A NATO védelmi miniszterei csütörtökön abban a reményben gyűltek össze, hogy meg tudnak állapodni a tervről, amely hosszú távú biztonsági segítséget és katonai kiképzést biztosít Ukrajnának. Magyarország megígérte, hogy nem emel vétót, ha nem kényszerítik arra, hogy részt vállaljon a tervben.
A miniszterek két napon át tárgyalnak a NATO brüsszeli főhadiszállásán. Ezek az utolsó magas szintű megbeszélések a július 9–11-i washingtoni csúcstalálkozó előtt, amelynek házigazdája Joe Biden amerikai elnök lesz, és ahol a katonai szervezet vezetői várhatóan új pénzügyi támogatást jelentenek be Ukrajnának.
Ukrajna nyugati szövetségesei erősíteni próbálják katonai támogatásukat, miközben az orosz csapatok támadásokat indítanak a több mint ezer kilométeres frontvonal mentén, előnyükre fordítva az Egyesült Államok katonai segélyeinek hosszas késlekedését. Az európai uniós pénzeket is visszatartották a politikai belharcok.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki a csütörtöki ülést vezeti, kijelentette, hogy a nehézségekkel küzdő ukrán fegyveres erőknek hosszabb távú kiszámíthatóságra van szükségük, hogy tudják: milyen és mennyi fegyverhez, lőszerhez és pénzeszközhöz juthatnak.
„Az elképzelés az, hogy minimalizáljuk az év elején tapasztalt szállítási hiányosságok és a késések kockázatát” – mondta Stoltenberg újságíróknak. A segélyek hátráltatása „az egyik oka annak, hogy az oroszok most képesek előrenyomulni és ténylegesen több területet elfoglalni Ukrajnában” – tette hozzá.
Amióta Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját, Ukrajna nyugati támogatói rendszeresen találkoztak a Pentagon vezetése alatt álló ukrajnai védelmi kapcsolattartó csoportban, hogy fegyvereket és lőszereket szerezzenek Kijevnek. Csütörtökön újabb ülést tartanak a NATO-központban.
Noha a találkozók jelentős harctéri támogatást eredményeztek, a segélyek ad hoc jellegűek és kiszámíthatatlanok. Stoltenberg azon dolgozik, hogy a NATO vegyen vissza ebből a lazaságból.
Az elképzelés az, hogy a 32 tagú katonai szövetség koordinálja a biztonsági segítségnyújtási és kiképzési folyamatot, részben a NATO parancsnoki struktúrájának felhasználásával és a közös költségvetési források felhasználásával.
Stoltenberg azt mondta: reméli, hogy Biden és társai megállapodásra jutnak Washingtonban arról, hogy fenntartják az Oroszország 2022. februári teljes körű inváziója óta Ukrajnának nyújtott katonai támogatás finanszírozási szintjét. Becslése szerint ez évente körülbelül negyvenmilliárd euró értékű felszerelést jelent.
Magyarország szerdán bejelentette, hogy mindaddig nem vétózza meg a tervet, amíg nem kényszerítik arra, hogy részt vállaljon benne.
„Arra kértem a főtitkárt, tegye egyértelművé, hogy a NATO területén kívül minden katonai akció csak önkéntes jellegű lehet, a NATO szabályainak és a mi hagyományainknak megfelelően – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. – Magyarország megkapta a szükséges garanciákat.”
A világ legnagyobb biztonsági szövetsége szervezetként nem küld fegyvert vagy lőszert Ukrajnának, és nem tervezi katonák küldését sem. De sok tagja kétoldalú alapon ad segítséget; összesen Ukrajna katonai támogatásának több mint kilencven százalékát biztosítják.
A szövetségesek Európát érintő egzisztenciális biztonsági fenyegetésként tekintenek Oroszország Ukrajna elleni háborújára, de a többségük, így Biden is rendkívül óvatos, hogy elkerülje a NATO szélesebb körű konfliktusát Oroszországgal.
A NATO működésének alapja az, hogy a szövetség bármely tagja elleni támadásra minden tagállam válaszol.
