Amikor az orosz hadsereg két évvel ezelőtt megindította teljes körű invázióját, az ukrán férfiak lelkesen rohantak országszerte a toborzóközpontokba, készen arra, hogy életüket adják országuk védelmében.
Mára, amikor Oroszország uralja Ukrajna nagyjából egynegyedét, és a két hadsereg gyakorlatilag patthelyzetbe került az ezer kilométeres arcvonal mentén, a bevonulási kedv alábbhagyott: sok ukrán férfi úgy kerüli ki a sorozást, hogy otthon bujkál, vagy vesztegetéssel próbálja kivásárolni magát.
A hideg és sáros frontvonal mentén a parancsnokok arra panaszkodnak, hogy a hadsereg túl kicsi, és túl sok a kimerült és sebesült katona. Ahogy a háború a harmadik évébe lép, az Ukrajna előtt álló kihívások közül a legsürgetőbb és politikailag legérzékenyebb az, hogy képes lesz-e elegendő új katonát gyűjteni a létszámfölényben lévő ellenség visszaveréséhez.
Oroszország lakossága több mint háromszorosa Ukrajnáénak, és Vlagyimir Putyin elnök megmutatta: akár erővel is férfiakat kényszerít a frontra, ha nincs elég önkéntes.
Ukrajna esetében nemcsak a katonák hiánya teremt veszélyes helyzetet, hanem az is, hogy Kijev kétségbeesetten vár a nyugati katonai segélyekre, amelyeket a háború elhúzódásával egyre nehezebb megszerezni. De az elegendő számú katona mozgósítása olyan probléma, amelyet csak Ukrajna tud megoldani.
Ehhez kapcsolódóan: „Kényes ügy” – az ukrajnai mozgósítási törvény éket ver az elnök és a fegyveres erők közé
A parlament előtt fekvő jogszabály körülbelül négyszázezerrel növelné az újoncok számát, részben úgy, hogy 27 évről 25-re csökkentené a sorozás korhatárát. A javaslat azonban rendkívül népszerűtlen, és arra kényszeríti a választott tisztségviselőket, hogy olyan kérdésekkel birkózzanak meg, amelyek nagyban érintik az ukránok érzelmeit és hangulatát. Meg tudnak-e győzni elég embert arról, hogy áldozza fel az életét? Ha nem, akkor hajlandók-e elfogadni az alternatívát?
Egy ukrán katona, aki Avgyijivka város közelében harcol – ahonnét a katonák múlt héten visszavonultak, hogy életben maradhassanak –, azt mondta: ötszörös túlerővel rohamozták meg az orosz katonák az állásaikat, rajta kívül mindössze két társa maradt életben az egész egységből.
„Majdnem teljes egészében vereséget szenvedtünk” – mondta Dima, aki biztonsági okokból nem volt hajlandó megadni a vezetéknevét.
Nagyjából nyolcszáz kilométerrel arrébb egy 42 éves férfi – attól tartva, hogy a frontra küldik – szorongva bújik meg Kijev melletti otthonában. „Bűntudatot érzek, mert férfi vagyok (…) nem érzem magam szabadnak” – mondta Andrij, aki ragaszkodott ahhoz, hogy csak a keresztnevét használja az AP.
Becslések szerint több tízezer katonakorú ukrán férfi tér ki a sorozás elől otthon vagy külföldön.
Vonattal evakuálják a lakosságot Avgyijivka környékéről, miután az orosz benyomulás miatt életveszélyessé vált a terület
Ki fogja kiásni a lövészárkokat?
Mivel nincs elegendő újonc, a fronton a katonák nem pihennek eleget két váltás között. Az elmúlt két év csatáiban kimerültek, és hajlamosabbak a sérülésre. Kéttucatnyi ukrán katonával, köztük hat parancsnokkal készített interjúk szerint ha vannak is újoncok, túl kevesen, túl rosszul képzettek és gyakran túl öregek.
A parancsnokok azt mondják, hogy nincs elég katonájuk offenzívákat indítani, alig elegendő a létszám ahhoz is, hogy megtartsák a hadállásaikat az erősödő orosz támadásokkal szemben.
Vadim Ivcsenko, a parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának tagja szerint a három–ötezer katonából álló dandárok jellemzően csak a teljes létszám 75 százalékával harcolnak.
