Jórészt szimbolikus látogatásra érkezett Ukrajnába csütörtökön a német kancellár, az olasz kormányfő, illetve a francia és a román elnök, akik élesen elítélték Oroszország brutalitását.
Emmanuel Macron francia elnök kiemelte, hogy az Európai Unió három legnagyobb gazdaságának vezetőjeként a közösség szolidaritását fogják kifejezni ukrán hivatali partnerük, Volodimir Zelenszkij felé.
Hasonlóan nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár is, ugyanakkor leszögezte, hogy ezenfelül azt is egyértelművé kívánják tenni, hogy minden téren folytatni fogják Ukrajna támogatását, legyen szó a humanitárius, a pénzügyi vagy a fegyverszállítások dimenziójáról.
A három nyugat-európai állami vezető Lengyelországon keresztül, légi szirénák hangjára érkezett meg Kijevbe, román kollégájuk ott csatlakozott hozzájuk. Ezt követően felkeresték a fővároshoz közeli, rövid időre orosz ellenőrzés alá kerülő Irpinyt, ahol a megszállók visszavonulását követően tömegsírokat fedeztek fel.
Macron itt hangsúlyozta: vannak jelei annak, hogy az oroszok háborús bűncselekményeket követtek el. Nyilatkozatában emellett elítélte a barbarizmust, és a helyi lakosok bátorságát méltatta.
Scholz úgy vélekedett, hogy Irpiny Bucsához hasonlóan az ukrajnai orosz invázió „elképzelhetetlen kegyetlenségének, az értelmetlen erőszaknak jelképévé vált”. Leszögezte: „A város brutális lerombolása figyelmeztetés: véget kell vetni a háborúnak.”
Mario Draghi olasz miniszterelnök azt hangoztatta, hogy Európa segíteni fog Ukrajna újjáépítésében a fegyveres konfliktust követően. „Óvodákat romboltak le. Játszótereket romboltak le. Minden újjá lesz építve. Mindent újjá fogunk építeni” – fogalmazott.
Klaus Iohannis román államfő Irpiny felkeresése után azt írta Twitteren, hogy „szavakkal leírhatatlan az elképzelhetetlen emberi tragédia és borzalmas pusztítás”, illetve az elkövetők felelősségre vonását sürgette.
Szimbolikus jelentőségű vizit
A látogatásnak nagy szimbolikus jelentősége van, miután korábban Németországot, Franciaországot és bár kisebb mértékben, de Olaszországot is bírálatok érték amiatt, hogy nem lépett fel kellő gyorsasággal és határozottsággal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, illetve késlekedett a fegyverszállítmányokkal.
Ezt megelőzően szolidaritásuk jeleként már számos más európai vezető elutazott Kijevbe, és sokan helytelenítették, hogy épp a legmeghatározóbb EU-tagországok állam- és kormányfői késlekednek ezzel.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője óva intett attól, hogy a Nyugat újabb fegyverszállítmányokat küldjön Ukrajnának. „Szeretném remélni, hogy e három ország vezetői és Románia elnöke nem kizárólag úgy akar Ukrajna támogatására összpontosítani, hogy további fegyverekkel pumpálja tele az országot” – mondta.
Eközben a NATO brüsszeli védelmi miniszteri tanácskozásának résztvevői a katonai segítségnyújtás fokozásáról egyeztetnek, amivel kapcsolatban sokan abban bíznak, hogy a kijevi vizit fordulópontot jelenthet, és megnyithatja az utat a még az eddigieknél is komolyabb fegyverszállítmányok előtt.
