A dezinformáció és a „hibrid fenyegetések" egyik neves cseh szakértője úgy látja, hogy bár a Nyugat éveken át alábecsülte a Moszkvából eredő veszélyt, az Oroszország ukrajnai inváziójára és a „nukleáris zsarolására" adandó határozott válasz segíthet túllépni a Kreml által gyakran ismételt „üres fenyegetésekkel" szembeni, évek óta tartó „bénultságon".
Jakub Kalensky, a Helsinkiben működő, az Európai Unió és a NATO által létrehozott Hibrid Fenyegetések Elleni Kiválósági Központ (European Center of Excellence for Countering Hybrid Threats) agytrösztjének munkatársa szerint hiba lenne, ha a Vlagyimir Putyin orosz elnök lépéseivel kapcsolatos legrosszabb félelmeink vezetnék az ukrajnai konfliktusra adandó válaszainkat.
„Elméletben az atomcsapás fenyegetése nyilvánvalóan valami abszolút szörnyűség" - mondta Kalensky a Szabad Európa georgiai szolgálatának e hónapban adott hosszabb interjújában. „Ugyanakkor tényleg szeretném elkerülni azt, hogy beleesünk abba a csapdába, hogy elkezdünk arról vitatkozni: mi történik majd akkor, ha Putyin alkalmazza [az atomfegyvert]. Úgy vélem, hogy ez csak segíti Putyint ama céljának elérésében, hogy féljünk a következményektől és így féljünk szembeszállni a Kreml törvénytelen, bűnös, népirtó agressziójával."
A kijevi és nyugati tisztviselők „nukleáris zsarolással" vádolják az orosz felet az ukrán nukleáris létesítmények - köztük Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjei – elfoglalása miatt. Valamint azzal is, hogy azzal fenyegetőznek, hogy készek atomfegyvereket bevetni az orosz területek védelmére, beleértve immár Kelet-Ukrajna négy törvénytelenül annektált régióját is.
Joe Biden amerikai elnök a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Putyin atomfegyvert vetne be Ukrajnában „az a világvége lehetőségét" hozná el. Egyben reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan "megoldást" találni, amely segít elkerülni egy ilyen súlyos végkifejletet.
Kalensky a Szabad Európának azt mondta, hogy Oroszország február végén kezdődött ukrajnai invázióját követően „meg kell győződnünk arról, hogy Oroszországnak nem lesz hadserege [vagy] gazdasága ahhoz, hogy bárkinek is kárt okozzon. Ezt kellene tennünk és akkor nem igazán kellene aggódnunk amiatt, hogy Putyin úr mit tehet".
Kalensky volt az egyik alapítója az EU Keleti Stratégia Kommunikációs Munkacsoportjának (EU East StratCom Task Force), amelyet az orosz dezinformációval szembeni fellépés céljából 2015-ben, a Krím megszállását és annektálását követően hoztak létre. Emellett alapítója volt a munkacsoport kulcsfontosságú, EUvsDisinfo nevű, dezinformációkat rögzítő adatbázisának. A közelmúltig az Atlanti Tanács Digitális Törvényszéki Kutató Laboratóriumának (DFRLab) vezető munkatársa is volt.
"15 éve tartó üres fenyegetések"
A szakember az interjúban felidézte az orosz agresszió több mint egy évtizedét, kezdve az Észtország ellen 2007-ben, orosz IP-címekről indított kibertámadással, folytatva a Georgia szakadár régióit támogató 2008-as ötnapos háborúval, majd a Krím megszállásával és a kelet-ukrajnai szeparatisták orosz támogatásával.
„Dezinformációs vagy propaganda szakértőként azt látom, hogy [Moszkva] 15 éve üres fenyegetéseket használ újra és újra és újra egyszerűen azért, mert ezek megbénítanak minket" – fejtette ki Kalensky. „Tehát azt mondom, hogy nem szabad bedőlnünk ennek a trükknek, mert ez csak Putyint segíti a céljai elérésében és árt az ukránoknak, akik valóban az európai és euroatlanti értékeinkért harcolnak"."
A dezinformáció kulcsfontosságú összetevője annak, amit "hibrid" hadviselésnek neveznek, egy olyan a 21. századi katonai stratégia, amely titkos digitális és csúcstechnológiai taktikákat alkalmaz, köztük a kibertámadásokat, valamint fegyveres proxy csoportokat és a katonai képességek kivetítését.
Kalensky Putyin régóta tartó információs háborújának tulajdonította, hogy a Kreml sikeresen befolyásolta az európai médiában az eseményekről szóló tudósításokat és az azokat leíró nyelvezetet, kezdve a Krím annektálásától és a Malaysian Airlines 17-es légijáratának 2014-es, kelet-ukrajnai lelövésétől a világjárványig, vagy a megszállt ukrán területeken tartott, múlt havi „ál-referendumokig".
