A szerbiai Kragujevac városában úgy nyerte el egy kínai cég a szennyvíztisztító telep építésére vonatkozó többmilliárdos szerződést, hogy sem közbeszerzési pályázatot, sem tendert nem írtak ki. Mindez kérdéseket vet fel az átláthatósággal és korrupcióval kapcsolatban.
Kragujeváci aktivisták szerint az ügylet kicsiben lemásolja azt, ahogy Belgrád a kínai cégekkel és szervezetekkel üzletel.
A Szerbia központi részén fekvő város 360 kilométeres új szennyvízhálózatának építése novemberben kezdődött. Erről közvetlenül az infrastrukturális minisztériummal kötöttek szerződést, amely pályáztatási eljárás nélkül a pekingi székhelyű China Road and Bridge Corporation (CRBC) nemzetközi építőipari vállalatnak adta a megbízást.
A projekt része a Tiszta Szerbia elnevezésű, átfogó, 3,6 milliárd dolláros szerb–kínai vállalkozásnak, amelyet a szerb kormány 2021-ben indított el 65 városban és településen.
A kezdeményezés célja országszerte a vízgazdálkodási rendszerek korszerűsítése, javítása, egyes esetekben pedig teljesen újak építése, hogy jobb ivóvizet biztosítsanak, küzdjenek a környezetszennyezés ellen és bővítsék a modern szennyvízhálózatokhoz való hozzáférést, amelyhez a kormányzati statisztikák szerint a szerbiai háztartások több mint egyharmada nem fér hozzá.
De miközben a kragujevaci városi tisztviselők azt állítják, hogy városuknak szüksége van egy új csatornarendszerre, több ellenzéki tanácsos az átláthatósággal kapcsolatos aggályokat vet fel, amiért hiányosak a pályázatról és az arról szóló információk, hogy miért a CRBC-nek ítélték oda a munkát.
„Nem kaptam semmilyen választ azon kívül, hogy a kínai cég a fővállalkozó” – mondta a Szabad Európának Veroljub Stevanovic, a kragujevaci közgyűlés egyik tanácsosa, aki korábban a város polgármestere volt. – Természetesen a város szennyvízproblémáit meg kell oldani, de előbb tudnunk kell, hogy valójában mennyibe kerül és milyen feltételekkel kapjuk meg ezt a kölcsönt.”
A korrupciós aggályok mellett a CRBC és a szerb kormány között létrejött közvetlen megállapodás – valamint az, hogy más cégek számára nem írtak ki pályázatot, hogy versenyképes ajánlatokat nyújtsanak be – beleillik abba a szélesebb mintába, amely aktivisták és megfigyelőcsoportok szerint a szerb tisztviselők kínai vállalkozásokkal való működését jellemezi.
„Ez lényegében államunk képviselőinek gyengeségét tükrözi, akik kritikátlanul elfogadják az ilyen megállapodásokat” – mondta Nemanja Nenadic, a Transparency International korrupciót figyelő szervezet szerbiai programigazgatója a Szabad Európának.
„Az egyenlet egyik oldala az, hogy mit követel a külföldi partner az üzlet megkötése érdekében, a másik oldala pedig az, hogy a szerb fél hajlandó-e elfogadni ezeket a követeléseket.”
Peking és Belgrád
Peking szoros kapcsolatot ápol Aleksandar Vučić szerb elnökkel, és az elmúlt két évtizedben folyamatosan mélyítette kapcsolatait Szerbiával és az egész Balkánnal.
Belgrád és Kína kapcsolatai azóta a kereskedelemtől a védelemig, a technológiától az oktatásig az ágazatok széles körére terjedtek ki. Több milliárd dollárnyi kínai pénz áramlik az országba az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI), Kína globális infrastrukturális vállalkozása, valamint kétoldalú megállapodások révén.
Miközben Szerbia egyre inkább olyan külpolitikát követ, amely Kelet felé tekint, az olyan partnerek felé, mint Kína és Oroszország, nem adta fel a nyugati orientációt sem.
Az Európai Unió például nemcsak jelentős kereskedelmi partner és az Európai Beruházási Bankon (EBB) keresztül kiemelt befektető, hanem fontos szerepet játszik a projektek üzleti és munkavállalói jogokra vonatkozó normáinak meghatározásában is.
