Az EU-tagországok között egyre erősödik a trend, hogy nem vagy csak részben hajtják végre az európai bíróságok ítéleteit. Ebben élen jár Magyarország, aki a strasbourgi bíróság ítéleteinek 76 százalékát nem hajtotta végre, de még a pénzbüntetéssel fenyegető luxembourgi bíróságiak több mint a felét is csak részben. Az EU jogi rendszere (így maga a szervezet) fennmaradásának egyedüli biztosítéka a komoly pénzbüntetés maradt.
Az Európai Bizottság elkezdi levonni a Magyarországnak járó támogatásokból azt a kétszázmilliós alap- és napi egymillió eurós kiegészítő büntetést, amelyet azért kapott a kormány, mert nem teljesítette a menedékkérők befogadásának feltételeiről szóló és a visszatérési irányelv rendelkezéseit és nem hajtotta végre az ezt kimondó ítéletet. Mint Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a napokban közölte: a kormány végül elkezdte a tárgyalásokat arról, hogy legalább a napi egymillió eurós pluszbüntetés ne ketyegjen tovább.
Az Orbán-kormány azt tervezi, hogy rácsatlakozik a szélsőjobboldali szövetségese, Geert Wilders pártja által dominált holland kormány formális kiszállására az EU új menekültügyi rendszeréből. A szembeszállás a korábbi (amelynek nyomán született a bírság) és a tavaly elfogadott új uniós menekültügyi szabályozással a magyar kormány számára identikus kérdésnek tűnik, de a helyzet ennél súlyosabb: Magyarország a két páneurópai bíróság fontosabb (úgynevezett vezető) ítéleteinek 71 százalékát nem hajtotta végre. Nem a magyar az egyedüli uniós kormány, amelyik belpolitikai okokból így tesz, de a Fidesz kormányzása kiugróan szabályszegő – derül ki egy friss értékelésből.
Csütörtökön mutatta be két európai civil szervezet az európai bíróságok ítéleteinek végre nem hajtásáról szóló 2024-es jelentését (Justice Delayed and Justice Denied: Report on the Non-Implementation of European Judgments and the Rule of Law 2024 Edition). Ez egyenesen krízisként értékeli azt a helyzetet, amely az európai bíróságok ítéleteinek végre nem hajtása nyomán kialakult. A jelentésből kiderül, hogy a krízis első számú szereplője/okozója a magyar kormány.
Strasbourg
Bármely államban/társadalomban a bírósági ítéletek végrehajtása a közösség koordinált működésének az alapja, ez alól a kormányok sem kivételek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB, a strasbourgi bíróság) az uniós állampolgárok (illetve az ideérkező migránsok/menekültek) emberi jogai védelmének legmagasabb jogi fóruma.
Ehhez a bírósághoz bármely magánszemély kérelemmel fordulhat, ha úgy gondolja, hogy személyesen és közvetlenül áldozata lett Az emberi jogok európai egyezményében vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben foglalt jogok és biztosítékok megsértésének. Az EJEB az áldozatok kártérítésére kötelezheti a jogsértő államot, amelynek nem csak igazságot kell szolgáltatnia az áldozatoknak, hanem biztosítania kell, hogy a jogsértés ne történhessen meg másokkal, azaz az ítéletek szabályozási változtatásokra is kötelezik őket. Ezek maradtak el például a Kúria jogelődjét, a Legfelsőbb Bíróságot vezető Baka András jogsértő eltávolítását lezáró ítélet nyomán (Baka kártérítése megtörtént.) Az ítélet így sokszor csak a kezdete egy hosszabb folyamatnak.
A 2024-et megelőző tíz évben a strasbourgi bíróság vezető ügyeinek (tehát strukturális problémákat érintő és ismétlődően előforduló jogsértéseknek) 44 százalékát csak részben hajtották végre az Európa Tanács (ET) 47 tagállamából az érintett EU-tagállamok. Az EJEB – ellentétben az EUB-bal – ezért nem szab ki pénzbüntetést, csak nyomást gyakorolhat a renitensre.
