Ne fogadja el a kormányhivatal a budai hegyekben, a Normafánál tervezett legújabb lakópark-beruházás környezeti hatástanulmányát – kérte beadványában a hatóságtól az Élhető Hegyvidékért Egyesület. A civil szervezet közölte: remélik, hogy meghallgatásra találnak, ha pedig mégsem, bírósághoz fordulnak.
Nemrég írtunk arról a közmeghallgatásról, amelyet Budapest egyik legzöldebb részén, a XII. kerület Natura 2000 védettségű területén (Budapest XII. kerület, Konkoly-Thege Miklós út 19/B, 9121/19. hrsz.) készülő, 78 lakásos lakópark miatt szervezett a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatal. Az eseményen – annak ellenére hogy munkaidőben rendezték – sokan részt vettek a kerület lakosai közül. A megjelentek, köztük az eljárásban ügyfélként részt vevő Élhető Hegyvidékért Egyesület képviselői hosszasan sorolták az aggályaikat a 155 autót befogadó mélygarázzsal tervezett épületegyüttes miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Az önkormányzat nyilatkozott, hogy nem nyilatkozik – Újabb nagyberuházás ellen tiltakoznak a budai hegyekben
Az egyeztetés végére úgy tűnt, a legtöbben a Pokorni Zoltán vezette önkormányzatot okolják a túl laza kerületi szabályok és a befektetői érdekek előtérbe helyezése miatt.
Mint korábbi cikkünkben megírtuk, a beruházás az Omega 99 Kft. érdekeltsége. A cég egyik tulajdonosa dr. Futó Péter György (Corvin-negyed, Etele Plaza stb.) és dr. Nyíri Viktor Dávid; mindketten szerepeltek már a leggazdagabb magyarokat soroló listákon. Részben ennek a cégnek az érdekeltsége a helyi önkormányzattól vett telken zajló tihanyi nagyberuházás is, amelyről korábban az Átlátszó számolt be.
Az Élhető Hegyvidékért Egyesület kormányhivatalnak küldött beadványa tulajdonképpen az egész környezeti hatástanulmányt kifogásolja. A dr. Balla Judit, az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnöke által jegyzett dokumentum ezért arra kéri a környezeti hatóságként eljáró kormányhivatalt, hogy ne fogadja el a hatásvizsgálati dokumentációt.
Környezetbarát beállítottságú beruházó
A civil szervezet szerint nem igaz a hatástanulmány azon állítása, hogy a tervezett beruházás nem jár káros környezeti hatásokkal és hogy a beruházó kifejezetten környezetbarát beállítottságú. Kifogásolják többek között az olyan részleteket is, mint például azt, hogy „jelen fejlesztés azt kívánja megvalósítani, hogy a kiüresedett intézményi és természetvédelmi funkciót is megtöltse”. Szerintük ugyanis „egy ilyen léptékű lakópark sem az intézményi funkció, sem a természetvédelmi funkció betöltésére nem alkalmas, ez a kijelentés eleve értelmezhetetlen, és valószínűsíthetően ugyancsak a beruházás pozitív színben való feltüntetését szolgálja”.
Az aktivisták vitatják azt is, hogy „tapasztalat, hogy a természetvédelmi területen lakóknak a környezettudatosság életvitelük részévé válik, megőrizve annak környezeti állapotát”. Szerintük ugyanis „a XII. kerület természetközeli, felső részein az utóbbi években végbement beépítések tapasztalatai egyébként ezzel az állítással éppen ellentétesek: az új lakosok vélelmezett környezettudatosságát már az is megcáfolja, amilyen mértékben megnövekedett a kerületi utak forgalmi terhelése (az agglomerációs forgalom figyelembevétele nélkül is), holott az érintett területek többsége tömegközlekedéssel is jól elérhető, megközelíthető”.
Kivágnák a faállomány húsz százalékát
Kifogásolják azt is, hogy az új építkezések miatt évente átlagosan 450-500 fa kivágására kérnek engedélyt a kerületben (engedély csak a tíz centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fák kivágásához kell, s még ez alól is kivételt jelentenek például a gyümölcsfák).
