Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnököt valószínűleg soha nem fogják eljárás alá vonni háborús és emberiség elleni bűncselekményekért, noha Hága elfogatóparancsot adott ki ellene, szakértők szerint azonban a Nemzetközi Büntetőbíróság vádjai miatt jelentős akadályokkal találhatja magát szemben.
Nem világos, hogy Benjámin Netanjáhú valaha is bíróság elé áll-e, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki ellene állítólagos háborús és emberiség elleni bűncselekmények miatt. Még ha soha nem is jelenik meg Hágában, a vádak és az általuk képviselt megbélyegzés üldözni fogja a kereszttűzbe került izraeli miniszterelnököt.
Netanjáhú visszautasította az Izrael gázai háborújával kapcsolatos vádakat. Izrael nem ismeri el a hollandiai székhelyű bíróság joghatóságát, de miniszterelnöki feladatainak ellátása most kétségtelenül nehezebbé vált.
Római kötés
Anthony Dworkin, az Európai Tanács külkapcsolati főmunkatársa azt mondta a Szabad Európának, hogy bár Izrael nem részese az ICC-t létrehozó római statútumnak, „van 124 olyan ország szerte a világon, amely az”. Ezen államok „mindegyikének mostantól jogi kötelezettsége letartóztatni Netanjáhút”, ha a területére lép, és ez „messzire nyúlóan korlátozza azoknak az országoknak a számát, amelyekbe eljuthat”.
Dworkin precedensként azokra a bonyodalmakra mutatott rá, amelyekkel Vlagyimir Putyin orosz elnök szembesül azóta, hogy az ICC 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene Ukrajna ellen elkövetett állítólagos háborús bűnök miatt. „Elég jelentősen kellett változtatnia az utazási tervein” – mondta, kiemelve azt a kölcsönös döntést, hogy az orosz elnök nem vett részt a 2023. júliusi dél-afrikai BRICS-csúcson.
Idén szeptemberben az ICC-tag Mongóliára nehezedett óriási nyomás az odalátogató Putyin letartóztatása érdekében. Mongólia nem tett eleget a felhívásoknak, ami megmutatta, milyen korlátai vannak a népirtás, emberiség elleni, háborús és agressziós bűncselekmények miatti vádemelésért felelős bíróságnak.
Az ICC november 21-i bejelentésére hat hónappal azután került sor, hogy a bíróság legfőbb ügyésze, Karim Khan először közölte: elfogatóparancs kiadását kéri nemcsak Netanjáhú, hanem Joáv Galant volt izraeli védelmi miniszter, valamint Muhammad Dejf, az Egyesült Államok és az EU által terroristacsoportnak minősített Hamász katonai parancsnoka ellen, akit aztán Izrael az állítása szerint júliusban meggyilkolt.
Dejfet a Hamász 2023. október 7-i Izrael elleni támadásával kapcsolatos bűncselekményekkel vádolják, amelyekben mintegy 1200 ember, főként civilek haltak meg. Netanjáhú és Galant ellen az a vád, hogy Izrael megtorló inváziójának több mint 43 ezer ember esett áldozatául Gázában palesztin tisztviselők adatai szerint.
Elutasítva Izrael fellebbezését a november 21-én elhangzott vádakra az ICC bejelentette, hogy mindhárom személy ellen elfogatóparancsot ad ki, abból a feltételezésből kiindulva, hogy Dejf még életben lehet.
Együttműködéstől függően
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nem áll hatalmában érvényt szerezni a Netanjáhú ellen háborús bűnökért, köztük az éheztetés hadviselési módszerként alkalmazásáért és emberiség elleni bűnökért, így „gyilkosságért, üldözésért és más embertelen cselekményekért” kiadott elfogatóparancsának. Khan az együttműködésre támaszkodva sürgette a bíróság összes tagállamát, hogy járjanak el az elfogatóparancsok alapján, a tagsággal nem rendelkező országokat pedig arra szólította fel, hogy dolgozzanak a nemzetközi jog betartásán.
Az utóbbiak közé tartozik az Egyesült Államok, Izrael egyik kulcsfontosságú szövetségese, amely nem ismeri el az ICC joghatóságát ebben az ügyben, és alapjában utasította el a bíróság döntését az elfogatóparancs kiadásáról. Ugyanakkor az Európai Unió összes állama tagja az ICC-nek.
Dworkin megjegyezte, hogy „az európai országok meglehetősen megosztottan” reagáltak Izrael akcióira a palesztin enklávéban, amelynek nagy része romokban hever az egyévnyi könyörtelen izraeli légi és szárazföldi hadművelet-sorozat után. „Néhány ország egyre kritikusabban tekint Izrael lépéseire (…) más országok inkább a középutat próbálják követni, bírálnak bizonyos szempontokat, de nagyrészt támogatják Izraelt.”
Most még Izrael olyan hangos pártfogójának is, mint amilyen Németország, mérlegre kell tennie egyrészt a támogatását, másrészt elkötelezettségét a jog uralma mellett. „Látni fogunk némi különbséget abban, hogy az országok miként néznek rá, beszélnek róla és így tovább” – tette hozzá Dworkin.
Izrael már lemondta Caspar Veldkamp holland külügyminiszter jövő heti látogatását, miután Hollandia közölte, hogy tiszteletben tartja az ICC elfogatóparancsát. Franciaország kijelentette, hogy támogatja az ICC ügyésze, Khan lépéseit, Olaszország pedig közölte, hogy letartóztatná Netanjáhút, ha az országba érkezne.
A különutasok
Az ítéletnek ugyanakkor nem szándékolt következményei lehetnek.
Orbán Viktor – az EU-tag Magyarország miniszterelnöke, aki gyakran száll vitába Brüsszellel olyan forró témákban, mint a Putyinhoz fűződő kapcsolatok – máris különutasként pozicionálta magát. November 22-én azzal vádolta meg az ICC-t, hogy „politikai célból beavatkozik egy folyamatban lévő konfliktusba”, és azt mondta, hogy a Netanjáhú elleni elfogatóparancs aláássa a nemzetközi jogot. Közölte, hogy szembeszáll a paranccsal, és meghívja Magyarországra Netanjáhút.
A Nemzetközi Büntetőbíróság még elutasítóbb reakcióra számíthat az Egyesült Államokban Donald Trump megválasztott elnök majdani kormányától. Trump Izrael nagyobb szövetségesének mutatja magát Joe Biden leköszönő elnöknél. Trump jelöltje a nemzetbiztonsági tanácsadó posztjára, Mike Waltz republikánus kongresszusi képviselő november 21-én arra figyelmeztetett, hogy „erőteljes válaszra lehet számítani az ICC antiszemita elfogultsága miatt”, amikor Trump január 20-án hivatalba lép.
Netanjáhú hivatala is antiszemitának minősítette az ICC döntését az elfogatóparancsok kibocsátásáról. Egyes megfigyelők szerint Netanjáhú meglovagolhatja ezt a hangulatot, hogy új politikai lendülethez jusson otthon. Netanjáhú és jobboldali kormányának támogatottsága meredeken csökkent az október 7-i támadás után, az utóbbi időben viszont javult a közvélemény-kutatások szerint.
„Izraelben teljes az elítélés a politikai spektrumon, így ez egyáltalán nem fáj neki a belpolitikában – mondta Khaled Elgindy, a washingtoni Közel-Kelet Intézet elemzője a Szabad Európának. – Talán segít is neki egy kicsit, mert összegyűjti az embereket a zászló alatt.”