„Attól tartok, hogy az orosz dezinformációs háború nagyon kompetens, nagyon ügyes és jelentős eredményeket tud elérni" – fejtette ki - "és attól tartok, hogy néha sikerült befolyásolniuk, hogyan alakítottuk ki a vita kereteit - azokat a hangokat, amelyek szerint minél jobban támogatjátok Ukrajnát, annál nagyobbak lesznek a problémák, Oroszország dühös lesz és végül valami szörnyűséget fog csinálni".
Úgy vélte, hogy az ilyen válaszoknak „el kell venni a hitelét, mert alapvetően az orosz álláspont átvételét jelentik".
Elismerve, hogy lehet, hogy ez csak vágyálom részéről, Kalensky úgy látja, hogy az elmúlt hetek azt bizonyították, hogy az orosz propagandagépezet „úgy tűnik, néha hibázik" és most „nem működik olyan jól".
Idézte a Medúza, az emigráns orosz újságírók által szerkesztett rigai székhelyű hírportál nemrégiben megjelent leleplezését a Kreml propagandistáinak adott utasításokról, amelyek szerint a Putyin mozgósítása körüli problémákért a helyi katonai toborzó tiszteket kell felelőssé tenni.
„Remélem, hogy a Kreml információs gépezete elkezd hibákat elkövetni" - mondta Kalensky. „Viszont, ha megnézzük, hogy miképp tekintünk a Putyin-rezsimre, egy kicsit attól tartok, hogy elég sikeresen befolyásolták azt, ahogyan az orosz rendszert elképzeljük és azt is, ahogyan beszélünk róla, sőt végső soron még azt is, ahogyan ténylegesen döntéseket hozunk vele kapcsolatban".
Kalensky nem rejti véka alá a véleményét: az Ukrajnáért folytatott harcot a „demokrácia és az autokrácia, az emberi jogok és a törvénytelenség, a jogállamiság és a jogokat az erőből származtató totális hatalom közötti legtisztább összecsapásnak" tartotta, és hozzátette: „Valóban sokkal határozottabban kellett volna támogatnunk azokat, akik a mi értékeinkért harcolnak".
"Túl későn reagáltunk"
Szerinte a demokratikus kormányoknak azonnal le kellett volna állítaniuk minden üzleti tevékenységet Oroszországgal és el kellett volna vágniuk az országot a nemzetközi gazdaságtól.
Miközben számos nyugati ország példátlan kereskedelmi, gazdasági és egyéb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, amire Moszkva ellenintézkedésekkel válaszolt, Európa függősége az orosz olajtól és különösen a gáztól az EU-tagokat és a tagjelölteket kiszolgáltatottá tette a kialakuló energiaválságban.
2022. márciusában mind a 27 EU-tagállam elfogadta a versailles-i nyilatkozatot, hogy „a lehető leghamarabb" fokozatosan megszünteti az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.
Azóta az uniós országok több tízmilliárd dollár értékben importáltak orosz fosszilis tüzelőanyagokat, és a vita még mindig megosztja a blokkot. „Nem mondom, hogy ez minden problémát megoldana, de stratégiai kommunikációs szakértőként nagyon rossz üzenetnek tartom, hogy még mindig jelentős nyugati pénzek mennek Oroszországba" - mondta Kalensky. „Szerintem ez hiba."
Bár Putyint a náci Németország Adolf Hitleréhez hasonlítják, és ez az összehasonlítás könnyen elhamarkodott lehet, Kalensky dezinformációs szakértőként úgy véli, hogy az orosz elnök „már jó ideje Hitler-szerű beszédeket tart és ez összekapcsolódik a Kreml propagandájával, az Ukrajnával szembeni dehumanizáló nyelvezet használatával, azt állítva, hogy Ukrajna még csak nem is ország ás nemzet".
A tavalyi, az oroszok és ukránok "történelmi egységéről" szóló, az inváziót előrevetítő Putyin-esszét „egyenesen Hitler jegyzetfüzetéből valónak" nevezte.
Kalensky az esszét összekapcsolta a két évtizedes Putyin-uralom alatt indult törekvésekkel, hogy folyamatosan rehabilitálják Joszif Sztálin szovjet diktátort. „A diktátorokat általában más diktátorok inspirálják" – fejtette ki. „Ez arra utal, hogy ha a jövőben magad is bűnöket akarsz elkövetni, akkor kétségkívül sokat segít, ha a múlt bűntetteit kezded el igazolni."
Említést tett arról, hogy Putyin 2000-ben újra bevezette a szovjet himnusz dallamát, és 2005-ben hogyan siratta meg a Szovjetunió bukását.
„Ez megint csak azt bizonyítja számomra, hogy nekünk Nyugaton lényegesen éberebbnek kellett volna lennünk, amikor láttuk, hogy valaki visszaállítja a szovjet himnuszt" - mondta.
„Amikor láttuk, hogy valaki a 20. század „legnagyobb geopolitikai katasztrófájáról" beszél, erre tényleg sokkal érzékenyebben kellett volna reagálnunk, mert ez azt jelzi, hogy bűnöket fognak újra elkövetni és el is követik azokat".
