A magyarországi lakóhelyük szerint illetékes szavazókörben voksolóknak alapvetően nincs egyéb teendőjük, mint hogy időben megjelenjenek az urnáknál április 3-án, azonban a külföldön vagy más körzetben szavazni kívánóknak szem előtt kell tartaniuk bizonyos határidőket.
Mindenekelőtt fontos arra emlékeztetni, hogy a választáson történő részvételnek nem feltétele az előzetes regisztráció, amennyiben az adott személy Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik és az országban kíván szavazni. Bár egy 2012-es alkotmánymódosítás értelmében csak azok voksolhattak volna, akik legkésőbb tizenöt nappal a választás előtt kérik felvételüket a választói névjegyzékbe, ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság végül elkaszálta, így erre továbbra sincs szükség. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) értesítőben tájékoztatta február 11-ig a választópolgárokat, amennyiben legkésőbb január 26-én szerepeltek a szavazóköri névjegyzékben.
Azoknak van csak adminisztratív teendőjük, akik belföldön, de nem a lakcímük szerinti szavazókörben akarnak voksolni. Nekik ugyanis át kell jelentkezniük. Az erre vonatkozó kérelmüknek március 25-én 16.00 óráig meg kell érkeznie a helyi választási irodához. A beadványt módosítani vagy visszavonni legkésőbb április 1-jén 16.00 óráig lehet, azonban kizárólag akkor, ha az személyesen vagy elektronikus azonosítást követően, online történik. Máskülönben ennek végső dátuma szintén március 25-én 16.00 óra.
Bonyolultabb helyzet
Más a helyzet a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, jellemzően külhoni magyar állampolgárok, illetve azok esetében, akik bár rendelkeznek magyarországi lakcímmel, külföldön szeretnének szavazni. Nekik előzetesen regisztrálniuk kell, előbbi esetben a levélszavazáshoz, utóbbiban a külképviseleti névjegyzékbe. Ez megtehető személyesen az adott nagykövetségen vagy konzulátuson, levélben, illetve elektronikusan a Választás.hu oldalon keresztül.
A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok levélben szavazhatnak, amennyiben erre vonatkozó kérelmük a szavazást megelőző 25. napig, azaz március 9-én 16.00 óráig beérkezik az NVI-hez. Magyarországi lakcím hiányában ők csak listára szavazhatnak, az egyéni választókerületi jelöltekre nem. Az érintettek a regisztrációt követően tíz évig szerepelnek a választási névjegyzékben. Ebből a regiszterből ugyanakkor törölni kell azt a választópolgárt, aki március 27-ig magyarországi lakcímet létesít. A szavazási levélcsomagot kiküldik a megadott címre, de igény esetén személyes átvételre is lesz lehetőség március 19. és április 2. között, illetve a szavazás ideje alatt a külképviseleteken, ahol azonnal le is lehet adni az íveket.
A külföldön szavazni kívánó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgároknak kérniük kell felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, aminek legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napig, azaz március 25-én 16.00 óráig meg kell érkeznie a lakóhely szerint illetékes jegyzőhöz. A kérelemnek tartalmaznia kell a választópolgár személyi adatain kívül a választott külképviselet megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja. A korábbi választásokkor benyújtott kérelem nem érvényes. Törlés március 30-án 16.00 óráig kérhető. A külképviseleti szavazás időpontja fő szabály szerint a magyarországi választás napja, ez alól az amerikai országok jelentenek kivételt. Az e csoportba tartozók kizárólag személyesen szavazhatnak Magyarország 146 nagykövetségének és konzulátusának valamelyikén, levélben nem.
Nehezített pálya
A 2014-es választáson szavazhattak először olyanok, akiknek nincs állandó magyarországi lakcímük, de van magyar állampolgárságuk. Ők jellemzően azok a külhoni magyarok, akik éltek a 2010-es kormányváltást követően bevezetett egyszerűsített honosítás lehetőségével. Számos bírálat tárgya azóta is, hogy kizárólag ők szavazhatnak levélben, a külföldre költözött állampolgárok pedig csak sokkal bonyolultabban, személyesen adhatják le voksukat a külképviseleteken. Elemzők szerint elsősorban az húzódik meg a szabálybeli különbségek mögött, hogy míg a külhoni magyarok túlnyomó többsége a Fidesz–KDNP támogatója, a külföldre költözöttek körében jóval erősebb a kormányellenesség, ezért utóbbiakat inkább megpróbálják távol tartani az urnáktól. Beszédes adat, hogy a 2018-as választáson leadott mintegy 224 ezer érvényes levélszavazat 96 százaléka a Fidesz–KDNP-t támogatta.
Azok, akiknek korábban bejelentett lakcímük volt Magyarországon, de kijelentkeztek onnan, vagy már csak tartózkodási hellyel rendelkeznek, a külföldön élő magyar állampolgárokra vonatkozó szabályok szerint szavazhatnak.
