A kiterjedt nyugati szankciók ellenére Oroszország gazdasága a vártnál jobban tartja magát, ami nagyrészt a magas energiaáraknak és a szankciók kijátszásának köszönhető. Most a Nyugat arra összpontosít, hogy bezárja a kiskapukat és megfojtsa az orosz gazdaságot, de egyes közgazdászok figyelmeztetnek, hogy ez könnyen egyfajta „Csapd le a vakondot!” játékba fordulhat.
Napokkal azelőtt, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, Borisz Livsic katonai spektrumanalizátort rendelt egy floridai cégtől, amelyet egy New Hampshire-i külvárosi házba szállítottak számára.
Az Oroszországban élő Livsic az évek alatt összesen több millió dollár értékben rendelt amerikai cégektől kettős felhasználású technológiát, amelyek amerikai közvetítőkön és fedőcégeken keresztül érkeztek hazájába.
Amerikai vádak szerint a bonyolult rendszer célja az volt, hogy elrejtse az ellenőrzött termékek végfelhasználóját: az orosz hadiipari komplexumot.
A spektrumanalizátort – amely elektronikus jeleket mér, és amelyet a harctéren vagy a megfigyelés elleni műveletekben lehet használni – Alekszej Brajman New Hampshire-i házában csomagolta át, majd az orosz hírszerzés által használt németországi átvételi pontra küldte, ahonnan Oroszországba szállították.
Az Egyesült Államok tavaly év végén felszámolta az orosz irányítású hálózatot és letartóztatta Brajmant, valamint egy másik amerikai állampolgárt, mert állítólag segítettek Livsicnek abban, hogy tiltott termékeket exportáljon szankciókkal sújtott szervezeteknek. Az észt rendőrség az Egyesült Államok kérésére letartóztatott egy harmadik személyt, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) feltételezett tisztjét, Vagyim Konoscsenokot, aki megpróbálta átcsempészni a határon Oroszországba a termékeket. Négy másik orosz személy, köztük Livsic ellen is vádat emeltek a szankciók megsértésére irányuló összeesküvés, csalás és pénzmosás miatt, de még nem vették őrizetbe őket.
A séma egyike volt annak a becslések szerint több száznak, amelyet az oroszok azért hoztak létre, hogy kijátsszák a széles körű nyugati pénzügyi szankciókat és exportellenőrzéseket, amelyeket Ukrajna 2022. februári lerohanása miatt vezettek be Oroszországgal szemben.
Az Egyesült Államok és Európa több mint 11.000 korlátozást vezetett be orosz magánszemélyekre, vállalatokra, termékekre és technológiákra, köztük a mikroprocesszorok exportjára, hogy korlátozza Oroszország gazdaságát és hadviselési képességét.
Oroszország azonban a vártnál jobban ellenállt a nyugati pénzügyi és exportkorlátozások cunamijának, amihez több tényező is hozzájárult, többek között a magas energiaárak, a gazdaság Ázsia felé történő átirányítása, a magasabb kormányzati kiadások és a szankciók megkerülése.
Most, hogy a háború és a szankciós folyamat a második évébe lépett, az Egyesült Államok és szövetségesei a végrehajtás megerősítésére és a kiskapuk bezárására összpontosítanak, hogy még jobban megroppantsák Oroszország gazdaságát és hadigépezetét.
„A szankciók betartatása a legtöbb esetben meglehetősen hatékony volt – mondta a Szabad Európának Brian O’Toole, a pénzügyminisztérium korábbi főtanácsadója, aki jelenleg az Atlantic Council agytröszt elemzője. – Az egyedüli terület, ahol nehézségek vannak, beleértve az Egyesült Államokat is, az az exportellenőrzés. Azt hiszem, ez az a terület, amelyre nagy hangsúlyt kell fektetni.”
Az orosz gazdaság tavaly 2,1 százalékkal zsugorodott a kormány statisztikai hivatala, a Roszsztat szerint, elkerülve ezzel a sok közgazdász által a nyugati szankciók első körét követő napokban tett 10-15 százalékos visszaesésre vonatkozó apokaliptikus előrejelzéseket.
Ennek ellenére egyes közgazdászok azt gyanítják, hogy a Roszsztat manipulálja az adatokat, mivel Vlagyimir Putyin elnök igyekszik bizonyítani a szankciókkal szembeni orosz ellenállóképességet. Kormánya leállította egyes statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalát, ami megnehezíti a gazdaság teljesítményének megítélését.
