Kettős a Fidesz külpolitikai mérlege. Az „Elfoglaljuk Brüsszelt” kampány kudarcot vallott, ugyanakkor az a cél egyértelműen sikeres volt, hogy Donald Trumpon keresztül közelebb kerüljön az atlanti mainstreamhez. 2025-ben már nem az uniós pénzek hazahozatala a kérdés, hanem a végleges elvesztésük réme. Elemző Extra a 2024-es külpolitikai folyamatokról Bíró-Nagy Andrással és Krekó Péterrel.
A beszélgetés itt megtekinthető:
A hangfelvételt itt hallgathatja meg:
A beszélgetés legfontosabb gondolatai:
- A Fidesz tette túl magasra az elvárásokat azzal, hogy meghirdette az „Elfoglaljuk Brüsszelt” kampányt, illetve ennek politikai célját, amely látványosan nem működött június 9-én. Nagyon messze volt attól a Fidesz és a baráti pártok, hogy érdemi hatással tudjanak lenni arra, milyen irányt vesz az európai politika a 2024 és 2029 közötti időszakban.
- Egyre több konfliktust látunk, nyilvánvalóan nem a kilencvenes évek békés korszakát éljük, de a demokrácia is ért meg jobb időszakokat.
- A következő időszak nagy tesztje lesz annak, hogy valóban meg lehet-e úszni, hogy blokkosodás nélkül, egyfajta konnektivitás logikáját képviselve balanszírozzon valaki olyan felek között, akik egyébként egyre rosszabb viszonyban vannak az európai színtéren, vagy európai, akár globális színtéren is; vagyis lehet-e egyszerre Kínával és Amerikával is barátságban lenni?
- Már Donald Trump is sokkal óvatosabban fogalmaz, aki azt ígérte, hogy két telefonhívással meg fogja oldani az orosz–ukrán konfliktust, és a körülötte levő emberek is arról, hogyan és mikor lehet vége.
- A migráció után a háború témája is kifáradni látszik. A magyar kormány már nem tudja külső okokra hárítani a felelősséget.
- Már nem arról szól a közbeszéd, hogy fel vannak függesztve az uniós pénzek, hanem a pénzek végleges elvesztésének veszélyéről és realitásáról. 2025 szempontjából a végleges pénzvesztés réme nagyon fontos kérdés lesz.
