Két hét múlva kiderül, hogy mennyit szakítanak Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei a hazai autópályák és gyorsforgalmi utak üzemeltetésén. Hiába érhető el egy kormányzati honlapon az autópálya-koncessziós szerződés, a mellékleteket nem töltötték fel. Pedig ezekben volt a lényeg elrejtve, hogy mekkora bevétel származhat a 35 évre kötött üzletből.
A Kúria szerdai ítélete szerint nem történt eljárási hiba sem az első, sem a másodfokú bíróságon, így a Nemzeti Koncessziós Irodának (NKoI) ki kell adnia az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit. Az egyébként letölthető szerződés mellékletei nem szerepeltek az NKI honlapján, ezért tavaly januárban közérdekű adatigénylést küldtünk a koncessziós irodának.
Szerettük volna elolvasni a hazai gyorsforgalmi utak koncessziójára kiírt pályázat nyertesével, a Themis magántőkealap vezette konzorciummal kötött megállapodás mellékleteit is. Ezekből a dokumentumokból derülhet ki, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember érdekeltségeibe tartozó társaságok mennyit kapnak az autóutak és autópályák üzemeltetéséért.
A szerződésből nem derül ki, hogy a rendelkezésre állási díj (rád), illetve a rendelkezésre állási alapú szolgáltatási díj (ráaszd) összege mekkora, ezt a mellékletek tartalmazzák.
A koncessziós iroda végül az üzleti titok védelmére hivatkozva nem adta ki a kért dokumentumokat. Ez volt az első perünk, ahol az NKoI élt azzal a 2023 januárjától elérhető lehetőséggel, hogy beavatkozóként bevonja az üzleti titok tulajdonosát is a védelembe.
Ehhez kapcsolódóan: Több autópályánk van már, mint Ausztriának és Csehországnak, mégis újabbakat építünk
A magántőkealapok képviselője is nyilatkozott, emellett becsatoltak a perbe több szakértői véleményt, a bíróság szerint azonban nem sikerült az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért, tizenegy darab melléklet döntő részét ki kell adniuk.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az Európai Bizottság által megindított jogállamisági eljárás hatására a kormány tavaly több ponton javított az információszabadság-törvényen, például mérsékelte az adatigénylésekért elkérhető költségtérítés összegét, és gyorsított a közérdekű adatok kiadása érdekében indított pereken. Viszont az üzleti titok védelmére hivatkozással újabb adut is adott az információt titkolni akaró állami szervek kezébe.
Idén január 1-jétől a közérdekű adatos eljárásokban bárki beléphet a perbe az alperes, vagyis a kért információt titkoló állami főhatóság vagy más, közpénzből működő szervezet érdekében, aki úgy érzi, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése sértené az üzleti titkait.
Az autópályás perünkben is ez volt az egyik eldöntendő kérdés, hogy létezhet-e üzleti titok közpénzek esetében. Az elsőfokú bíróság elutasította az autópálya-koncessziós cég azon kérését, hogy szakértőkkel bizonyítsa az üzleti titok fennállását. A bíróság szerint ez tiszta jogi kérdés, nem közgazdasági szakkérdés. Ezzel a másodfokú bíróság és a Kúria is egyetértett.
Már Brüsszelben is vizsgálódnak, miután a Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet az Európai Bizottság – hivatalos nevén – a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai főigazgatóságához fordult.
A TI szerint az autópályák üzemeltetése és a hulladékkezelés esetében egyáltalán nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a koncesszió lényege, hogy a koncesszor viseli az üzemeltetés kockázatát, tehát a sztrádáknál ő szedi be az útdíjakat, cserébe azonban ő is fedezi a költségeket.
Magyarországon azonban nem így történt, továbbra is az állam szedi be az útdíjakat, és nála landolnak az e-matricák bevételei is, miközben fix díjat fizet annak a cégcsoportnak, amely 35 évre elnyerte a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetésének, építésének és fenntartásának jogát.
Vagyis ha kevesebben váltanak autópálya-matricát, mert például a koronavírus-járvány megfékezése érdekében kijárási tilalmat vezetnek be a hatóságok, az autópálya-koncesszor ugyanúgy megkapja a pénzét az államtól. Az autópályák koncessziós joga Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember céges érdekeltségeinél landolt.