A 31 éves Igor Ivancev ott volt aközött a tucatnyi férfi között, akiket nemrégiben egy tábori kórházban kezeltek a front közelében. Négy hónap leforgása alatt kétszer sebesült meg. Fáj mindene, amikor a gépfegyverét cipeli, de az orvosok alkalmasnak tartják a szolgálatra. Ivancev azt mondja, hogy a 17 férfiból, akikkel együtt vonult be, a legtöbb meghalt; a többiek, akárcsak ő, megsebesültek.
Ivancev parancsnoka, aki csak a keresztnevét hajlandó elárulni, azt mondja, hogy kimerült és elcsigázott emberei túlóráznak, hogy mélyebb lövészárkokat ássanak és jobb állásokat építsenek ki az állandó orosz tüzérségi tűzzel szemben. „Nincsenek embereink, nincs honnan újakat szerezni” – teszi hozzá Dmitro.
A háború kezdetén a katonákat kéthetente váltották, egy hét pihenővel – mondja. De most a katonái egy hónapig harcolnak, majd négy napot pihennek.
„Nem vagyunk acélból” – jegyzi meg Ivancev.
Ehhez kapcsolódóan: Két éve robbant ki a háború Ukrajnában
Terv a sorozás fokozására
A parlament előtt lévő jogszabály lehetővé tenné a hadseregnek, hogy több embert hívhasson be, így a már bevonultak többet pihenhetnének, vagy akár le is szerelhetnék őket.
Becslések szerint jelenleg háromszázezer ukrán katona harcol a frontvonal mentén, míg mások másutt szolgálnak – közölték a törvényhozók. Putyin azt mondta, hogy ennél kétszer több orosz katona van Ukrajnában.
Az ukrán hadsereg újabb ötszázezer ember mozgósítását szeretné, de – felismerve, mennyire népszerűtlen lenne egy ilyen lépés – a törvényhozók óvatosan haladnak. Több mint ezer módosító javaslatot csatoltak a jogszabálytervezethez, amelyet még Volodimir Zelenszkij elnöknek is nyilvánosan jóvá kell hagynia.
A tervezet értelmében annak, aki nem reagál a behívóra, befagyaszthatják a bankszámláját és korlátozhatják a külföldi utazásait.
A jogszabályt bíráló törvényhozók, köztük Ivcsenko szerint a hadsereg nem magyarázta el kellőképpen, hogy a bevonulók számának megugrása hogyan változtatja meg érdemben a háború kimenetelét. A két ország hónapokig szinte patthelyzetben volt, miután az ukránok nyári ellentámadása nem járt sikerrel. De az oroszok nemrég átvették a kezdeményezést.
„Elég lesz-e ez a törvény ahhoz, hogy a fegyveres erők megváltoztassák a helyzetet a harctéren?” – tette fel a kérdést Ivcsenko.
Ehhez kapcsolódóan: Digitális háló: online behívókhoz folyamodik az ukrajnai háborúhoz katonákat kereső Oroszország
Kijátszani a sorozást
A jogszabálynak az olyan férfiakkal van a legnehezebb dolga, mint az a 35 éves webszerkesztő, aki ragaszkodik a névtelenséghez, miközben arról beszél, hogy miért rejtőzik Kijev egyik külvárosában lévő otthonában ahelyett, hogy kivenné a részét a háborús erőfeszítésekből.
Azért nem hajlandó harcolni – mondja –, mert nem akar embert ölni; a terve az, hogy elegendő pénzt gyűjt, és elmenekül Ukrajnából.
A parlamentben mérlegelt jogszabály elméletileg kevesebb teret hagyna az elrejtőzésre a hozzá hasonló férfiaknak, miután minden katonakorú állampolgárnak elektronikus nyomkövető rendszeren keresztül kellene bejelentkeznie a kormánynál. Ez a rendszer segíthet megszüntetni azt az egyenlőtlenséget is, hogy a toborzók aránytalanul nagy mértékben veszik célba a szegény vidéki területeket, hogy bevonulásra kényszerítsék azokat, akik megkerülik a sorozást.
Ivan érzi, hogy a kormány bekeríti.
„Úgy érzem, mindenkit be akarnak dobni egy húsdarálóba” – mondja.
