Az EU-n belül és azon kívül is fellépne a korrupcióval szemben az unió, erre vonatkozó javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság. A cél, hogy harmonizálják a büntetési tételeket és újabb elkövetési formákat vonjanak a korrupciós bűncselekmények körébe. Óvatos becslések szerint az EU-nak évente 120 milliárd eurós kárt okoz a korrupció.
„A korrupció olyan, mint a rák, megelőzésre van szükség, ha nem segít, akkor gyógyításra” – foglalta össze Věra Jourová az Európai Bizottság üzenetét azzal kapcsolatban, hogy a testület a tagállamok elé terjesztette az EU korrupcióellenes jogszabálycsomagjára vonatkozó javaslatát. Jourová azt is hozzátette, hogy nincs mágikus gyógyszer, sok apró lépést kell megtenni. Azonban mindez elkerülhetetlen nemcsak a demokrácia védelme, hanem az állampolgárok bizalma és nem utolsósorban a korrupció gazdasági károkozásának kivédése érdekében.
Bár a korrupciót természeténél fogva nehéz számszerűsíteni, de még óvatos becslések szerint is évente legalább 120 milliárd euróba kerül az EU gazdaságának. A globális korrupciós indexek sok EU-tagállamot a világ legkevésbé korruptnak tekintett országai közé soroltak. A korrupció azonban továbbra is aggodalomra ad okot az EU-ban, és a legutóbbi Eurobarometer-felmérés szerint 2022-ben tízből csaknem hét európai (68 százalék) gondolta úgy, hogy a korrupció széles körben elterjedt országában, és csak 31 százalék volt azon a véleményen, hogy kormánya erőfeszítései a korrupció elleni küzdelemben hatékonyak.
Ami a magyar adatokat illeti, a megkérdezettek 91 százaléka gondolta azt, hogy jelen van a korrupció a mindennapokban, ennél nagyobb értéket csak Cipruson, Horvátországban és Görögországban mértek. Az is árulkodó, hogy a magyarok 57 százaléka szerint tolerálható a korrupció, az uniós átlag itt 32 százalék. A magyarnál magasabb adatokat csak Csehországban és Litvániában mértek.
Ehhez kapcsolódóan: Házi őrizetbe került a korrupcióval vádolt volt EP-alelnök
Harmonizált szabályok
Ylva Johansson belügyi biztos arról beszélt, hogy az általuk javasolt új irányelvben harmonizálni szeretnék a tagállamok között a korrupció értelmezését azzal a céllal, hogy mindegyik formája büntethető legyen. A jelenlegi, több mint két évtizedes szabályok ugyanis csak a megvesztegetésre vonatkoznak, a javaslat értelmében hasonló megítélés alá kell esniük az olyan bűncselekményeknek is, mint a hatalommal visszaélés, az illegális gazdagodás, a befolyással üzérkedés és a sikkasztás.
Ugyancsak problémaként jelezte Johansson biztos, hogy a vesztegetésért ma a tagállamokban a büntetés három hónaptól 15 évig terjedhet, ezért emelni kell a minimumszintet. Ehhez hasonlóan a minimális elévülési időt is egységesen növelni kell, mert ugyan léteznek olyan szabályozások, ahol ez 25 év, de van olyan is, ahol csak három hónap. Merőben új elem, hogy a javaslat vonatkozik egy külön közös kül- és biztonságpolitikai szankciórendszer létrehozására, amely a világszerte tapasztalható súlyos korrupciós cselekményekre adna európai választ. Ezzel kapcsolatban Josep Borrell külügyi főképviselő azt mondta, hogy a korrupció fenyegeti a békét, a biztonságot, és elősegíti a szervezett bűnözést és a terrorizmust is. Ezért olyan büntetőintézkedéseket kell bevezetni, amelyek révén az EU indokolt esetben akár ki is tilthatja a területéről harmadik országok súlyos korrupció miatt felelősségre vont polgárait, akikkel szemben az EU-ban fellelhető vagyonuk befagyasztására is lehetőség lesz.
Az Európai Bizottság a közszféra legmagasabb szintű elszámoltathatóságát biztosítaná azáltal, hogy kötelezi a tagállamokat: fogadjanak el hatékony szabályokat a közérdekű információkhoz való nyílt hozzáférésről, a közszférában fennálló összeférhetetlenség feltárásáról és kezeléséről, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról és ellenőrzéséről, illetve szabályokat tartalmaz a köztisztviselők vagyonosodására vonatkozóan, a magán- és a közszféra közötti kapcsolatok ellenőrzésére. Ezen túlmenően minden tagállamnak speciális korrupcióellenes testületet kellene felállnia, valamint megfelelő forrásokat és képzést kellene biztosítania a korrupció megelőzéséért és leküzdéséért felelős hatóságok számára.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell majd azt is, hogy a bűnüldöző szervek és az ügyészek megfelelő vizsgálati eszközökkel rendelkezzenek a korrupció elleni küzdelemhez. Gondoskodni kell arról, hogy a korrupciós nyomozás során a kiváltságokat és a mentességeket egy hatékony és átlátható, törvényben előre meghatározott eljárás rögzítse.
Ehhez kapcsolódóan: Nagyot csökkent az EU támogatottsága Magyarországon
Alapvető jogok nélkül nincs pénz
Érdemes megemlíteni egy másik jogalkotási folyamatot, amely sokkal előrébb tart, mint a korrupcióellenes csomag, ugyanakkor van korrupciós vonatkozása is. Az Európai Parlament kialakította álláspontját az EU költségvetési rendeletének felülvizsgálatával kapcsolatban, amelyet sokan egy újabb kulcsfontosságú eszköznek tekintenek „az európai értékek védelmében, valamint az autokrácia és a korrupció elleni küzdelemben uniós szinten”.
Az egyik leglényegesebb annak az elvnek a kimondása, hogy ha nincsenek alapvető jogok, nincsenek uniós források sem. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az Európai Bizottság felfüggesztheti az összes uniós forrás kifizetését, ha egy tagállam nem tartja be az EU Alapjogi Chartáját. Ez nemcsak a Kohéziós Alap kifizetéseire vonatkozik, hanem például a mezőgazdasági támogatásra is, amely az egyetlen olyan uniós forrás volt eddig, amelyet Magyarország korlátozás nélkül felhasználhatott, mértéke pedig 12 milliárd euró. Azt is tartalmazza ez a javaslat, hogy aki korábban csalt uniós forrásokkal, az tíz évig nem juthat közösségi pénzhez. Bár ez magától értetődőnek hangzik , eddig az uniós források mindössze húsz százalékának kedvezményezettje került feketelistára, ha korrupciót, csalást, pénzmosást, gyermekmunkát, a munkavállalói jogok megkerülését vagy hasonlókat követett el.
Ehhez tartozik még, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálatával a bizottság és a parlament egységes adatbázist kíván létrehozni az uniós pénzek címzettjeiről. Az adatbázis egyes részeit a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik, és tervben van, hogy ne csak az uniós támogatásban részesülő cégek nevét, hanem a tulajdonosaikat is közöljék.
