A Szabad Európa is több cikkben foglalkozott a több száz milliárdos lélegeztetőgép-beszerzéssel. Szeptember óta jogerős bírósági ítélet kötelezi a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a dokumentumok kiadására, amelyre a végrehajtókat is ráküldte a momentumos Tompos Márton. A minisztérium a Kúriához fordul.
Az ellenzéki képviselő a közösségi oldalán ír arról, hogy a Szijjártó Péter vezette minisztérium a jogerős ítélet ellenére sem adja ki az ügyletek dokumentumait, inkább a Kúriához fordul.
Tompos Márton január elején közölte, hogy másfél évvel a bírósági döntés után sem tekinthetett bele az iratokba, ezért végrehajtókat küld a minisztériumra. A momentumos politikus a hvg.hu portálnak azt mondta, hogy Szijjártóék a kezdetektől időhúzásra játszanak. Noha a jogerős ítélet már tavaly szeptember végén megszületett, és a fellebbezés határideje elvileg 30 nap, a minisztérium az értesítő utolsó pillanatban való átvételével mégis képes volt mostanáig nyújtani ezt a határidőt.
A politikus közölte: a Kúria ítéletéig felfüggesztik a végrehajtási eljárást.
Mint korábbi cikkeinkben írtuk, a kormány a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanása után 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt az itthon rendelkezésre álló mintegy 1500 mellé. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a Szabad Európának erről korábban úgy fogalmazott: a kormány nem törődött azzal, hogy a rendszer képtelen 1500-2000, bármilyen intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni, mert ehhez egyszerűen nincs humán erőforrás.
Ehhez kapcsolódóan: Egyebek között arról kérdezték a Szabad Európa olvasói Kunetz Zsombor orvost, egészségügyi szakértőt, hogy felelőtlenség vagy helyes döntés volt a több száz milliárdos lélegeztetőgép-beszerzés.
Nem csak a mennyiség, az ár is feltűnést keltett
A Direkt36 számolt be arról, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat nyilvántartja a lélegeztetőgépek kereskedelmét. A különböző termékekről nem egyesével, hanem több hasonló termékről együtt közölnek adatokat. Ezekből az nem derül ki, hogy az egyes országok pontosan hány darab és milyen típusú gépet szereztek be, az viszont igen, hogy az adott csoportban összesen hány kilogrammnyi árut exportáltak és importáltak, és ezekért mennyi pénzt fizettek. Így ki lehetett számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép.
Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz-, a németekének 14-szerese. Vagyis a számok alapján nagyon túlárazott összegeket fizethetett a magyar kormány a lélegeztetőgépekért.
A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet kérte ki a kormányzati szervektől a gyanús lélegeztetőgép-beszerzés szerződéseit, és miután elutasították kérését, a bírósághoz fordultak. Tavaly szeptember végén nyerték meg jogerősen is a pert, így most már a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia azokat a szerződéseket, amelyeket az állami szervek kötöttek magáncégekkel lélegeztetőgépek beszerzéséről.
