Hszi Csin-ping Franciaországba, Szerbiába és Magyarországra látogat. Elsősorban gazdasági kérdésekről, az Európai Unió és Kína között egyre élesedő kereskedelmi feszültségekről lesz szó.
E kérdések mellett az ukrajnai háború is hangsúlyosan szerepel majd a napirenden, különösképp a kínai elnök párizsi állomásán, ahol szó lesz a június közepére tervezett svájci békekonferenciáról is.
Oroszország nem vesz részt a konfliktus rendezésének lehetőségeiről szóló nemzetközi értekezleten, a kijevi kormány azonban erősen lobbizik a Moszkva kulcsfontosságú partnerének számító Pekingnél, hogy képviseltesse magát.
Szakértők szerint Kína fokozni szeretné diplomáciai szerepét a válságban, de közben fenntartaná a szoros együttműködést is Oroszországgal.
Névtelenséget kérő európai uniós illetékesek arról számoltak be, hogy egyre erősebb kételyeik vannak azzal kapcsolatban, hogy a kelet-ázsiai állam lényeges szerepet játszhat a jövőbeli békefolyamatban. A kérdést ugyanakkor meg fogják vitatni Hszi Csin-ping és francia kollégája, Emmanuel Macron hétfői találkozóján.
„Peking feltétele, hogy ne rendes csúcstalálkozó legyen, hogy így valamiféle küldöttet delegálhassanak egy igazán magas rangú tisztségviselő helyett, illetve hogy egyéb béketervekről is szó legyen, ne csak Zelenszkijéről” – mondta egy neve elhallgatását kérő forrás.
„Brüsszel úgy látja, hogy Peking kikövezi az utat Moszkva részvétele előtt a jövőbeli hasonló üléseken” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Kína szerint „sok munka van még hátra” az ukrajnai békekonferenciáig
Az ötnapos európai körút olyan időszakra esik, amikor Ukrajna hátrányba került a harctéren, továbbá kérdések övezik a nyugati katonai támogatás jelenlegi szintjének hosszú távú fenntartását.
A totális orosz invázió 2022. februári megindítása óta Kína a semlegességét hangoztatja, de közben egyre mélyíti politikai és gazdasági partnerségét az agresszor Oroszországgal.
Az európai vezetők arra próbálják rávenni Pekinget, hogy vesse latba a befolyását Moszkva mérséklése érdekében, és segítsen a diplomáciai rendezésben. Az erőfeszítések eddig nem hoztak eredményt.
„Sokan szeretnék látni Kína konstruktív szerepét, de azt hiszem, hogy a háború harmadik évében ez az elgondolás kissé megfakult” – emelte ki Theresa Fallon, az Oroszország-, Európa- és Ázsia-tanulmányok Központjának (CERES) igazgatója.
Ehhez kapcsolódóan: Kína tovább kívánja erősíteni stratégiai együttműködését Oroszországgal
Kína tavaly februárban közzétette saját békejavaslatát, a dokumentum azonban nyugati kritikák szerint túlságosan megengedő Oroszországgal szemben.
„Kijev még mindig úgy látja, hogy a békecsúcson való kínai részvétel hasznára válna Ukrajnának, ennek viszont kockázatai is vannak – jelentette ki Jurij Pojta elemző. – Peking akadályozhatja is a folyamatot, és az orosz narratívák terjesztésére használhatja fel a jelenlétét” – fűzte hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Dezinformációs háború: Kína és Oroszország együttműködik a propagandában
Noha nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy Kína fegyvert adna el Oroszországnak, a katonai célra is alkalmazható, úgynevezett kettős felhasználású eszközök, például különböző gépek, csipek, drónok exportjával ugyancsak segíti a hadi gépezetet.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Pekingben járt, ahol rámutatott, hogy Kína mostanra az orosz hadiipar első számú ellátójává vált, ennek a támogatásnak pedig erős hatása van a harcokra.
Francia tisztségviselők arról beszéltek, hogy Macron is fel kívánja vetni a kettős felhasználású eszközök ügyét Hszinek, és határozottabb hangnemet tervez a korábbiaknál, a légkör így feltehetőleg nem lesz „szuperbarátságos”.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán és Hszi együtt jelentheti be, hogy a Great Wall Motors épít autógyárat Pécs mellett
Ukrajna kérdésében egészen más hozzáállás várható Belgrádban és Budapesten.
Orbán Viktor kormánya szoros kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal, miközben rendre gátolja, ellenzi az európai uniós szankciókat, és nem vesz részt Ukrajna katonai támogatásában.
Aleksandar Vučić szerb elnök szintén jó viszonyban van a pekingi és a moszkvai vezetéssel.
„Hszi hangoztatni fogja, hogy különböző interpretációk vannak Európán belül az ukrajnai háborút és a kínai gazdasági kapcsolatot illetőleg – vélekedett Janka Oertel, a Külkapcsolatok Európai Tanácsának munkatársa. – Ez enyhíteni fogja a Párizsban várható keményebb üzeneteket” – mondta.
