Az EU-tagállamok nagykövetei szerdán jóváhagyták a sorrendben tizenharmadik szankciós csomagot, amely az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború második, február 24-i évfordulója előtt hatályba lép. A magyar kormány a nukleáris iparban is használatos egyes elektronikus alkatrészek mentesítését érte el az importkorlátozás alól, kínai és más cégek listázását nem.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió második évfordulója előtt hatályba léphet a sorrendben tizenharmadik uniós szankciós csomag, amelyre szerdán bólintottak rá az EU 27 tagállamának nagykövetei.
A legújabb korlátozó intézkedések jegyében az EU több mint kétszáz, az Ukrajna elleni háborúban aktívan közreműködő személyt és céget, illetve intézményt sújt szankciókkal, beutazási tilalommal és bankszámlák, vagyonok befagyasztásával. A listára került számos külföldi – köztük kínai – cég, amelyek a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint segítséget nyújtanak Moszkvának a nyugati szankciók kijátszásához és az orosz hadigépezet működésének fenntartásához.
A Szabad Európa által látott lista – akkor még tervezet – szerint legalább nyolc külföldi ország cégei kerülnek feketelistára, közülük nyolc kínai, több iráni, szíriai és emirátusokbeli, de egy-egy kazah, üzbég, thaiföldi, indiai, Srí Lanka-i, török és szerb cég is fennakadt a hálón.
A szankciós listára felkerült az észak-koreai védelmi miniszter és az észak-koreai ballisztikus rakétaprogramért felelős iroda is.
A kínai cégek annak ellenére maradtak a listán, hogy a folyamatot közelről követő diplomaták jelzései szerint a magyar kormány kísérletet tett az eltávolításukra, amire végül nem került sor. Magyarország cserében elérte, hogy egyes elektronikus termékek mentesüljenek az új importkorlátozások alól, amelyek a nukleáris szektorban is használatosak. Információink szerint a kormány tulajdonképpen garanciát kért a bizottságtól arra, hogy az eredetileg a drónok előállításához szükséges elektronikai alkatrészeket célba vevő szankciók ne vonatkozzanak olyan elektronikákra, amelyek a nukleáris beruházásoknál is fontosak. A bizottság biztosította erről Budapestet, rámutatva, hogy a Pakssal összefüggő, már létező derogáció ezen a területen is érvényes.
Szijjártó Péter külügyminiszter a külügyi tanács hétfői ülése közben a sajtó egy részének nyilatkozva már értésre adta, hogy a kormány nem áll a szankciós csomag útjába, miután elért bizonyos engedményeket. Ezekről azonban nem mondott közelebbit.
Az újabb csomag után így már körülbelül 2150 személy és cég, illetve intézmény szankcionálásánál tart az EU az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben. Ebbe azok a személyek és cégek is beletartoznak, akiket még 2014-ben, a Krím és Kelet-Ukrajna törvénytelen megszállása után sújtott korlátozásokkal az EU.
A listán már eddig is szereplő 1950 természetes és jogi személy elleni szankciók márciusban (és utána szeptemberben) járnak le, ezért a tagállami nagykövetek egy csomagban már most elvi megállapodásra jutottak a hosszabbításról. Jól értesült források szerint a magyar diplomácia ebben a keretben sorozatban negyedszer tett kísérletet három, korábban szankciókkal sújtott orosz oligarcha, a Putyin-közelinek tartott Aliser Uszmanov, Mose Kantor és Dmitrij Mazepin üzletember Forma–1-es autóversenyző fia, Nyikita Mazepin eltávolítására a jegyzékről – ezúttal is sikertelenül. A lista így nem változik, sőt tovább bővül több mint kétszáz természetes és jogi személlyel.
