Amióta az orosz erők március elején elfoglalták a dél-ukrajnai Herszon városát, a lakók érezték, hogy a megszállóknak különleges tervük van. Úgy tűnik, jól sejtették: Ukrajnából egyre több figyelmeztetés érkezik, miszerint Oroszország álnépszavazást tervez, hogy a területet Moszkva-barát „népköztársasággá” változtassa.
Miután az orosz erők április elején kivonultak a Kijev-környéki megszállt területekről, borzalmat és a traumatizált közösséget hagyták maguk mögött. De egy déli nagyvárosban, a jelentős hajógyártással rendelkező Herszonban még mindig ott vannak. A város a Dnyeper-folyó fekete-tengeri torkolatánál, az Oroszországhoz csatolt Krím közelében fekszik. Itt a megszállók nem elvonulást, teljesen mást terveznek.
„A katonák járőröznek, csendben járkálnak. Nem lövöldöznek az emberekre az utcán” – mondta Olga, egy helyi tanárnő egy telefoninterjúban a múlt hónapban, miután a régiót lezárták az orosz erők. A megtorlástól való félelmében csak a keresztnevét adta meg.
Bár a várost eddig megkímélték a máshol elkövetett atrocitásoktól, a mindennapi élet messze nem normális. A városba való bejutás minden útvonalát elvágták. Herszon gyógyszer-, készpénz- és élelmiszerhiányban szenved. Ukrán tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy humanitárius katasztrófa fenyeget.
Mivel a herszoni bankok nem kapnak készpénzt, ukrán hrivnyából egyre kevesebb van, és a hitelkártyás fizetések gyakran nem működnek. Az ukrán televízióhoz való hozzáférést blokkolták, az adókat az orosz állami csatornákra cserélték. Szigorú kijárási tilalmat vezettek be.
Itt is „népszavazással” szentesítenének egy szakadár népköztársaságot
A lakosok úgy vélik, hogy az orosz csapatok nem ostromolták vagy terrorizálták a várost – ahogy Bucsában és Mariupolban tették –, mert népszavazást terveznek az úgynevezett Herszoni Népköztársaság létrehozásáról, hasonlóan ahhoz, ahogy évekkel ezelőtt a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek népköztársaságként határozták meg magukat. A május elejére tervezett szavazáshoz már most nyomtatják a szavazólapokat – figyelmeztetett Ljudmila Deniszova ukrán emberi jogi ombudsman.
Volodimir Zelenszkij elnök múlt pénteken a nemzethez intézett beszédében közvetlenül a megszállt Herszon lakosaihoz fordult, azzal vádolva Oroszországot, hogy álnépszavazást tervez. Arra figyelmeztette őket, hogy óvják meg személyes adataikat, hogy azokat ne tudják felhasználni a szavazathamisításhoz. „Ez a valóság. Legyenek óvatosak” – mondta.
Igor Koljkajev, Herszon polgármestere az ukrán televíziónak adott Zoom-interjúban azt mondta, hogy a szavazás törvénytelen lenne, mivel Herszon hivatalosan továbbra is Ukrajna része.
Oroszország hallgat arról, hogy Herszonban referendumot terveznek-e. Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes a héten azt mondta, hogy nem tud ilyen javaslatról.
Aggodalomra azonban van ok. 2014-ben, az orosz annektálás közepette a Krímben tartott vitatott népszavazásról széles körben úgy vélték, hogy meghamisították, mert az eredmények szerint a szavazók közel 97 százaléka támogatta az Oroszországhoz való csatlakozást.
Herszon stratégiai fontosságú csomópont
A héten egy sor orosz lépés fokozta Herszonban a növekvő pánikhangulatot. A polgármester hétfőn a közösségi médiában arról számolt be, hogy orosz csapatok elfoglalták a városházát, ahol már nem lobog az ukrán zászló. Kedden az oroszok a polgármestert leváltották saját kinevezettjükre.
Korábban egy prominens orosz parancsnok, Rusztam Minnekajev vezérőrnagy bejelentette, hogy Moszkva a Donbász, Kelet-Ukrajna többnyire orosz nyelvű ipari központja mellett Dél-Ukrajna teljes ellenőrzésének megszerzését tervezi azzal a céllal, hogy szárazföldi folyosót hozzon létre egészen Moldova orosz ajkú szakadár régiójáig, Transzdnyisztriáig.
Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy Oroszország erőszakkal kívánja mozgósítani a déli megszállt területeken a helyi lakosságot, köztük az orvosokat, hogy támogassák az orosz háborús erőfeszítéseket.
Herszon stratégiailag fontos város, a déli területek szélesebb körű ellenőrzésének kapuja. Innen Oroszország erőteljesebb offenzívát indíthatna más déli városok, köztük Odessza és Krivij Rih ellen.
A város körüli régióban már nem bánnak kesztyűs kézzel az emberekkel
Volodimir Feszenko, a kijevi Penta Center agytröszt politikai elemzője szerint az orosz hadsereg enyhébb fellépése Herszonban annak köszönhető, hogy a Krímből származó egységek, valamint az ukrán etnikumú vagy a régióval szorosabb kapcsolatban álló donyecki és luhanszki szeparatisták állomásoznak ott.
A várost körülvevő Herszon régióban azonban egészen más a helyzet – naponta érkeznek jelentések emberrablásokról, kínzásokról, gyilkosságokról vagy nemi erőszakról. Emberek ezreit fosztották meg az áram-, a víz- és a gázellátástól.
„A helyzet Herszon régióban sokkal rosszabb és sokkal tragikusabb – mondta Oleh Baturin, egy helyi újságíró. – Könnyebben átveszik az irányítást a falvak felett, mert védtelenek.”
Hosszú távra rendezkednek be
Az orosz katonák helyi aktivistákat, újságírókat és háborús veteránokat is elraboltak – Koljkajev herszoni polgármester szerint több mint kétszáz embert.
Köztük volt Baturin is, akit otthona közelében, a Herszontól kilencven kilométerre keletre fekvő Kahovkában fogtak el. Egy hétig tartották elkülönítve, mindennap kihallgatták; a katonák a megszállást ellenző tüntetések szervezőinek, valamint helyi katonáknak és veteránoknak a nevét követelték tőle. Az újságíró más cellákból kiszűrődő kínzások hangját is hallotta.
Szabadulása után családjával együtt elmenekült a megszállt területről.
Az elemző, Feszenko szerint a népszavazási terv azt jelzi, hogy Oroszország hosszú távon kívánja megszállni a régiót.
„A Krímben és Donbászban Oroszországot támogatta a helyi lakosság, de ez nem így van Dél-Ukrajnában, ahol a helyi ukránok Ukrajnában akarnak élni” – mondta Feszenko.
A megszállás első heteiben naponta ezrek gyűltek össze Herszon főterén ukrán zászlókba burkolózva és „Ez itt Ukrajna” feliratú táblákat tartva. A közösségi médiában közzétett videókon az emberek szitkokat zúdítottak az orosz tankokra és az állig felfegyverzett katonákra. A tüntetéseket mostanában hetente tartják. Szerdán az orosz csapatok könnygázt és fénygránátot vetettek be a tüntetők feloszlatására.
Koljkajev polgármester szerint az orosz népszavazásra és mozgósításra vonatkozó figyelmeztetések után pánikszerű menekülés kezdődött. „A városunkat elhagyni akarók sora öt kilométeresre nőtt” – mondta, hozzátéve, hogy a város 284 ezer lakosának mintegy harmada már elmenekült.
Zelenszkijnek a néphez intézett beszéde után Olga WhatsApp-üzenetet küldött az AP-nek:
„Herszonban feszült a helyzet. A családom és én el akarunk menni (…) de most az orosz katonák egyáltalán nem engedik. Egyre veszélyesebbé válik itt a helyzet.”
Hétfőn késő este Koljkajev azt írta Facebookon, hogy fegyveres orosz katonák behatoltak a herszoni városi tanács épületébe, elvették a kulcsokat, és a sajátjukra cserélték le a biztonsági személyzetet.
Kedden a polgármester ismét posztolt. Közölte, hogy nem hajlandó együttműködni az új, oroszok által kinevezett adminisztrációval.
„Herszonban maradok a herszoniakkal együtt – írta. – Veletek vagyok.”