„Oroszország a statisztikákat dezinformációs háborújának eszközévé tette” – írta Agathe Demarais, az Economist Intelligence Unit globális előrejelzési igazgatója és a szankciókról szóló könyv szerzője múlt hónapban a Foreign Policy magazin hasábjain.
Emellett a szakértők szerint az orosz gazdaság állapota rosszabb, mint amennyire a Roszsztat adatai mutatják, rámutatva, hogy a jobb teljesítményt a katonai kiadásoknak köszönheti, amelyek alig javítják az életszínvonalat. Az orosz lakosság 2015 óta tavaly csökkentette leggyorsabb ütemben kiadásait, mivel a háború megviselte a fogyasztói bizalmat.
Ennek ellenére a nyugati kormányok új utakat keresnek a szankciók szigorítására.
Vörös jelzések
Az Egyesült Államok és szövetségesei kétirányú megközelítést alkalmaznak a szankciók kijátszásának szűkítésére, egyrészt segítik a hazai vállalatokat a rosszindulatú szereplők azonosításában, miközben harmadik országokat arra ösztökélnek, hogy lépjenek fel a csempészet és a pénzmosás ellen.
A probléma megoldására tett első közös erőfeszítéseik eredményeként az amerikai igazságügyi minisztérium, a pénzügyminisztérium és a kereskedelmi minisztérium március 2-án közös közleményt adott ki, amelyben tanácsot adtak az amerikai vállalatoknak, hogyan gyomlálhatják ki az olyan hálózati sémákat, mint amilyeneket állítólag Livsic működtetett.
„Gazdasági eszközeink korlátozzák Oroszországot – olyannyira, hogy a Kreml azzal bízta meg hírszerző szolgálatait, hogy találjanak módot a nemzetközi szankciók és exportellenőrzések kijátszására” – jelentette ki a közös közleményben Andrea Gacki, a pénzügyminisztérium Külföldi Eszközök Ellenőrzési Hivatalának (OFAC) igazgatója, hozzátéve, hogy a magánszektor „alapvető partner” a küzdelemben.
A közös nyilatkozatban több olyan vörös jelzést emelt ki, amelyek arra utalhatnak, hogy egy ügyfél megpróbálja kijátszani a szankciókat, például olyan az IP-cím-használata, amely nem egyezik az ügyfél bejelentett tartózkodási helyével; a szállítási utasítások utolsó pillanatban történő módosítása, ami ellentétesnek tűnik az ügyfél előéletével vagy üzleti gyakorlatával; olyan harmadik országon vagy vállalkozáson keresztül történő fizetés, amely nem szerepel a megállapodásokban; személyes e-mail-fiók használata a megrendelés során; vagy vállalati weboldal hiánya.
O’Toole szerint eltarthat egy ideig, amíg az amerikai vállalatok compliance-felelősei észreveszik az új kijátszási mintákat, amelyekkel korábban nem foglalkoztak.
Livsic talán véletlenül tette ki hálózatát az amerikai bűnüldözésnek, amikor a floridai székhelyű elektronikai vállalatnak küldött, a spektrumanalizátor kalibrálása miatt panaszt tevő áprilisi e-mailben megemlítette, hogy Oroszországban tartózkodik.
Válaszul az amerikai cég egyik alkalmazottja közölte Livsiccel, hogy a szankciók miatt „nyomatékosan figyelmeztettek, hogy ne beszéljek Önnel többé, és ne álljak kapcsolatban az Ön amerikai munkatársaival” – áll az igazságügyi minisztérium vádiratában. Nem világos, hogy a floridai cég tette-e meg az első lépést az amerikai bűnüldöző szervek tájékoztatására Livsic ügyében.
Nyolc hónappal később Livsic amerikai társait letartóztatták.
Kibelezik a csipekért
Eközben az amerikai tisztviselők körbejárják kollégáikat azon országokban, amelyek vállalatai vagy pénzügyi szektorai segítenek Oroszországnak kijátszani a nyugati korlátozásokat.
