A romániai rendőrség december 7-én három lakásban tartott házkutatást a választási szabálytalanságok ügyében indított nyomozás során, egy nappal azután, hogy az alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, politikai zűrzavarba sodorva az EU- és NATO-tag országot.
Az alkotmánybíróság december 6-i, példátlan döntése mindössze két nappal azután született, hogy Klaus Iohannis elnök feloldotta azoknak a titkosszolgálati információknak a titkosságát, amelyek szerint Oroszország több ezer közösségimédia-fiókot vont be Călin Georgescu – a sokkoló első forduló győztese – népszerűsítésére olyan platformokon, mint a TikTok és a Telegram.
A bíróság Georgescu megnevezése nélkül közölte, hogy a november 24-i, első forduló tizenhárom jelöltjének egyike jogellenesen jutott „előnyös bánásmódhoz” a közösségi médiában, ami torzította a szavazás eredményét.
Georgescu „hatósági puccsnak” és a demokrácia elleni támadásnak minősítette az ítéletet, akárcsak a második helyen végző, reformpárti Elena Lasconi, a jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség jelöltje. Kettejüknek a mostani hétvégén kellett volna összemérniük az erejüket a második fordulóban. A külföldi szavazás már megkezdődött, amikor a bíróság az egész választást érvénytelenítette, és új választás kiírására utasította a kormányt.
Iohannis közölte, hogy mindaddig hivatalban marad, amíg nem tartanak teljesen új választást. A várakozások szerint ő nevezi ki a miniszterelnököt, aki a december 1-jei parlamenti választások eredménye alapján megkezdi a kormányalakítást. Az új kormány írja majd ki az új elnökválasztás időpontját.
A helyi ügyészség közleménye szerint Brassó belvárosában a rendőrség december 7-én hajnalban három lakásban tartott házkutatást „a választók megvesztegetése, pénzmosás és számítógépes csalás bűntette miatt” indított nyomozás keretében. A rendőri intézkedés célpontjában egy olyan személy áll, aki részt vett „az egyik romániai elnökjelölt választási kampányának törvénytelen finanszírozásában pénzösszegek felhasználásával” – tették hozzá Georgescu megnevezése nélkül.
A közlemény arról is említést tesz, hogy a nyomozás tárgyát képezi a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő jellegű szervezeteket és szimbólumokat tiltó román törvények feltételezett megsértése is.
Washingtonban az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte: biztosítani kell a románoknak a káros külső befolyásoktól mentes választásokat. „Az Egyesült Államok megerősíti, hogy bízik Románia demokratikus intézményeiben és folyamataiban, beleértve a rosszindulatú külföldi befolyással kapcsolatos vizsgálatokat” – áll a minisztérium december 6-án kiadott közleményében.
Az alkotmánybíróság határozatában a digitális technológiák, köztük a mesterséges intelligencia jogellenes felhasználására, valamint „be nem jelentett finanszírozási források” felhasználására hivatkozott.
A második fordulót népszavazásnak tekintették a NATO- és EU-tag ország jövőjéről, miközben orosz beavatkozással kapcsolatos vádak láttak napvilágot, és románok ezreit vitték utcára az ország euroatlanti közösségben elfoglalt helyének támogatására. Eleinte Georgescut tartották a második forduló esélyesének, de a titkosszolgálati dokumentumok nyilvánosságra hozatala után ez változott, a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint Lasconi vette át a vezetést.
