A NATO eltökélt szándéka, hogy segít Ukrajnának megvédeni magát Oroszországgal szemben, „ameddig csak kell”, és támogatni fogja a háború sújtotta országot abban, hogy fegyveres erőit a nyugati normáknak megfelelő modern hadsereggé alakítsa – ígérte pénteken a szövetség főtitkára.
Stoltenberg a NATO-külügyminiszterek jövő heti romániai találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva buzdította azokat az országokat, amelyek egyénileg vagy csoportosan szeretnék légvédelmi rendszerekkel és egyéb fegyverekkel ellátni Ukrajnát. A NATO mint szervezet nem szállít fegyvereket.
„A NATO mindaddig kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak kell. Nem hátrálunk meg – mondta a volt norvég miniszterelnök. – A szövetségesek példátlan katonai támogatást nyújtanak, és arra számítok, hogy a külügyminiszterek is beleegyeznek abba, hogy fokozzák a nem gyilkos támogatást.”
Stoltenberg közölte, hogy a harminc országot tömörítő biztonsági szervezet tagjai üzemanyagot, generátorokat, egészségügyi eszközöket, téli felszereléseket és drónzavaró eszközöket szállítottak, de a tél beköszöntével ennél még többre lesz szükség, különösen mivel Oroszország Ukrajna energia-infrastruktúráját támadja.
„A bukaresti találkozónkon még többet fogok kérni – mondta. – Hosszabb távon segíteni fogunk Ukrajnának abban, hogy átálljon a szovjet korszak felszereléseiről a modern NATO-szabványokra, doktrínára és kiképzésre.”
Stoltenberg közölte, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik a miniszterekhez, hogy megvitassák országa legsürgetőbb szükségleteit, de azt is, hogy a NATO milyen hosszú távú támogatást tud nyújtani. A NATO legfelsőbb civil tisztviselője szerint a támogatás segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy egy nap majd csatlakozzon a szövetséghez.
A november 29–30-i bukaresti találkozót csaknem 15 évvel azután tartják, hogy a NATO megígérte: Ukrajna és Georgia egykor a szervezet tagjai lesz, ami Oroszországot mélyen feldühítette.
A találkozón részt vesz Bosznia, Georgia és Moldova külügyminisztere is – három olyan partneré, akikre a NATO szerint egyre nagyobb orosz nyomás nehezedik. Stoltenberg kijelentette, hogy a találkozón a NATO „további lépéseket tesz függetlenségük megóvására és önvédelmi képességük megerősítésére”.
Ehhez kapcsolódóan: Herszon a háború következő szakaszára készül
Amióta Vlagyimir Putyin elnök kilenc hónappal ezelőtt elrendelte az inváziót, a NATO megerősítette az Ukrajnával és Oroszországgal szomszédos szövetségesei védelmét, de gondosan igyekezett elkerülni, hogy szélesebb körű háborúba keveredjen egy jelentős atomhatalommal.
Stoltenberg azonban nem gyakorolt nyomást Ukrajnára a béketárgyalások érdekében Oroszországgal, sőt a NATO és az európai diplomaták azt mondták, hogy Putyin, úgy tűnik, nem hajlandó asztalhoz ülni.
„A legtöbb háború tárgyalással ér véget – mondta. – De ami a tárgyalóasztalnál történik, az attól függ, ami a harctéren történik. Ezért a legjobb mód a békés megoldás esélyeinek növelésére Ukrajna támogatása.”
Patriot védelmi rendszerek
A döntés, hogy küldjenek-e Patriot légvédelmi egységeket Ukrajnába, az érintett országoké – mondta Stoltenberg, amikor arról a lengyel követelésről kérdezték, hogy Németország adjon át Patriot-egységeket Kijevnek.
Berlin felajánlotta Varsónak a Patriot rendszert, hogy segítsen biztosítani légterét, miután múlt héten Lengyelországban lezuhant egy eltévedt rakéta, és két ember meghalt, de Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter később azt kérte Németországtól, hogy küldje inkább ezeket Ukrajnába.
Csütörtökön Christine Lambrecht német védelmi miniszter ellenezte a követelést.
Azt mondta, hogy a német Patriot-egységeket a NATO területén való használatra szánták, és a NATO területén kívüli használathoz előzetes megbeszélésekre van szükség a NATO-val és a szövetségesekkel.
Stoltenberg ugyanakkor nemzeti döntésről beszélt.
„Az egyes rendszerekre vonatkozó konkrét döntések nemzeti döntések” – mondta újságíróknak Brüsszelben.
„Néha vannak végfelhasználói megállapodások és egyéb dolgok, ezért konzultálni kell más szövetségesekkel. De végül is ezt a döntést a nemzeti kormányoknak kell meghozniuk” – tette hozzá.
A Patriotot az amerikai Raytheon cég gyártja.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a NATO kockáztatja-e, hogy a konfliktus részesévé válik azzal, hogy Patriot-egységeket küld Ukrajnába, Stoltenberg megjegyezte, hogy a szövetségesek már szállítottak fejlett fegyvereket Kijevbe, anélkül hogy NATO-személyzetet küldtek volna velük.
„Ez úgy történik, hogy amikor szükség van szakemberekre ezeknek a rendszereknek a működtetéséhez, legyen szó légvédelmi rendszerről vagy más fejlett tüzérségi rendszerről, az ukránok egy NATO-országban kapnak kiképzést” – mondta.