Az ET legfőbb döntéshozó szerve, a Miniszterek Tanácsa felel az ítéletek megfelelő végrehajtásáért. Az érintett kormányoknak akciótervet kell készíteniük a folyamatról, hogy a jogsértés ne ismétlődhessen meg. Nem csak ők kötelesek jelenteni ennek teljesüléséről a tanács felé, hanem az áldozatok, civil szervezetek, nemzetközi emberi jogi testületek értékelését is bekérik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal, illetve a magyar kormány részben ezek miatt az értékelések miatt igyekszik putyini mintára címkézni/kriminalizálni ezeket a szervezeteket.
Az immár harmadszor kiadott jelentést a European Implementation Network (EIN) és a Democracy Reporting International (DRI) készítette. Az EIN (amelynek tagjai és partnerei ügyvédek, különböző európai civil szervezetek és közösségek) az ET teljes területén dolgozik azon, hogy időben és teljes mértékben végrehajtsák az ECHR ítéleteit.
A DRI szintén nemzetközi, a demokratikus kormányzás és választások szakértőiből álló szervezet.
Ha az ítélet nyomán igazságot szolgáltattak az egyedi áldozatoknak, és megtették a szükséges szabályozási változtatásokat, akkor a Miniszteri Tanács lezárja az ügyet.
2024. január 1-jén 624 vezető EJEB-ügy várt végrehajtásra az EU-ban, ami 44 százaléka az elmúlt tíz év vezető ügyeinek. 2022-ben ez még negyven, 2021-ben pedig csak 37 százalék volt.
2023-ban az ügyek átlagos lezárási ideje öt év és két hónap volt, vagyis az elmarasztalt államok nem szakadnak meg a jogsértések orvoslásában (2022-ben egy hónappal kevesebb, 2021-ben pedig még csak négy év négy hónap).
Év elején az EU 624 ügyéből Romániában 115 várt a sorára (a másik rekorder Bulgária), de az elmúlt tíz évben legnagyobb arányban Magyarország nem teljesítette az őt érintő EJEB-ítéleteket: 76 százalékát. A legjobban teljesítő államok: Svédország, Luxembourg, Dánia és Észtország.
A legfontosabb ügycsoportok: a fogva tartás, a rendőrségi erőszak, a szellemi fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek jogai, az LMBTQ+-jogok és a diszkrimináció, a menekült- és migrációs ügyek.
Luxembourg
Az EU Luxembourgban székelő bírósága (EUB) az uniós jogszabályok megsértésének ügyeit vizsgálja. Ezek közül a két jelentéstevő szervezet a jogállamisággal kapcsolatos ügycsoportot vizsgálta.
Néhány EU-tagállam csak részben teljesíti Az Európai Unió Bírósága (CJEU) ítéleteinek előírásait. Ezeknek az ítéleteknek jelentős része több mint két éve várja, hogy végrehajtsák. A két legrosszabbul teljesítő ország Románia és Magyarország. Románia jogállamisággal kapcsolatos ügyeinek 83,3 százaléka, Magyarország esetében 52,6 százaléka van csak részben végrehajtva, ezek kétharmada több mint két éve áll.
A jelentés 201 jogállamisággal kapcsolatos ítéletet írt le az EU 17 tagállamában. Ezek fele (110) volt csak teljesen végrehajtva az elmúlt öt évben.
Az EUB ítéleteit nehézkesen teljesítő államok alkotmánybíróságai többé-kevésbé nyíltan rendszeresen megkérdőjelezik az EUB illetékességének elsődlegességét és akadályozzák ítéleteinek végrehajtását. Ugyanakkor vannak olyan, az ítéleteket rendszeresen végrehajtó országok is, amelyekben az EU joganyagprimátusát egyes ítéleteikben megkérdőjelezték már bíróságok, például a német és francia legfelsőbb bíróság.
