A lengyel törvényhozók pénteken szavaznak arról, hogy feloldják-e a terhességmegszakítás szinte teljes tilalmát. Rendkívül megosztó kérdés ez a hagyományosan római katolikus országban, amely Európa egyik legszigorúbb abortusztörvényét mondhatja magáénak.
A középutas miniszterelnök, Donald Tusk pártja törvénymódosítással kívánja elérni, hogy a nők a várandósság 12. hetéig megszakíthassák a terhességüket.
A törvényhozók hat órát töltöttek csütörtökön négy különálló törvénytervezet megvitatásával, amelyek célja az ország abortusztörvényeinek enyhítése. Az abortuszjogok védői, akik régóta szerették volna, hogy a parlament tűzze napirendjére a kérdést, a karzatról nézték, ahogy a képviselők végre megvitatták a javasolt változtatásokat.
Közben abortuszellenes aktivisták tüntettek az épület előtt kis műanyag magzatfigurákkal és sérült magzatokról készült megrázó képekkel, miközben a hangszórókból csecsemősírás szólt, és az abortusz teljes betiltását követelték.
Tusk koalíciós kormánya egységes abban, hogy visszavonná a 2020-as alkotmánybírósági ítéletben elrendelt változtatásokat, amelyek tovább korlátozták az amúgy is szigorú törvényt – megtiltották a nőknek a terhesség megszakítását magzati rendellenesség esetén.
De nem teljes az egyetértés, a kérdés feszültségeket szült a Tusk-féle centrista Polgári Koalíciót, az Új Baloldalt és a konzervatív Harmadik Utat tömörítő kormányzó szövetségben.
Tusk pártja és az Új Baloldal a 12. hétig legálissá tenné az abortuszt. A konzervatívabb Harmadik Út azonban csak a 2020 előtti helyzethez szeretne visszatérni, amikor a terhességet magzati rendellenesség miatt meg lehetett szakítani – ez volt a leggyakoribb oka a legális abortusznak Lengyelországban, amíg be nem tiltották.
A nagy konzervatív ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság és a szélsőjobboldali Konföderáció az abortusztilalmat támogatja.
Még ha a törvényhozók meg is szavaznák az abortusz engedélyezését a 12. hétig – ami bizonytalan –, ekkora változást nem lehet gyorsan bevezetni. A javaslaton dolgoznia kell még egy bizottságnak.
Minden liberalizációs törvényjavaslatot valószínűleg megvétózna Andrzej Duda elnök, a Jog és Igazságosság szövetségese, aki múlt hónapban megvétózta azt a törvénytervezetet is, amely vény nélkül elérhetővé tenné a sürgősségi fogamzásgátlást – az úgynevezett esemény utáni tablettát – a nők és a 15 év feletti lányok számára. Duda második és egyben utolsó elnöki mandátuma 2025 nyaráig szól.
Ehhez kapcsolódóan: A lengyel nők elárulva érzik magukat az abortuszreform lassúsága miatt
Jelenleg az abortuszt csak nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén engedélyezik, illetve ha a nő életét vagy egészségét fenyegeti veszély. A reprodukciós jogok védői szerint az orvosok és a kórházak még ilyen esetekben is visszautasítják a nőket, tartva a lehetséges jogi következményektől vagy erkölcsi kifogásaikra hivatkozva. Az egészségügyi minisztérium statisztikái szerint 2022-ben mindössze 161 abortuszt végeztek a lengyel kórházakban.
A valóság azonban az, hogy sok lengyel nőnek már volt abortusza, gyakran külföldről rendelt tablettával. A tablettákhoz jutást segítő csoportok becslése szerint évente mintegy 120 ezer terhességet szakítanak meg a Lengyelországban élő nők.
Az nem számít bűncselekménynek, ha egy nő saját magán végzi el az abortuszt, ám aki segít neki, az már bűncselekményt követ el, és akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
A szavazásra váró négy törvényjavaslatból egyiket a baloldal nyújtotta be. Ez megszüntetné a büntethetőségét azoknak, akik segítséget nyújtanak abortuszon áteső nőknek.
Miközben Lengyelországban a képviselők vitáznak, az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben követeli az abortuszjog felvételét az Európai Unió Alapjogi Chartájába. A törvényhozók felszólították Lengyelországot és Máltát – azt a két országot, ahol a legszigorúbbak az abortusztörvények –, hogy töröljék el a korlátozásokat.