Az Egyesült Államok arra figyelmeztetett, hogy a külföldi vállalatok elveszíthetik a nyugati piacokhoz való hozzáférést, amennyiben az amerikai korlátozások hatálya alá tartozó orosz szervezetekkel üzletelnek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter múlt héten Kazahsztánba és Üzbegisztánba utazott, hogy számos kérdésről, köztük a szankciók végrehajtásáról tárgyaljon. A volt szovjet államok Törökországgal és Kínával együtt kulcsfontosságú csatornái az Oroszországba irányuló tiltott áruknak és a szankciókat megkerülő pénzügyi tranzakcióknak.
„Nagyon szorosan követjük a szankciók betartatását” – közölte Blinken kazah kollégájával tartott február 28-i sajtótájékoztatón a kazah vállalatok elleni esetleges szankciókkal kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Hetekkel korábban Brian Nelson, a pénzügyminisztérium szankciókkal foglalkozó vezető tisztviselője Törökországba és a Közel-Keletre utazott, hogy hasonló üzeneteket közvetítsen.
A nyugati gyártású okostelefonok, háztartási tartós fogyasztási cikkek és más technológiák értékesítése Oroszország szomszédjainál az elmúlt évben megugrott, ami az egyik legvilágosabb jele annak, hogy Moszkva hogyan kerüli meg a korlátozásokat. Az árukat aztán Oroszországba exportálják, ahol néha kibelezik őket a csipekért.
A kereskedelmi minisztérium múlt hónapban megszigorította az exportellenőrzést, hogy szűkítse ezt a kiskaput.
A három amerikai minisztérium nyilatkozata kiemelt két volt szovjet államot, Örményországot és Üzbegisztánt mint két olyan célországot, amelyet Oroszország a korlátozott áruk illegális behozatalára használ.
Kazahsztán és Kirgizisztán szintén kulcsfontosságú átrakodó ország, mondják a szakértők. Örményország, Kazahsztán és Kirgizisztán tagja az Oroszország által vezetett Eurázsiai Gazdasági Uniónak (EEU), amely lehetővé teszi az áruk szabadabb mozgását az országok között.
A Blinkennel tartott közös sajtótájékoztatón Muhtar Tileuberdi kazah külügyminiszter kijelentette, hogy az Oroszországgal közös vámhatár hiánya miatt nagyon nehéz kezelni a szankciók kijátszását.
Az egyik legutóbbi példa, hogy a PKK Milandr, a szankciókkal sújtott orosz mikroelektronikai vállalat, amely az ország hadiipari komplexumának része, az Egyesült Államok állítása szerint örmény és svájci székhelyű cégeket használt fel külföldi integrált mikrocsipek megrendelésére és kifizetésére.
Az Egyesült Államok novemberben szankciókkal sújtotta az örmény és svájci cégeket és vezetőit.
Tatjana Orlova, a brit Oxford Economics közgazdásza szerint a Nyugat számára nehéz lehet a szankcióelkerülés mértékének visszaszorítása, és arra figyelmeztetett, hogy idővel gyengülhet a megfeleltetés.
Amint a Nyugat leállít egy orosz módszert egy országban, egy másik fog felbukkanni valahol máshol – mondta.
„Egy bizonyos ponton ez egyfajta »Csapd le a vakondot!« játékká alakulhat” – mondta Orlova a Szabad Európának, utalva arra a játékra, amikor véletlenszerűen előbukkantó állatkákat kell gyorsan leütnie a játékosnak.
Oroszország szomszédai a gazdasági előnyök elvesztése miatt is vonakodhatnak a csempészet visszaszorításától – nyilatkozta.
Borús kilátások
Ennek ellenére Orlova – a szankciók és az exportellenőrzés miatt – 1,6 százalékról 0,8 és 1,0 százalék közöttire rontotta az Oroszországra vonatkozó hosszú távú gazdasági növekedési előrejelzését.
Arra számít, hogy az orosz gazdaság idén 0,4 százalékkal zsugorodik, bár ez a háború lefolyásától függ.
Közben Demarais azt írta rovatában: nem valószínű, hogy Oroszország be tudná szerezni a szükséges csúcstechnológiai alkatrészeket illegális kereskedelem útján.
Becslése szerint körülbelül öt évbe telik, amíg az orosz gazdaság visszatér a 2021-es szintre, mivel a nyugati szankciók súlyosbítják az egyéb negatívumokat, mint például Oroszország romló demográfiai helyzete és a krónikusan alacsony munkatermelékenység.
„A szankciók harapnak, a dolgok nem fognak egyhamar javulni Oroszország számára” – írta.