Az is látszik, hogy az ítélet-végrehajtásban legrosszabbul teljesítő országok leginkább az igazságszolgáltatási rendszerrel és a menekültüggyel/migrációval kapcsolatos elmarasztaló ítéleteket nem hajtják végre. Ennek vége a bíróság által megállapított pénzbüntetés.
Az EUB-hoz az Európai Bizottság által a tagállamok ellen indított keresetek (például a mostani, 2024-es gigapénzbüntetés is egy így indult ügy nyomán keletkezett) és a tagállamok egymással szembeni ügyei mellett sok előzetes döntéshozatali kérelem érkezik nemzeti bíróságoktól (ilyen a legtöbb ügy a bíróság előtt), ezekben az EU értelmezését kérik, mint például nemrég a SPAR feljelentését tárgyaló szegedi bíróság. Erről az előzetes döntéshozatali kérelemről a Gazdasági Versenyhivatal elnöke azt mondta, hogy a szegedi bíróság hibázott, amikor az Európai Bíróságra vitte a tisztázását. A SPAR megkérdőjelezte, hogy jogszerű volt-e az állami árstoprendelkezés és az az alapján kiszabott bírságok.
Korábban a Kúria minősített jogellenesnek egy alacsonyabb bíróságról indított előzetes döntéshozatali kérelmet. A tavaly nyári igazságügyireform-csomag elfogadása óta viszont a magyar bírák e joga nem vitatható, mert az EU nyomására a jogszabály-módosításokba ez is belekerült.
Jellemző – írja a jelentés –, hogy a magyarországi menedékes és migrációs ügyekben a bírósági praxis nem követi következetesen azt az ítéletet, amelyet egy hasonló ügyben hozott az EJEB. Például az Alekszij Torubarov ügyéhez hasonló ügyekben nem követte a magyar bíróság EJEB-ítéletét, amely megítélte a menekültstátuszt az orosz üzletembernek, vagyis nem alkalmazza az ítélet jogi alapelveit.
Jellemző még a magyar menedékes ügyekre, hogy míg a rendes bíróságok gyakran döntenek a kérelmező javára a bevándorlásügyi hatósággal szemben, addig a csak a Fidesz által kinevezett tagokból álló Alkotmánybíróság gyakorlatára ennek ellenkezője a jellemző.
Magyarország más területeken is lassan alakítja át a szabályozását az EU bírósága ítéleteinek nyomán. A Stop, Soros! törvény, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette a menedékjogi kérelmek beadását és kriminalizálta a menekülteket segítőket, csak részben módosult egy évvel az EUB ítélete nyomán, 2019-ben. A tranzitzónákat ugyan nem működtetik, de hivatalosan nem zárták be őket, és a 2024-től érvényes, teljeskörűen átszabott menekültügyi és bevándorlási szabályozás sem biztosít minden esetre kiterjedő bírói jogorvoslatot kiutasításkor.
2021-ben az igazságügy-miniszter az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy mondja ki: az EUB egyik menekültügyi ítéletének végrehajtása sértené az Alaptörvényt. Az AB ezt ugyan így nem mondta ki, de nem tette egyértelművé az EU-jog elsődlegességét sem, ehelyett arról értekezett, hogy a magyaroknak joguk van az „alkotmányos identitásukhoz”, ami értelmezésükben a kulturálisan homogén országot jelenti, amelyet fenyegetnek a migránsok és menedékkérők.
A külföldről támogatott civil szervezeteket címkéző, 2017-es törvényt is életben tartotta a törvényhozás még tíz hónapig a 2020-as EUB-ítélet után (valamint megalkottak helyette egy másikat, amely az elvileg független Állami Számvevőszéket is bevonta a civil szervezetek vizsgálatába).
Szintén csak részben hajtotta végre a kormány a CEU eltávolítását célzó törvény bíróság által megítélt módosítását, míg végül az egyetem el is hagyta Magyarországot. 2024-ben az Európai Bizottság emiatt is kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen.
Megkérdeztük az Igazságügyi Minisztériumot, hogyan értékelik a jelentést, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
