A koronavírus-alap több mint nyolcszázmilliárd eurós keretének kevesebb mint harmadát folyósították a 2026 végéig futó eszköz időtartamának feléig a tagállamoknak, az Európai Bizottság mégsem tűnik elégedetlennek. A testület szerdán tette közzé a helyreállítási és stressztűrő képességi eszköz végrehajtásáról szóló félidei értékelését.
Bár a 2021-ben elfogadott koronavírus-alap pénzügyi keretének a program félidejéig csak körülbelül egyharmadát fizették ki a tagállamoknak, az Európai Bizottság szerdán napvilágot látott félidei értékelése szerint az eszköz megfelelt az elvárásoknak, mert megakadályozta a közberuházások válságok idején szinte törvényszerű visszaesését, 2026 végéig előreláthatóan uniós szinten 1,4 százalékkal dobja meg a GDP-t, és a belső piac kohézióját is erősíteni fogja.
Hat tagállam még nem járulhatott a kasszához
A brüsszeli testület szerdán bemutatott értékelése szerint a helyreállítási és stressztűrő képességi eszközből (RRF-ből) eddig folyósított vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök 0,8 százalékkal mérsékelték a munkanélküliséget a blokkban ahhoz képest, ha az EU nem indított volna ilyen növekedésösztönző programot. Ráadásul – mutat rá a jelentés – a közös adósságkibocsátás révén finanszírozott pénzügyi eszköz jelentős mértékben csökkentette a kormányok által az adósságfinanszírozás céljából a piacon felvett hitelek költségeit (más néven az államkötvények hozamait) is, ami ugyancsak hozzájárult a pénzügyi stabilitáshoz.
Az Európai Bizottság mostanáig 225 milliárd eurót folyósított az RRF-ből a tagállamoknak, hat tagország kivételével az EU egészének. A hat tagország, amely az RRF-hez csatolt REPowerEU-ból eszközölt előlegkifizetés kivételével még nem járulhatott a kasszához: Magyarország, Lengyelország, Belgium, Svédország, Finnország és Írország. Varsó ugyanakkor már benyújtott egy kifizetési kérelmet 6,3 milliárd euró összegre, amit még a hónap végéig elbírálhat az Európai Bizottság.
Magyarországnak a többi országhoz hasonló mérföldköveken túl 27 további, elsősorban a jogállamisági feltételességi eljárással összefüggő szupermérföldkövet is teljesítenie kell ahhoz, hogy az RRF pénzcsapja megnyíljon. Bóka János, az európai ügyekért felelős magyar miniszter kedden a folyamat felgyorsításáról egyeztetett az Európai Bizottságnál. Értesülésünk szerint abban állapodtak meg, hogy áprilisig előrehaladást akarnak elérni a számos még nyitott kérdésben.
Ehhez kapcsolódóan: Továbbra is az egészségügy miatt aggódnak leginkább a magyarok
A déli tagállamok GDP-je látványosan megugorhat
A bizottságnál ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a fizetési kérelem benyújtása nélkül is megkezdte Magyarország a nemzeti helyreállítási terv egyes elemeinek végrehajtását, ami már csak azért is szükséges, mert a tervben előre rögzítették az egyes kifizetésekhez szükséges különböző mérföldköveket. Magyarországnak papíron 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és a REPowerEU tervvel együtt 3,9 milliárd euró kölcsön (és hétszázmillió euró további vissza nem térítendő támogatás) áll a rendelkezésére a program 2026. decemberi futamidejének végéig.
A félidei értékelés értelmében mostanáig 650 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kötöttek le a tagállamok az RRF terhére, és a rendelkezésre álló kölcsön háromnegyedét, háromszázmilliárd eurót is 13, erre igényt tartó tagállam, köztük Magyarország. Az eredeti kölcsönkeretből végül 91 milliárd eurót nem használtak fel, és már nem is fognak, mert tavaly augusztus 31-én lejárt a lekötésére adott határidő.
A 27-ből 24 tagállam eddig 54 kifizetési kérelmet nyújtott be a bizottsághoz, ebből 19 még jóváhagyásra vár. Franciaország, Olaszország és Szlovákia tart a legelőrébb a helyreállítási terv végrehajtásával a bizottsági források szerint, miközben Spanyolország és Görögország is nagyon jól teljesít. Ez nem is túl meglepő annak fényében, hogy a pénzügyi eszközt elsősorban a koronaválság által leginkább sújtott dél-európai országok számára hozták létre.
A bizottságnál előzetesen a koronavírus-alap makrogazdasági és a GDP növekedésére gyakorolt hatását uniós átlagban 2026 végéig a GDP 1,4 százalékára teszik, de egyes tagállamok – mint Horvátország – esetében ez a hatás elérheti a négy, míg Olaszországnál a három százalékot.
Valószínűtlen az RRF határidejének meghosszabbítása
Az Európai Bizottságnál egyébként meglehetősen pesszimistán nyilatkoznak az eredetileg 2026 végéig tervezett RRF két évvel történő meghosszabbításának esélyeiről, ahogy a magyar kormány javasolta az Európai Tanács februári ülése előtt. A legfőbb akadálynak az tűnik, hogy az Európai Bizottság maximum 2026 végéig vehet fel kölcsönöket a program finanszírozásához, és ennek kiterjesztéséhez a tanácsban egyhangú döntés és mindenhol tagállami ratifikáció is kell. Ezen túl az RRF-ről és az egész Next Generation EU (NGEU) tervről szóló rendeletet is módosítani kellene, igaz, már csak minősített többséggel. „Nem tartom valószínűnek a 2026 végi határidő meghosszabbítását” – közölte egy magas rangú uniós tisztviselő.
A bizottság alapvetően kedvező félidei mérleget vont az eszköz működéséről, kiemelve a beruházásokra és a reformokra, valamint – a közbeszerzési szabályok harmonizálása révén – a belső piac kohéziójára gyakorolt pozitív hatásait. A testület az eszköz teljesítményalapú működésével is elégedettnek mondja magát, kiemelve, hogy a kormányok és az EU közötti szerződésen alapuló eszköz hatékonyan funkcionált.
A feltárt hiányosságok közé tartozik a tervek kidolgozásában és végrehajtásában a nem elég nagy rugalmasság, a társadalmi és szakmai szervezetek nem kellő mértékű bevonása a tervek elkészítésébe, és a tagállamok adminisztratív képességeiben megmutatkozó gyengeségek.
