Meredeken zuhant az elmúlt hetekben a rubel árfolyama, amit elsősorban az új amerikai szankciók váltottak ki az egyik nagy orosz bankkal szemben. Ez nem összeomlás, de mindenképp újabb figyelmeztető jel az ország háborús gazdaságának.
Ha orosz nyugdíjas vagy szerény jövedelemmel, elég kellemetlen, ha az olyan alapvető élelmiszerek, mint a tojás, a burgonya vagy a vaj egekbe szökő árával szembesülsz. Most újabb aggodalom jött: a rubel évek óta nem tapasztalt mélypontja. „Ha meglátom az árakat, elkerekedik a szemem – mondta egy nyugdíjas történelemtanár, aki Szentpéterváron él, és a havi 19.100 rubeles (75 ezer forintos) nyugdíját kell beosztania. – Mi folyik itt? Mindennek emelkedik az ára. (…) Elfogytak az udvarias szavak – mondta a 72 éves asszony a Szabad Európa orosz szolgálatának. A hatósági zaklatás elkerülése érdekében kérte, hogy ne közöljük a nevét. – Csak viccelődéssel tudom csökkenteni dühömet.”
Csaknem három évvel azután, hogy a Kreml háborút indított Ukrajna ellen, Oroszország rácáfolt a várakozásokra és a szakértőkre, akik azt jósolták, hogy a katonai agresszióra válaszul bevezetett nyugati szankciók miatt megbénul az ország gazdasága.
A háborús kormányzati kiadásokkal fűtött orosz gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint idén 3,6 százalékos GDP-növekedést érhet el. A kiadások hirtelen növelése azonban túlfűtötte a gazdaságot. A nyolc százalék feletti infláció miatt a központi bank már a kamat emelésére kényszerült, ami a következő hetekben folytatódhat. A kamatszint emelkedése magával hozta a lakossági jelzáloghitelek és a vállalati hitelek drágulását; utóbbi hangos kritikát váltott ki a cégek vezetőiből.
Most az egyre egészségtelenebb gazdaság újabb tünete látható: az orosz fizetőeszköz árfolyamának zuhanása, amely 2022 márciusa, a háború kezdete utáni hetek szintjére esett. Csütörtökön 103 rubel volt a dollár–rubel (USD/RUB) árfolyam. Ez sokkal gyengébb a szeptemberi 85-ös szinthez képest, de javulás a közelmúlt legalacsonyabb, november végi 113-as árfolyamhoz viszonyítva.
Megváltoznak a játékszabályok
A rubel árfolyamcsökkenésének fő – bár nem egyetlen – oka az Egyesült Államok által november 21-én bejelentett új szankciócsomag, amely egyebek mellett tucatnyi orosz bankot, köztük az egyik legnagyobbat érinti, az állami tulajdonú Gazprombankot, amely eddig elkerülte ezt; főként azért, mert az olaj- és gázexporttal kapcsolatos tranzakciók lebonyolításában játszott szerepet. Washington korábban attól tartott, hogy a bank szankcionálása megzavarhatja a globális olajpiacokat és az egekbe repítheti az olajárakat.
Az oroszok – magánemberek, bankok és cégek – a szankciók december 20-i hatálybalépése előtt elkezdték átváltani a pénzüket, ami elárasztotta rubellel a pénzpiacokat – mondta Szergej Alekszandr Alekszasenko, az orosz központi bank korábbi vezető tisztviselője. „Nekem úgy tűnik, hogy a rubel (vagy a dollár) hirtelen megugrása azzal magyarázható, hogy a játékszabályok meg fognak változni, és senki sem tudja, hogy mik lesznek az újak” – mondta a Szabad Európa orosz szolgálatának.
Az állami vezetők – köztük Vlagyimir Putyin elnök – megpróbálták megnyugtatni az átlagembereket és a cégvezetőket. „Ahogy az ilyen helyzetekben gyakran előfordul, jelenleg is túlzott érzelmi reakció van a devizapiacon – mondta Makszim Rezsicsetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter november 27-én újságíróknak. – A tapasztalat azt mutatja, hogy a megnövekedett volatilitás időszaka után az árfolyam mindig stabilizálódik” – tette hozzá.
A gazdasági turbulencia fejfájást okoz a döntéshozóknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egyszerű oroszok, különösen a nagyvárosoktól, például Szentpétervártól távoli, szegényebb régiókban élők profitáltak a kormányzati pénzáradatból. Az Ukrajnában önkéntesként harcoló férfiaknak fizetett magas bérek – nem beszélve a háborús özvegyeknek fizetett bónuszokról és juttatásokról – költekezésre késztették az embereket.
Magas infláció, döcögő növekedés
A magas háborús bérek a hadiipari vállalatok mellett a civil cégeket is fizetésemelésre kényszerítették, hogy versenyben maradjanak, és betöltsék az üres állásokat. Putyin maga is nyilvánosan panaszkodott arra, hogy problémát okoz a munkaerőhiány.
A megemelkedett bérek felpörgették az inflációt, ami felhajtotta az alapvető élelmiszerek, például a vaj, a burgonya és a tojás árát. Több régió is beszámolt arról, hogy az árak emelkedése miatt nagyon megugrott a bolti lopások száma a vaj és más tejtermék esetében. Egyes kiskereskedők a megelőzés érdekében lopásgátló dobozba zárják a tejtermékeket.
A központi bank kamatemeléseinek hatására a lakáshitelek kamatai is az egekbe szöktek, ami egyre több régióban lassítja a ház- és lakáseladást. A rubel árfolyamának csökkenése eközben drágítja az importárukat egy olyan időszakban, amikor az orosz fogyasztók többet költenek a hosszú újévi és karácsonyi ünnepek miatt.
A gyenge árfolyam a vendégmunkásokra is hatással van, akik közül sokan Közép-Ázsiából érkeztek, és hazaküldik oroszországi bérük nagy részét, hogy támogassák a családjukat. A jelenlegi rubelárfolyam azt jelenti, hogy kevesebb pénzt tudnak küldeni. „Ha Oroszországban élsz, akkor nem számít, de ha itt dolgozol, és a pénzt Kirgizisztánba vagy Üzbegisztánba küldöd, akkor nincs értelme itt dolgozni. Jobb, ha egyszerűen hazamegyek” – mondta a Szabad Európának egy taxisofőrként dolgozó üzbég férfi.
Kevés szakértő jósol gazdasági összeomlást a közeljövőben. Valószínűbb, hogy a villogó vészjelzések a gazdaság lehűtését eredményezik, amit Elvira Nabiullina, a központi bank igazgatója a legutóbbi kamatemelések céljaként jelölt meg. Az IMF előrejelzése szerint a gazdaság növekedése jövőre 1,3 százalék körülire lassul.
„A gazdasági növekedésnek lassulnia kell, de a növekedés lehűlése nem a gazdasági összeomlás jele. Oroszország nagyjából fenn tudja tartani a háztartási fogyasztás és a hadi kiadások jelenlegi szintjét a meglévő gazdasági aktivitás mellett” – mondta a Szabad Európának Laura Solanko, a finn központi bank orosz gazdasággal foglalkozó szakértője.
„Kezd világossá válni, hogy az orosz gazdaság rossz közérzetére nincs más orvosság, csak a háború befejezése, Oroszország problémáinak gyökere” – írta Alexander Kolyandr, a Center for European Policy Analysis kutatója egy múlt havi véleménycikkében.
