Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy Moszkva eszkalációval fenyegetőzik, miután az Egyesült Államok felhatalmazta Kijevet az amerikai fegyverek használatára Oroszországon belüli célpontok ellen.
Amerikai tisztviselők csütörtökön közölték, hogy Joe Biden elnök titokban feloldotta azokat az Ukrajnát érintő korlátozásokat, amelyek gátolták az amerikaiak által szállított fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen; azonban az intézkedés csak a tűz alá vett Harkivi terület védelmére vonatkozik.
Bidenre egyre nagyobb nyomás nehezedett az elkeseredett ukránok részéről a tiltás enyhítése érdekében, de eddig ellenállt, mert attól tartott, hogy egy ilyen döntés közvetlen konfliktusba vagy akár nukleáris patthelyzetbe sodorhatja a NATO-t Moszkvával.
Ehhez kapcsolódóan: Svédország további több mint egymilliárd eurós katonai támogatást nyújt Ukrajnának
Vlagyimir Putyin orosz elnök „súlyos következményekkel” fenyegetőzött, ha a nyugati országok megengedik Ukrajnának, hogy oroszországi célpontokat támadjon a fegyvereikkel.
„Üdvözlöm, hogy a szövetségesek sokféle módon támogatják Ukrajnát, de nem megyek bele a részletekbe” – mondta Stoltenberg újságíróknak a NATO-országok külügyminisztereinek prágai találkozóján.
„Ukrajnának joga van az önvédelemhez, és ez magában foglalja azt a jogot is, hogy legitim katonai célpontok ellen intézzen csapásokat Oroszországon belül.”
A nyugati katonai szövetség vezetője szerint az, hogy hagyják nyugati fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen, „nem újdonság”, mivel Nagy-Britannia már régóta korlátozások nélkül küld cirkálórakétákat Kijevnek.
„Az is hosszú ideje folyik már, hogy minden alkalommal, amikor a NATO-szövetségesek támogatást nyújtanak Ukrajnának, megfenyegetnek bennünket, hogy ne tegyük” – mondta.
„Ez Putyin elnök és Moszkva erőfeszítéseinek része annak megakadályozására, hogy a NATO-szövetségesek támogassák Ukrajna önvédelmét. Ismétlem: Ukrajnának joga van az önvédelemre, nekünk pedig jogunk van segíteni Ukrajnát.”
Ehhez kapcsolódóan: Az amerikai külügyminiszter élesen kikelt az orosz félretájékoztatás ellen
Egyre nagyobb nyomás nehezedett a legfontosabb támogatóra, Bidenre, hogy változtasson az álláspontján az Oroszországot érő ukrán légicsapások tekintetében, miután Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Kijevnek képesnek kell lennie a támadások elhárítására.
Az ukrán erők azért küzdenek, hogy visszatartsák a fegyverek terén is túlerőben lévő oroszok offenzíváját Harkiv környékén, annak a határnak a közelében, amelynek a túlfeléről a Kreml orosz területről indít támadásokat.
Németország – amely visszautasította, hogy nagy hatótávolságú Taurus rakétákat adjon Ukrajnának – nem képvisel egyértelmű álláspontot a kérdésben. Sokáig vonakodott attól, hogy áldását adja Kijev határon átnyúló légicsapásaira.
„A kezdetektől fogva egyértelművé tettük, hogy támogatásunk sorvezetője az önvédelem joga. Mindent megteszünk azért, hogy a NATO ne keveredjen bele ebbe a háborúba” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter.
Más NATO-országok, amelyek a korlátok felszámolását kérték Ukrajna kulcsfontosságú támogatójától, üdvözölték Biden döntését.
Jan Lipavský cseh külügyminiszter azt mondta: „Van értelme annak, hogy megállítsuk a támadásokat még azelőtt, hogy elérnék Ukrajna területét.”
Gabrielius Landsbergis, a litván diplomácia vezetője szerint az ukránok „teljes mértékben képesek a célpontjaik meghatározására”.
„Tökéletesen biztos vagyok abban, hogy tudják, látják és értik, mire van szükség” – mondta.
