A hétvégén ismét több tízezer ember ment ki tüntetni Belaruszban, annak ellenére, hogy a hatalom a napokban ismét fokozta a nyomást a tiltakozókkal, különösen a nőkkel szemben.
Minszk belvárosában a hétvégén is több megmozdulást szerveztek, tiltakozva az augusztusi, független megfigyelők szerint durván elcsalt választások ellen, követelve az elnök, Aljakszandr Lukasenka lemondását és a szabad választások kiírását.
Ahogy az már korábbi tüntetéseken is előfordult, a demonstrációkban a belorusz nők központi szerepet játszanak, a hétvégén is volt olyan megmozdulás, ahol szinte kizárólag nők vettek részt.
Az elsőt még augusztusban szervezték, amikor országszerte több tízezer nő tüntetett békésen, fehér ruhába öltözve azért, hogy engedjék szabadon a korábbi tüntetéseken letartóztatott, többségében férfi hozzátartozóikat.
Eddig a nők ellen inkább nem alkalmaztak erőszakot
A korábban a tiltakozók ellen brutálisan fellépő karhatalom láthatóan nem tudott mit kezdeni a helyzettel, vagy belátták, nem jöhetnek ki jól abból, ha nekimennek a békésen tüntető nőknek, így ezek a demonstrációk eddig nagyrészt erőszak nélkül zajlottak, legalábbis a férfiak részvételével zajló tüntetésekhez képest jóval békésebben léptek fel a rendfenntartók.
Az elmúlt napokban azonban a rendőrök egyre durvábban léptek fel a tüntető nőkkel szemben is: szombaton mintegy negyven nőt letartóztattak, mert tüntetéseken vettek részt, vasárnap pedig botokkal felfegyverkezett, de rendőrségi vagy katonai egyenruhát nem viselő, eltakart arcú férfiak támadtak a felvonuló nőkre, többeket szintén jelzés nélküli mikrobuszokba tuszkoltak, és ismeretlen helyre vittek.
Korábban hasonló taktikát alkalmazott az 2014-es ukrajnai tüntetések idején Viktor Janukovics szintén oroszbarát kormánya: itt a tituskinak nevezett, alvilági elemek, katonák és rendfenntartók közül toborzott, egyenruha nélküli verőemberekre bízták a piszkos munkát, azaz a tiltakozók végigverését és letartóztatását.
Börtön zászlólengetésért
A tüntető nők elleni agresszív fellépéshez a minszki kormány kommunikációs gépezete is próbál igazolásokat gyártani, a belügyminisztérium hétvégi közleményében úgy fogalmazott „szégyenletes” a tüntetőnők viselkedése, „sikítoznak, kiabálnak, törnek-zúznak… nőietlenül viselkednek”. A belügyesek szerint a hétvégén a tüntetők léptek fel erőszakosan, ami nehezen hihető, mivel eddig a női felvonulások végig békésen zajlottak.
A hétvégén elrendelt akciók azt mutatják, hogy Lukasenka ismét karhatalmi erővel próbálja letörni a tiltakozásokat. A belügy jelentése szerint vasárnap 250 tüntetőt tartottak fogva, nagy részüket olyan bűnökért tartóztatták le, mint az ellenzékiek fehér-vörös zászlójának lobogtatása, vagy a „kormányt sértő feliratok” kihelyezése.
Putyinnak akar üzenni Lukasenka
Ennek a taktikának köze lehet Lukasenka és Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn esedékes találkozójához is. Oroszország és Belarusz 1999 óta államszövetséget alkot, de Putyin jó ideje dolgozik azon, hogy tovább erősítse az orosz befolyást a nyugati szomszédja felett.
Aljakszandr Lukasenka, bár alapvetően oroszbarát politikusnak tartják, sokáig ellenállt ennek a törekvésnek, azonban az augusztusi csalásgyanús választás, a nyugati szankciók és a COVID-járvány miatti gazdasági visszaesés miatt annyira meggyengült a pozíciója, hogy a hatalmát valószínűleg csak orosz segítséggel tudja megtartani.
A belarusz vezető tehát kénytelen elfogadni a nagyobb orosz befolyást, de még ezután sem lehet nyugodt. A belarusz ellenzékiek a találkozó hírére „nem engedjük, hogy eladd a hazánkat” jelszóval kezdtek tiltakozni – szerintük egy Putyin-Lukasenka paktum az ország függetlenségének végét jelentené.
Ha a belorusz elnök tovább veszít népszerűségéből, előfordulhat az is, hogy Putyin úgy ítéli meg, hogy Belarusz megtartásához Lukasenkától is meg kell szabadulnia, és egy olyan politikust ültet a helyére, akit a nép nagy része kész elfogadni. Stephen Biegun amerikai külügyminiszer-helyettes pénteken szintén úgy nyilatkozott: Moszkva teljesen elvesztheti a belorusz emberek szimpátiáját, ha továbbra is Lukasenkát támogatják.
Ales Byalyatski emberjogi aktivista, a Viasna jogvédő szervezet vezetője a Szabad Európának azt mondta, Lukasenka azért rendelt el nagyobb szigort, hogy már a találkozó előtt jelezze Putyinnak: továbbra is ura a helyzetnek. Szerinte azonban Lukasenka a békés tüntetők elleni erőszakkal ennek az ellenkezőjét tanúsítja.
