Magas rangú svéd és török tisztviselők gyűlnek össze csütörtökön a NATO-központban, hogy megvizsgálják Recep Tayyip Erdoğan török elnök kifogásait a skandináv ország csatlakozásával szemben, és megtudják: ha egyáltalán valamivel, akkor mivel lehet kimozdítani az ügyet a holtpontról.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezeti a találkozót, amelyen a két ország külügyminiszterei, hírszerzési vezetői és nemzetbiztonsági tanácsadói vesznek részt. De ott vannak a NATO-hoz áprilisban csatlakozott Finnország vezető tisztségviselői is, miután a törököknek az ő tagságukat illetően is aggályaik voltak.
Biztonságát féltve Svédország és a szomszédos Finnország egyaránt véget vetett hosszú ideje tartó katonai el nem kötelezettségének: miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, mindketten felvételüket kérték a NATO-ba.
Joe Biden amerikai elnök szolidaritása jeléül a Fehér Házban üdvözölte szerdán Svédország miniszterelnökét, miközben az Egyesült Államok fokozza a nyomást az északi ország NATO-csatlakozása érdekében a szövetség jövő kedden kezdődő kétnapos csúcstalálkozója előtt.
Csak Törökország és Magyarország késlelteti Svédország tagságát. A másik 29 szövetséges, Stoltenberg és Svédország mind azt közölte, hogy az északi ország éppen eleget tett Törökország követeléseinek kielégítésére. Svédország megváltoztatta terrorellenes törvényeit, és egyéb engedmények mellett feloldotta a Törökországgal szembeni fegyverembargót.
Ankara azonban azzal vádolja Stockholmot, hogy túl engedékeny a szerinte biztonsági fenyegetést jelentő csoportokkal, köztük a militáns kurdokkal és a 2016-os puccskísérlethez kapcsolódó személyekkel szemben. A NATO bővítéséhez mind a 31 tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.
Ehhez kapcsolódóan: Komoly fegyvertény lehetne a NATO számára a svéd tengeralattjáró-flotta
A török külügyminisztérium közölte, hogy a felek megvizsgálják azokat a lépéseket, amelyeket Finnország és Svédország a legutóbbi, június 14-i ankarai találkozó óta tett, különös a terrorizmus elleni küzdelem terén.
A tárca közleménye szerint Hakan Fidan külügyminiszterhez csatlakozik a tanácskozáson Erdoğan főtanácsadója, Akif Çağatay Kılıç, Burak Akçapar külügyminiszter-helyettes és Ibrahim Kalın titkosszolgálati főnök.
Magyarország is akadályozza a svéd tagság jóváhagyását, de soha nem közölte egyértelműen és nyilvánosan, hogy mik az aggályai. A NATO illetékesei arra számítanak, hogy Magyarország követni fogja a példát, ha Törökország feladja a kifogásait.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozóján azt mondta: Magyarország biztosította arról, hogy nem fogja hátráltatni a dolgot. „Kétszer beszéltem Orbán Viktorral – mondta Kristersson újságíróknak. – Mindkét alkalommal megerősítette, hogy Magyarország nem fog késlekedni.”
Törökország más kérdés. A Korán-égetés egy stockholmi mecset előtt – amelyen a résztvevők számát erősen eltúlozta a média – tovább szította a feszültséget. Erdoğan múlt héten bírálta Svédországot, amiért megengedte ezt. A rendőrség a szólásszabadságra hivatkozva engedélyezte a tiltakozást, miután egy bíróság hatályon kívül helyezte a muszlim szent könyv elégetésére vonatkozó tilalmat.
Ehhez kapcsolódóan: Svéd és szivárványos zászlókat is felgyújtottak válaszul a stockholmi Korán-égetésre
Nem világos, hogy Törökország pontosan mit kifogásol. A csütörtöki találkozó célja ennek pontosítása. Erdoğan májusi választási kampánya során kirohanásokat intézett Svédország ellen, de NATO-tisztviselők arra számítottak, hogy újraválasztása után megenyhül.
Erdoğan továbbfejlesztett F–16-os vadászgépeket vásárolna az Egyesült Államoktól, de Biden azt sugallta, hogy először Svédország tagságát kellene jóváhagyni.
A NATO abban bízott, hogy a július 11–12-i litvániai csúcstalálkozó előtt kikövezik a svéd tagsághoz vezető utat. Svédország csatlakozása szimbolikus erővel bírna, és újabb jele lenne annak, hogy Oroszország háborúja arra készteti az országokat, hogy a szövetséghez csatlakozzanak. Mostanra ezek a remények elhalványultak.
