Miután az Európai Bíróság elkaszálta azt a törvényt, amely külföldről finanszírozott szervezetnek bélyegzett bizonyos civil szerveződéseket, a kormánypártok „a közélet befolyásolására alkalmas” civil szervezetekre fazonírozták át a jogszabályt. Új szereplőként az Állami Számvevőszék kapott ellenőrzési jogosítványokat, és egy hónappal a választások után elérkezettnek látta az időt a vizsgálatok megkezdésére.
Az Állami Számvevőszék bő egy hónappal a parlamenti választásokat követően megkezdte a közélet befolyásolására alkalmas civil szervezetek ellenőrzését. „Ez egyértelmű jele annak, hogy a magyar állam továbbra sem tett le az egyebek mellett a jogállami normákat szisztematikusan lebontó és a rendszerszintű korrupció kiépülését támogató kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek vegzálásáról” – közölte a Transparency International Magyarország (TI).
Bélyegcsere
Mint ismert, tavaly áprilisban vonta vissza a magyar kormány azt a civilellenes törvényt, amely külföldről finanszírozott szervezetként bélyegzett meg minden olyan civil szervezetet, amely egy adóévben 7,2 millió forint értékű, közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesült.
Az Európai Unió a törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, menet közben pedig az Európai Bíróság kimondta, hogy a civileket orosz mintára megbélyegző törvény szembemegy az uniós joggal.
A TI szerint a magyar kormány nem siette el az Európai Bíróság ítéletének végrehajtását, hiszen közel egy év telt el az elmarasztaló döntés meghozatala és a törvény visszavonása között. „Annál gyorsabban döntött a kabinet arról, hogy mégse kelljen letennie eredeti céljáról: egy újonnan megszavazott törvény értelmében 2021 júliusától az Állami Számvevőszékre testálta a közélet befolyásolására alkalmasnak minősített civil szervezetek ellenőrzését” – emlékeztetett a korrupcióellenes szervezet.
Tehát miután az Európai Bíróság elkaszálta azt a törvényt, amely külföldről finanszírozott szervezetként hivatkozott bizonyos civil szervezetekre, a kormánypártok „a közélet befolyásolására alkalmas” civil szervezetekre fazonírozták át a jogszabályt. A Szabad Európának nyilatkozó civil szervezetek szerint május közepén érkezett meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) levele.
Belső dokumentumok
„A civil szervezeteknek különböző idősávokat adtak meg az adatok feltöltésére. Ezek elsősorban a szervezet saját belső szabályzatait érintik, számviteli, pénzkezelési és egyéb szabályzatokat” – mondta a Szabad Európának Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezetője.
A szervezetnél május 24-én jár le a határidő, nagyjából egy héttel korábban kaptak az adatkérésről értesítést az ÁSZ-től. „Kíváncsiak vagyunk, hogy mire fut ki az ellenőrzés, a jelenlegi adatkérés nyilván egy folyamat első lépése” – mondta.
Léderer Sándor szerint több gond is van a tavaly életbe lépett jogszabállyal. Nincs valójában definiálva, mit jelent az, hogy „közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezet”, kik tartoznak ide.
A jogszabályban csak annyi van, hogy mindazon egyesület és alapítvány, amelynek tárgyévi mérlegfőösszege eléri a húszmillió forintot, és az, hogy kikre nem vonatkozik.
„Ez nyilvánvalóan olyan tág definíció, hogy vonatkozik olyanokra is, akik semmilyen módon nem befolyásolják a közéletet, de kimaradhatnak szervezetek, amelyek sokkal kevesebb pénzből teszik. Nem világos, hogy maga a vizsgálat a törvényben megfogalmazott kivételeken túl ténylegesen minden húszmilliós büdzsé feletti szervezetet érint-e, vagy az ÁSZ dönti el, hogy mely szervezeteket ellenőrzi, és mikor kér tőlük adatokat. Ehhez egy eljárásrenddel, módszertannal kellene rendelkeznie, amelyet mi nem ismerünk” – mondta.
Léderer Sándor szerint ez az eljárás annak a civilellenes hadjáratnak a folytatása, amelyet a kormány néhány évvel ezelőtt indított el a külföldről támogatott szervezetek megbélyegzésével.
„Egy demokrácia teljesen alapvető része, hogy állampolgárok közösségei, köztük civil szervezetek formálni próbálják az őket érintő közpolitikákat, döntéseket. Amennyiben a kormány célja valóban a közéletet befolyásoló tevékenységek átláthatóvá tétele lenne, akkor egy tisztességes lobbiszabályozással vagy a pártok gazdálkodásának átláthatóvá tételével kellene indítania” – tette hozzá.
Alkotmányos aggály
„Jogsértőnek tartjuk a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetekkel kapcsolatos jogszabályt, ezért tavaly decemberben megtámadtuk az Alkotmánybíróságon” – mondta a Szabad Európának Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) igazgatója.
Szabó Máté szerint az ÁSZ alapvetően az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amelynek nem lenne szabad a közpénzekkel nem gazdálkodó civil szervezetek ellenőrzésével foglalkoznia. A törvényes működés ellenőrzésére és felügyeletére ott van az ügyészség és a bíróság.
„A jogszabály-módosítással olyan hatáskört kapott az ÁSZ, amely közpénzekkel egyáltalán nem gazdálkodó szervezetek autonómiájába avatkozik bele, meglátásom szerint minden jogalap nélkül” – tette hozzá.
