Az ukrajnai béke érdekében hétvégén tartott svájci konferencia résztvevői üdvözölték a harcok leállítására irányuló folyamat megkezdését, de úgy vélték, hogy a további lépésekhez Oroszország részvételére is szükség van, bár bevonásának módja még kérdéses.
A június 15–16-i svájci békecsúcson több mint kilencven ország magas rangú tisztviselői összpontosítottak a második világháború óta Európa legsúlyosabb konfliktusának békés rendezésére. Amikor véget ért a konferencia, a résztvevők üdvözölték, hogy folytatják a párbeszédet a tervezett második csúcstalálkozón.
A tény azonban, hogy Moszkvát nem hívták meg az eseményre, amelyet Oroszország időpocsékolásnak nevezett, kétségessé tette a békefolyamat jövőjét. Bár a csúcstalálkozó záródokumentuma nem említette kifejezetten Oroszországot, megállapította, hogy „a béke eléréséhez valamennyi fél részvétele és párbeszéd szükséges”.
„Ezért úgy döntünk, hogy a jövőben konkrét lépéseket teszünk (…) az összes fél képviselőinek bevonásra” – folytatódik a nyilatkozat, megjegyezve, hogy a konfliktus megoldásának alapja „az összes állam területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása”.
„Ez egy nyitó csúcstalálkozó volt, amelynek célja, hogy elinduljon egy olyan békefolyamat, amely az ENSZ alapokmányán és a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapul – mondta Volodimir Feszenko ukrán elemző, a Penta politikai kutatóközpont igazgatója. – Mi következik ezután? Az egyik lehetőség, amelyet a csúcstalálkozón megvitattak, hogy rendeznek egy békekonferenciát.”
„A találkozó több résztvevője is azt mondta, hogy a jövőben Oroszország és Ukrajna részvételével kell megtartani egy újabb eseményt, de előfeltételek és ultimátumok nélkül” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a csúcstalálkozó első ülése után újságíróknak azt mondta: „Oroszország nincs itt, mert ha Oroszország a békében lenne érdekelt, akkor nem háborúzna.”
Megpróbálják kompromisszumnak beállítani
A svájci békecsúcs előtti estén egy moszkvai rendezvényen Vlagyimir Putyin orosz elnök ismertette az Ukrajna ügyében kidolgozott béketervét. Azt mondta, hogy ha Kijev kivonja erőit az összes olyan ukrán területről, amelyre Oroszország igényt tart, beleértve azokat, amelyek még ukrán kézben vannak, és lemond a NATO-csatlakozási szándékáról, Moszkva azonnal tűzszünetet rendel el, és készen áll a tárgyalások megkezdésére.
Hozzátette, hogy a békemegállapodásnak azon kell alapulnia, hogy nemzetközi szinten elismerik Moszkva igényeit az ukrajnai Donyecki, Luhanszki, Herszoni, Zaporizzsjai és a Krími területre, valamint feloldják az Oroszország ellen bevezetett szankciókat.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap újságíróknak nyilatkozva hozzátette, hogy a Kreml illegitim vezetőnek tartja Zelenszkijt, vele nem tárgyal.
Putyin nyilatkozatát Ukrajna és a svájci csúcstalálkozó számos résztvevője azonnal elítélte és ultimátumnak nevezte, amelynek célja a nemzetközi konferencia megzavarása.
„Egyértelmű, hogy ezeket a javaslatokat Putyin nem a békéhez vezető tárgyalások megkezdésének szánta, inkább Ukrajna kapitulációjának vagy a harcok folytatásának. (…) Putyin követeli, hogy adják meg neki azt, amit katonai erővel nem tudott megszerezni, és ezt kompromisszumként próbálja beállítani” – mondta Ivan Preobrazsenszkij orosz politikai elemző.
„Amit Putyin mondott, azok előfeltételek voltak, nem javaslatok, amelyekről tárgyalni lehet. Egy ultimátum (…) Egy valódi békefolyamatnak előfeltételek nélkül kell kezdődnie” – fogalmazott Feszenko.
Konstantin Eggert, a Deutsche Welle újságírója azt mondta a Szabad Európa orosz szolgálatának: „Egyértelmű, hogy Putyin nem akar békét. Úgy gondolja, hogy még sokáig folytathatja a harcot, és mindenkinél tovább kivárhat.”
Kína érdekei
Kína, Oroszország legfőbb geopolitikai szövetségese nem vett részt a svájci csúcstalálkozón, és – Brazíliával együtt – saját békefolyamatot javasolt, amely Oroszországot és Ukrajnát is bevonja. Peking nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a békemegállapodásnak a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásán kell alapulnia, de Ukrajna területi integritásának kérdéséről nem beszélt.
A svájci csúcstalálkozó sikere – mondta Alekszandr Morozov orosz politológus – egyfajta dinamikát hozott létre, amelyet Pekingnek figyelembe kell vennie, ha továbbra is közvetítőként akar fellépni.
„A háború most már számos ország napirendjén szerepel” – mondta, hozzátéve, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a csúcstalálkozó záródokumentumát, amely kiáll Ukrajna területi integritása mellett.
Preobrazsenszkij megjegyezte, hogy Pekingnek van befolyása Moszkvára, de kétségét fejezte ki, hogy képes lenne „Moszkvát stratégiai irányvonalának felülvizsgálatára kényszeríteni”. Sőt úgy vélte: nem is biztos, hogy Kína érdeke a békés megoldás keresése Ukrajnában.
„Pekingnek nem érdeke az agresszió befejezése, más érdekei vannak. Meg akarják őrizni a status quót. Oroszország nem veszítheti el teljesen a háborút, de – Kína szempontjából – nincs szükség arra sem, hogy megnyerje” – magyarázta.
A szaúdi kártya
Útban Svájc felé Zelenszkij váratlanul látogatást tett Szaúd-Arábiában, ahol meggyőzte a szaúdiakat, hogy vegyenek részt a csúcstalálkozón. Kijev állítólag Szaúd-Arábiában látja egy későbbi békekonferencia lehetséges házigazdáját, amelyen Kína és Oroszország is részt venne.
A hétvégi csúcstalálkozón Fajszal bin Farhan al-Szaud szaúdi külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a konferencia „megalapozza a konfliktus politikai megoldását”. A békéhez vezető út azonban néhány nehéz kompromisszumot igényel majd.
„Minden hiteles folyamatban szükséges Oroszország részvétele” – közölte.
Feszenko szerint a svájci csúcstalálkozó alapot nyújt a további megbeszélésekhez azokról a kérdésekről, amelyekben lehetséges a megállapodás, mint például a foglyok szabadon bocsátása vagy az illegálisan Oroszországba hurcolt ukrán gyermekek hazatérése.
„De vannak olyan kérdések, amelyekben nem lehetséges kompromisszum, beleértve a megszállt régiók státuszát” – mondta.
Lehetne szaúdi folytatása a globális csúcstalálkozónak – mondta Feszenko, utalva azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint az Európai Unió támogatna egy ilyen kezdeményezést.
Másrészt a svájci csúcstalálkozóhoz vezető folyamat folytatódhatna alacsonyabb szintű, informális találkozókkal, amelyeken a csúcstalálkozó résztvevőinek képviselői vennének részt Ukrajnával és Oroszországgal együtt.
„Ezek nem béketárgyalások lennének, inkább kísérletek arra, hogy megállapodjanak a jövőbeli béketárgyalások formátumáról és napirendjéről” – hangsúlyozta.
