Az ukrán hadsereg kurszki behatolása a legnagyobb léptékű katonai invázió Oroszország területén a második világháború óta. A Kreml igyekszik kordában tartani a narratívát.
Ukrajna augusztus 6-án indított, merész oroszországi betörését követően az orosz állami média minden felülete rögtön azt az üzenetet kezdte sugározni, hogy Vlagyimir Putyin elnök kézben tartja a helyzetet, a haderő vissza fogja verni az inváziót, az immár harmincadik hónapja tartó háború pedig a győzelemig fog tartani.
Mostanra azonban – hogy több mint két hete tartanak az ukrán sikerek – repedések mutatkoznak a Kreml narratíváján a közvéleménynek szánt üzenetben.
Az állami televízióban Vlagyimir Szolovjov műsorában néhány kommentátor például nyíltan beszélt az orosz fegyveres erők kurszki kudarcairól, arra figyelmeztetve, hogy a dolgok rosszabbra is fordulhatnak.
„Abból kell kiindulnunk, hogy veszíthetünk is – mondta Karen Sahnazarov neves filmrendező. – Ha több ilyen hiba történik, akkor veszíthetünk. Ez nem defetizmus, nem riogatás. Ez annak az árnak a teljes megértése, amelyet nekünk és a hazánknak kell majd megfizetnünk” – tette hozzá.
„Fel kell készülnünk a legrosszabb forgatókönyvre: e területeket – ha Isten is úgy akarja, emberek nélkül – fel kell áldozni” – emelte ki a kormánypárti nézeteiről ismert Makszim Juszin egy talk-show-ban a Gazprom tulajdonában lévő NTV-n.
Az oroszok túlnyomó többsége számára még most is az állami ellenőrzés alatt álló csatornák dominálta televízió az elsődleges hírforrás. Az ukrajnai háborúról szóló beszámolók az orosz katonák hőstetteiről, a dicsőséges hadi sikerekről szólnak, miközben elhallgatják vagy elbagatellizálják a 2022 februárja óta elszenvedett hatalmas és fájó veszteségeket.
Egy mítosz eloszlatása
Rusztem Adagamov emigrációban élő, népszerű liberális blogger szerint ha más eredményt nem is hoz, az ukrán csapatok kurszki behatolása legalább az orosz hadsereg erejének mítoszát eloszlathatja.
„Az Orosz Föderációnak nem csak ahhoz nincs megfelelő hadserege, hogy elérje a La Manche csatornát vagy elfoglaljon valamit Lettországban vagy Észtországban, az Orosz Föderációnak a saját területének, az oroszok megvédéséhez sincs megfelelő hadserege – írta. – Kiderült, hogy erre egyáltalán nem képes.”
Alekszandr Morozov politológus, aki szintén Oroszországon kívül él, bírálta, ahogy a Kreml nyilvánosan reagált az ukrán invázióra.
„Képzeljük el bármely másik országot: az elnök beszédet intéz a nemzethez, rendkívüli parlamenti ülés van stb. (…) Ehelyett most valami elképesztő dolognak vagyunk a történelmi tanúi: az elnök tart néhány munkamegbeszélést, a parlament szabadságra megy” – mondta.
„Fülsiketítő a csend. Sem a felső-, sem az alsóház vezetői, sem a kormányfő, sem egyetlen állami tanács vagy egyetlen hasonló intézmény nem szólt semmivel a lakossághoz” – tett hozzá.
Alekszandr Pljuscsev liberális újságíró a YouTube-on arról beszélt, hogy a hatóságok és az emberek ezt „többnyire nem ellenséges megszállásnak, inkább egyfajta természeti katasztrófának tekintik”.
A Kremltől és különböző hatalmi központjaitól – például az elnöki adminisztrációtól, a Szövetségi Biztonsági Szolgálattól és a Biztonsági Tanácstól – köztudottan nehéz információt szerezni, különösen válság idején.
Fokozódik a szorongás
Az orosz állami Közvélemény Alapítvány (FOM) friss kutatása szerint a lakosság nem teljesen elégedett a történtekkel, ugrásszerűen megnőtt az aggodalommal vagy szorongással nyilatkozók száma. Azonban a felmérés során azt is megállapították, hogy eközben enyhén erősödött a bizalom Putyin iránt.
Az Oroszországban betiltott Meduza bennfentes forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a Kreml próbálja megtalálni a módját annak, hogy a közvéleményhez szóljon, de anélkül hogy pánikot keltene.
„A Kreml a propaganda segítségével próbálja felkészíteni az oroszokat az életre az »új valóság« vagy az »új normalitás« körülményei között” – írták a Lettországból működtetett lap cikkében.
Több kommentátort felbőszített, hogy a hatóságok arra próbálhatják felkészíteni a lakosságot, hogy hosszabb időn keresztül harcok lehetnek Oroszország területén, ahelyett, hogy az ukrán egységek legyőzésén dolgoznának.
„Szakértők, mire készítitek fel az embereket!? Sebekino, Brjanszk és végül a Krím félsziget feladására? – tette fel a kérdést Platon Beszedin kormánypárti publicista a Telegramon. – Igen, normális időkben adnának egy sisakot, és a frontra küldenének ezért, ehelyett itt csak csodák vannak!” – fűzte hozzá.
„Putyin következő lépései mind rosszak”
A parlamenti mandátumától megfosztott, mára külföldön élő Dmitrij Gudkov úgy vélekedett, hogy a kurszki ukrán behatolás zsákutcába juttatta az orosz vezetést.
„Putyin következő lépései mind rosszak. De minél tovább mennek, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az emberek elnémított elégedetlensége tömeges zavargássá alakul” – fogalmazott.
A Kreml továbbra is szigorúan „különleges katonai műveletként” hivatkozik az immár két és fél éve tartó háborúra, az ukrán invázióra adott orosz válaszlépéseket is „terrorellenes műveletként” írják le – mutatott rá Dmitrij Kolezev, a Republic online magazin korábbi szerkesztője.
„Talán az egésznek a lényege, hogy az orosz hatóságok ezzel elkerülhetik, hogy a nevén nevezzék a dolgokat” – húzta alá.
„Először is az orosz állam minden erejével azt demonstrálja, hogy nincs szüksége háborút hirdetni, nincs szüksége hadiállapotot elrendelni, csak terrorellenes műveletet indít. Fegyvert kellene fogniuk a civileknek? És egyébként is, hol lehet fegyvert szerezni?” – írta.
„E logika szerint a civileknek el kellene távolodniuk az inváziótól, hiszen ez egy professzionális művelet a »terroristák« ellen” – szögezte le.
