Többen is elismerték ugyanakkor, hogy bármilyen válaszlépéseket is hoz ez a képviselő-testület, az nem fogja kötni a jövő nyári választások után esküt tévő új Európai Parlamentet.