„Nagyon gyakran előfordul, hogy a kivágott fák pótlására a telken egyszerűen nem marad hely, ilyenkor kell fapótlás helyett úgynevezett fapótlási díjat fizetni, márpedig ez az összeg csak az utóbbi három évben összesen 222 millió forintot tett ki (forrás: a Hegyvidéki Önkormányzat közérdekű adatkikérésre adott válasza). Álláspontunk szerint ezek az adatok már önmagukban is megcáfolják a természet közelébe költözők környezettudatosságáról szóló állítást. Megjegyeznénk azt is, hogy véleményünk szerint egy valóban környezettudatos, természetvédő ember már eleve nem természetvédelmi területre épített, hatalmas lakóparkban vásárol lakást.”
Vitatják a terület jelenlegi roncsoltságára hivatkozó érvelést és azt az indokot, hogy „a környezeti hatások azért csekélyek, mert a beruházás területe elenyésző a Budai Tájvédelmi Körzet egész területéhez képest”. A civil szervezet szerint ugyanis ez a megközelítés végső soron a természetvédelmi területek teljes eltűnéséhez vezetne: lépésről lépésre fogyna el a védett terület, ha azon az alapon sorra engedélyt kapnának a káros hatású beruházások, hogy mindig csak egy elenyészően kis hányadot érintenek.
A kifogások között szerepel, hogy kivágnák a területen lévő faállomány húsz százalékát s hogy pontatlan számadatok szerepelnek a hatástanulmányban például a tervezett épületek területéről. A civil szervezet beadványa kiemelte azt a részletet is, hogy a hatástanulmány arra hivatkozik, hogy korábban iskola működött a területen, és a környezet igénybevétele szempontjából teljesen mindegy, hogy közösségi vagy magáncélt szolgáló beépítésről van-e szó. Az Élhető Hegyvidékért Egyesület szerint ugyanis más szempontok szerint engedélyezendő a környezet igénybevétele, ha közcélú vagy ha magáncélú beruházás a cél. A magáncélú, kizárólag magánérdekeket szolgáló beruházásoknál álláspontjuk szerint sokkal szigorúbb mérce alkalmazandó.
Vitatják azt a megállapítást is, hogy egy hatszintes építményekkel teljesen és szorosan körbezárt területen lehetséges lenne természetvédelmi szempontból értékes terület kialakítása, hiszen a talajt az alatta húzódó mélygarázs fölött alakítják ki, mesterségesen.
Többszörösen védett területen építkeznének
A beruházást ellenző civil szervezet emlékeztet: országos jelentőségű védett és Natura 2000-besorolású területről van szó. Szerintük egy ilyen területen már mérlegelésre is csak akkor kerülhetne sor beruházás engedélyezése kapcsán, ha az – például nyomós közérdekből – feltétlenül szükséges, és a beruházás máshol nem valósítható meg (például már meglévő, működő kórház bővítése stb.). Márpedig a most tervezett beruházás kizárólag magánérdekeket szolgál.
Az egyesület beadványa hangsúlyozza az építkezés miatt várható zaj- és forgalomnövekedést és a lebetonozott területek növekedésének környezeti (vízelvezetésre tett) káros hatását és a helyen élő növény- és állatfajok életterének jelentős csökkenését, tönkretételét.
„Határozottan visszautasítjuk az anyag azon állítását, hogy a Budai Tájvédelmi Körzet itteni része emberi jelenléttel már jelenleg is oly mértékben terhelt, hogy e tekintetben a lakóövezet kialakítása nem jelent jelentős többlethatást (143. oldal). A túraösvényeken kiránduló, a szabadban sportoló embereket olyan környezeti terhelésnek tekinteni, amelyhez képest elenyésző többletet jelent egy 78 lakásos, 155 férőhelyes mélygarázsos lakótelep létesítése, semmiképpen nem fogadható el. A kirándulók, sportolók jelenléte átmeneti, továbbá semmiféle zaj- és levegőszennyezéssel nem jár, szemben a lakópark jelentette szünet nélküli, zajjal, lég- és fényszennyezéssel járó emberi jelenléttel. A hivatkozott turisztikai terhelés ráadásul évszak-, napszak- és időjárásfüggő, míg a lakópark jelentette terhelés mindezekkel szemben változó intenzitású ugyan, de folyamatos.”