Szabó Máté azt is elképesztőnek tartja, hogy a közélet befolyásolására alkalmasság az ellenőrzés oka, amire az a civil szervezet alkalmas, bármit is csinál, amelyik húszmillió forint feletti mérlegfőösszeggel rendelkezik. „Emiatt még szigorúbb ellenőrzésre számíthatnak ezek a szervezetek. Mintha gyanús dolog lenne a közéletben szerepelni, fontos témákra felhívni a figyelmet” – hangsúlyozta.
Ezreket érint a vizsgálat
A TASZ szinte minden partnerszervezete kapott az Állami Számvevőszéktől olyan levelet, amelyben adatok feltöltését kérték az ÁSZ erre vonatkozó felületén.
„Ezek a dokumentumok önmagukban nem tűnnek rázósnak, nagyrészt nyilvánosan elérhető adatokról és belső szabályzatokról van szó. Az ellenőrzés ebben a fázisban még nem komoly beavatkozás a szervezetek autonómiájába, de nem tudjuk, hogy mi lesz a következő lépés. Azt viszont fenntartjuk, hogy ezeket nem az ÁSZ-nak kellene ellenőriznie” – tette hozzá.
Szabó Máté szerint a jogszabályban meghatározott húszmillió forintos mérlegfőösszeg alapján sok ezer szervezetnek kellett levelet kapnia az ÁSZ-től. „Ha van néhány alkalmazottja a szervezetnek, és bérel egy ingatlant, és az ehhez szükséges forrásokat például pályázatokból megszerzi, akkor könnyen elérheti a húszmillió forintos sávot, vagyis tízezres szám is lehet, akiket érinthet a számvevőszéki vizsgálat” – mondta.
Szabó Máté szerint az Állami Számvevőszék 2022. első féléves ellenőrzési tervében is szerepel a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek vizsgálata, de azt, hogy pontosan mit fog takarni, hogy az ÁSZ – mint az országgyűlési szervek hatékony közpénzelköltésének őre – mit akar ellenőrizni egy olyan szervezetnél, amelynél nincs közpénz, továbbra is rejtély.
„A kormány a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet szitokszóként, egyfajta stigmaként akarja rásütni egyes civil szervezetekre, mintha a jogállami és emberi jogi követelmények vagy a korrupció elleni fellépés teljesülésének a számonkérése éppenséggel a nemzeti érdek ellen történne. A valóságban ezek nemcsak fontos, de hasznos tevékenységek” – mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
Szerinte a közéletben történő részvétel és a közélet befolyásolása a normálisan működő demokráciákban a polgárok elemi érdeke és a legtermészetesebb cselekvések egyike. Ligeti Miklós úgy véli, hogy ezzel az alapvető civil joggal él a Transparency International Magyarország is, természetesen pártpolitikai értelemben teljesen semlegesen.
„Kíváncsiak vagyunk arra, hogy az ÁSZ vajon a Civil Összefogás Fórumot (CÖF) is ellenőrzi-e, hiszen a CÖF-nél egyetlen szervezet sem törekszik jobban a közélet, egészen pontosan a választópolgárok magatartásának befolyásolására” – mondta a jogi igazgató.
Ligeti Miklós szerint ezt mi sem mutatja jobban annál, mint hogy a CÖF által alapított Kövess Minket 2022 Kft. az április 3-i választást megelőző kampányban háromezer darab, listaáron számítva majdnem hétszázmillió forintot érő plakáton hirdette egyebek mellett azt, hogy Márki-Zay Péter valójában az álruhás Gyurcsány Ferenc.
Kerestük az ÁSZ-t is, kíváncsiak voltunk arra, hogy mi ennek a vizsgálatnak a lényege, és mely civil szervezeteket kötelezték adatszolgáltatásra.
Tanácsadó tevékenység
Az ÁSZ Szabad Európának küldött válaszában kiemelte: a civil szervezetek szerteágazó munkájuk során a társadalom szinte minden csoportjával kapcsolatba kerülnek, így a közvéleményre, a közéletre is befolyásuk van. „Fontos tehát, hogy érvényesüljön az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve a szélesen vett nyilvánosság körében, illetve szűkebb körben, a tagság és az alapítók tekintetében is” – közölte a szervezet.
A számvevőszék szerint annak érdekében, hogy a civil szervezetek minél magasabb színvonalon legyenek képesek a jogszabályi előírás szerinti működésre, amelyet azután a számvevőszéknek törvényben rögzített feladata ellenőrizni, az ÁSZ – tanácsadó tevékenysége keretében – önteszteket dolgozott ki, és képzési lehetőséget is biztosított az érintett szervezetek felelősségteljes vezetői számára. Erről közleményt is kiadtak 2022 áprilisában.
Az ÁSZ szerint – folytatva tanácsadó tevékenységét – a törvény szerinti ellenőrzést megelőzően, 2022 májusában tanácsadó jelleggel és a civil szervezetek törvény szerinti ellenőrzésének előkészítése céljából több ezer civil szervezettől kérték egyes dokumentumok rendelkezésre bocsátását (számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, számlarend). „Ezek azok a dokumentumok, amelyek az átlátható és elszámoltatható működés minimális kereteit biztosítják” – közölte az ÁSZ.
