A DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő, úgynevezett "genetikai olló" kifejlesztéséért járt az idei kémiai Nobel-díj, amit a francia származású Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna kaphatott meg. Ők osztozhatnak az elismeréssel járó 10 millió svéd koronán, vagyis átszámítva mintegy 342 millió forinton.
Az átadó ceremóniát rendszerint a díjat alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján szokták megrendezni, ám a pandémia miatt ezúttal egy jóval szerényebb ünnepségre lehet számítani.
112 díjkiosztó, 186 díjazott
A kémiai Nobel-díjat 1901-ben alapították, azóta 112 alkalommal ítélték oda, és 186 kutatót ért az elismerés, az angol Frederick Sanger eddigi egyedüliként kétszer is átvehette. A díjat 25 alkalommal kapták hárman, 24 alkalommal ketten megosztva, 63-szor pedig egyedüli kitüntetettje volt. Két tudós nem vehette át a neki megítélt kémiai Nobel-díjat: Adolf Hitler parancsára 1938-ban Richard Kuhn, majd 1939-ben Adolf Butenandt kényszerült a kitüntetés visszautasítására.
A legfiatalabb díjazott 35 éves Irène Joliot-Curie volt, a legidősebb pedig a 97 éves John Goodenough.
Az 1954-ben kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben a Nobel-békedíjjal is elismerték.
Női nyertesek
Eddig összesen 7 nő vehette át az elismerést, köztük Marie Curie, aki a fizika Nobel-díjat is megkapta. Rajta kívül lánya, Irène Joliot-Curie, továbbá a brit Dorothy Crowfoot Hodgkin, az izraeli Ada Jonath, az amerikai Frances H. Arnold volt díjazott. Az egyetlen kémiai Nobel-díjas házaspár is a Curie családból került ki, Marie és férje 1935-ben együtt kapták meg az elismerést.
Magyarok
Öt magyar származású kutató vihette eddig haza a díjat: a Németországban dolgozó Zsigmondy Richárd, a Dániában és Svédországban kutató Hevesy György, a Kanadában élő Polányi János, az Egyesült Államokban élő Oláh György, illetve az Izraelben élő Avram Hershko (Herskó Ferenc).
