Saját bevallása szerint mindössze a magyar társadalom fele tartja magát boldognak, miközben egy nemzetközi tanulmány megállapításai szerint ez alapvetés kellene hogy legyen a társadalmi jólét előremozdításához. Az arány azért is lelombozó, mert az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy az elégedett emberek szívesebben segítenek rászoruló társaikon, ami megalapozhatja a társadalmi felemelkedést, és egészségügyi válság idején életeket is menthet.
Miközben a kínaiak kilencven százaléka, Magyarországon csak a társadalom fele vallja magát boldognak egy nemzetközi vizsgálat (World Happiness Report) szerint. A több éve rendszeresen végzett kutatás kiindulópontja, hogy az egyes társadalmak boldogsága kiemelt fontosságú mércéje a helyi jólétnek, egyben gazdasági kilátásoknak, amelyeknek szerteágazó hatásai vannak. Egyes iskolák szerint a különböző boldogsági felmérések sokkal jobban tükrözik egy ország állapotát, mint az olyan bevett makrogazdasági mutatók, mint amilyen a GDP.
A tanulmány alapján összességében a világon nagyjából jól érzik magukat az emberek, a globális átlag 73 százalék.
A nemzetközi viszonylatban alacsony magyar arány azért is elgondolkodtató, mert a jelentés szerint a magasabb boldogsági ráta mellett élő országok sok előnyét élvezik ennek az állapotnak. Ennek jó mérője volt a Covid–19, ahol le lehetett szűrni, hogy a boldogabb társadalmak összetartóbbak, ezáltal sokkal hatékonyabban tudtak fellépni a kór ellen, jobban tudták egymást támogatni. Szintén ezekben a társadalmakban a leginkább jellemző az altruizmus, vagyis amikor valaki a másikért ellenszolgáltatás elvárása nélkül tesz jót.
Ezen a téren Magyarország sem áll rosszul. A jelentés egészében vizsgált összes ország közül Finnországban mérték a legmagasabb társadalmi támogatottságot, de arányaiban a magyar mérce sem sokkal alacsonyabb. A magyar adat pont az átlagon van a rangsorban Salvador és Argentína között.
Az idén januári felmérés szerint egy év alatt globálisan nézve öt százalékkal nőtt világszerte a boldogság, ami az elmúlt terhelt időszakokat követően nem meglepő. Ellenben tízéves viszonylatban ugyanezek a tényezők most is éreztetik hatásukat, négyszázalékos csökkenést regisztrált a jelentés. Több országban volt évtizedes kitekintésben jelentős, két számjegyű növekedés, ilyen volt Szaúd-Arábia, Kína vagy Spanyolország.
A magyarokra inkább a búslakodás jellemző, egy év alatt egy, tízéves kitekintésben pedig két százalékkal esett vissza a boldogsági mutató. Ez az összes vizsgált ország közül (ahonnét érkezett közlés) a leginkább csalódást keltő adat.
Egy Ipsos-felmérésből Magyarország esetében azt lehet leszűrni, hogy az emberek meglehetősen elégedettek szociális helyzetükkel, miközben az ország gazdasági és politikai helyzetéről már-már lelombozó a véleményük. A közvélemény-kutató megállapítása szerint a valamilyen párkapcsolatban élők 84 százaléka elégedett a társával való viszonnyal, nem sokkal marad el ettől a rokonokkal, barátokkal ápolt viszony vagy az, hogy hozzáfér-e a természethez, vagy hogy szeretettnek érzi-e magát.
Ellenben ha pénzről van szó, meredeken esnek az elégedettségi számok. Az anyagi javak és az egyének pénzügyi helyzete terén az elégedettség már elmarad a negyven százaléktól. Az ország általános helyzetéről pedig kirívóan negatív számokat lehet kiolvasni a kutatásból. A gazdasági helyzettel 22, a társadalmi és politikai helyzettel mindössze húsz százalék elégedett. Hozzátartozik az összképhez, hogy az utóbbi két tétel szerepel a legkisebb súllyal a boldogsági mutató egészét kiadó számításban.
A nemek közötti megoszlásban is van eltérés, míg a nők fontosabbnak érzik, hogy szeretettnek tudhassák magukat, a férfiak inkább az anyagi biztonságot helyezik előtérbe.
Kifejezetten kedvező, hogy a sok pesszimizmus ellenére a társadalmi támogatás kisebb megingást követően 2018-at követően megugrott, és azóta lényegében olyan magas szinten van, mint a legtöbb európai országban.
Általában a kutatás válaszadóinak 73 százaléka mondta azt, hogy van családtagja, barátja, akire nehéz időkben tud támaszkodni, akitől segítséget tud kérni. Magyarország pont beleesik ebbe a nemzetközi, magasnak tekinthető arányszámba. A mérleg másik oldala sem túlságosan elkeserítő, hiszen mindössze 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt időben találkozott valamilyen kétségbeejtő helyzettel vagy jelenséggel. Az átlag 39 százalék, a legmagasabb arányt 59 százalékkal az Egyesült Arab Emírségekből jelentették.
Ha az Ipsos gyűjtése lefordítható a World Happiness Report vizsgált paramétereire, amely az állam hatékonyságát, egyben az állampolgárai jólétére gyakorolt hatását is vizsgálta, akkor a magyarok kételkednek az állam által nyújtott szolgáltatásokban, a jogbiztonságban és a pénzügyi stabilitásban. Az viszont talán kijelenthető, hogy Magyarországon nem kell félni polgárháborútól, és a szólásszabadság sincs veszélyben.
A jelentés a kérdést külön tételként is vizsgálta. Ebből is az derül ki, hogy az elmúlt években kisebb megingásokon túl a magyarok nem érezték úgy, hogy bármilyen érdemi romlás lett volna döntési szabadságukban, sőt 2014-hez mérten kifejezetten sokat javult a helyzet.
Ugyanakkor a jelentés például azt is megállapítja, hogy szorosan együtt mozog a fogyasztói bizalom a boldogsági mutatókkal az egyes országokban. Ennek megfelelően a maguk kilencven százalék körüli eredményével India, Szaúd-Arábia és Kína tudhatja magáénak messze a legnagyobb bizalommal bíró fogyasztói réteget. Magyarország jócskán le van szakadva az összes vizsgált államtól ötvenszázalékos eredményével, a régióban Lengyelország van a legközelebb, de ott is inkább a hatvan százalékhoz közelít az eredmény.
A jövőre nézve azt is elárulja a jelentés, hogy mostantól sokkal nagyobb súllyal fogják figyelembe venni a közösségi médiát. Az ott megjelenő tartalmak elemzése immár olyan fejlettségi szintre emelkedett, hogy azokból önmagukban releváns boldogságmérő információkhoz lehet jutni, illetve az ott felhalmozódó adatmennyiség már alkalmas arra, hogy teszteljenek egyes tudományos feltételezéseket. Ráadásul mindezt a korábbinál nagyobb sűrűséggel, akár havi szinten, mivel nagy mennyiségben könnyen elérhetők az adatok.
