Mark Rutte az észak-atlanti szövetség külügyminiszteri találkozóján élesen kritizálta a fegyvergyártó cégeket, amiért nem termelnek eleget, lassan szállítanak, és mindezt ráadásul túl drágán teszik.
A NATO-főtitkár kijelentette, hogy a jelenlegi kihívások kezeléséhez és a hatékony elrettentéshez nem elég, ha a tagországok a hatályos kötelezettségvállalások alapján a bruttó nemzeti termékük (GDP) két százalékát fordítják védelmi kiadásokra. Arra nem tért ki, hogy támogatná-e a célszám felemelését három százalékra, ahogy például Donald Trump szeretné. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a katonai szervezetnek nem pusztán többet kellene költenie a védelemre, hanem ezért a pénzért többet is kellene kapnia. „Nem termelünk eleget, túl magas áron, és a szállítás is túl lassú. Ezért a védelmi iparnak több műszakot kell beiktatnia, több gyártósorra van szükség. (…) Nem állhat elő olyan helyzet, hogy ugyanazért többet fizetünk, miközben a részvényesek nagy összegű kenőpénzt kapnak” – tette hozzá a NATO kétnapos brüsszeli külügyminiszteri ülésének végén.
Szerinte néhány NATO-tagállam azért fordul a dél-koreai fegyvergyártókhoz, mert „a saját védelmi vállalataink nem termelnek olyan ütemben, ahogy szükségünk lenne rá”.
Ehhez kapcsolódóan: Ukrajna ismét teljes jogú tagságot kér a NATO-miniszterek brüsszeli találkozóján
A transzatlanti szövetség államai az elmúlt években jelentősen növelték katonai kiadásaikat, különösen az ukrajnai orosz invázió 2022. februári megindítása után. Becslések szerint a NATO harminckét tagja közül huszonhárom teljesítette az idei határidőre a védelmi költségek megemelésére vonatkozó célkitűzést. Tíz évvel ezelőtt mindössze három ország volt, amelyik GDP-je legalább két százalékát fordította a hadseregére.
„Határozottan úgy vélem – és tudom, hogy sok más szövetséges is határozottan úgy véli –, hogy ez a két százalék egyszerűen nem elég. Egyszerűen nem elég, ha hosszabb távon a jelenlegi szinten akarjuk tartani az elrettentő erőnket – szögezte le. – Most rendben van, most meg tudjuk védeni magunkat, senki ne is próbáljon megtámadni minket. De azt akarom, hogy ez négy vagy öt év múlva is így legyen.” Tudatta, hogy megegyezés született arról, hogy kiemelt prioritássá teszik az ukrán infrastruktúra védelmét, ugyanis Oroszország továbbra is nagy erőkkel támadja.
„Tegnap este egyértelmű megállapodás született arról, hogy Ukrajna megsegítésének, különösen az infrastruktúrával kapcsolatos segítségnyújtásnak prioritást kell élveznie – közölte. – Bízom abban, hogy a szövetségesek az elkövetkező napokban és hetekben teljesítik is ezt, és mindent, amit csak tudnak, eljuttatnak Ukrajnának.”