Az EBB-n keresztül nyújtott kölcsönök és beruházások mellett az EU vissza nem térítendő támogatásokat is nyújt Szerbiának és más balkáni országoknak infrastrukturális és modernizációs projektekhez, így a blokk kínálata az egyik legkedvezőbb.
Ennek ellenére a kínai befektetések gyorsan bővültek Szerbiában, és vitákat váltottak ki, mivel a Peking által támogatott vállalatok adómentességet kaptak, megkerülhették a munkaügyi törvényeket, és a kedvezményes elbánás más formáit is élvezik. A szerbiai Bor város közelében található kínai tulajdonú rézbánya által okozott környezetszennyezés például panaszokhoz és tiltakozásokhoz vezetett.
A bolgár székhelyű Demokráciakutató Központ (Center for the Study of Democracy) 2021 szeptemberében kiadott tanulmánya szerint Peking növekvő gazdasági súlya Közép- és Kelet-Európában az elmúlt évtizedben egybeesett a régióban a jogi és kormányzási normák csökkenésével. Ennek vezető példája Szerbia.
Kérdések Kragujevacban
Ennek fényében aggályok merültek fel a kragujevaci csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek közbeszerzési eljárása kapcsán.
Bár az ismert, hogy a kínai CRBC veszi át a projekt irányítását, kevés egyéb részletre derült fény, különösen arról, hogy a kínai vállalat milyen más helyi vagy nemzetközi vállalatokat vehet igénybe alvállalkozóként a jövedelmező üzlethez.
Tomislav Momirović szerb külügyminiszter szerint a Tiszta Szerbia kezdeményezéshez igénybe vett alvállalkozók „nem kevesebb mint 49 százaléka” szerbiai cég lesz.
Ezt azonban a nyilvános pályázat hiánya miatt nehéz ellenőrizni.
A kragujevaci polgármesteri hivatal által a Szabad Európához e-mailben eljuttatott válaszok szerint a Tiszta Szerbia-projektben érintett városoknak „nincsenek pénzügyi kötelezettségei azonkívül, hogy telkeket biztosítanak a víztisztító művek és más projektek építéséhez”.
A költségek kérdése is bizonytalan még, bár a szerb parlament elé várhatóan beterjesztendő törvényjavaslat megerősíti az egyik hitelkonstrukció tényét, amelyet a projekt finanszírozásához használnak majd. A dokumentum egy 232 millió dolláros kölcsönt említ, amelyet a Kínai Export- és Hitelbiztosító Társaság, a kínai pénzügyminisztérium alá tartozó állami nagyvállalat nyújt majd.
A kragujevaci polgármesteri hivatal a Szabad Európának azt is elmondta, hogy Szerbia 217 millió dollárt biztosított a csatornarendszer mellett három szennyvíztisztító telep építésére.
A kínai CRBC nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére, hogy miként választja ki az alvállalkozókat és hogyan biztosítja, hogy a projekt megvalósítása során tiszteletben tartsák az európai szabványokat és előírásokat.
A Szabad Európa közbeszerzési eljárással kapcsolatos kérdéseire válaszolva a szerbiai építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium azt mondta, hogy régóta fennálló megállapodásai vannak a CRBC-vel, és a projektekben a partnerek kiválasztásának kritériumai a rendelkezésre álló forrásokon és a vállalkozó hatékonyságán alapulnak.
Hozzátette, hogy a szennyvízkezeléssel kapcsolatos uniós szabványokat, valamint a tervezésre és építésre, illetve a környezetvédelemre vonatkozó hazai jogszabályokat tiszteletben tartják a tervezés és az építési folyamat során.
Ismerős minta
A Tiszta Szerbia kezdeményezés nem az első példa a kínai–szerb együttműködésre a vízügyi és szennyvíztisztítási infrastruktúra területén. Nenadic, a Transparency International munkatársa szerint ez a meglévő szabályok és előírások megkerülésének tipikus mintájába illeszkedik.
A kragujevaci projekthez hasonlóan a szerbiai építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium 2020 januárjában két megállapodást kötött a China Machinery Engineering Corporationnel (CMEC) a szennyvízkezelésről, amelyeket szintén közvetlenül, pályázat vagy közbeszerzési eljárás nélkül ítéltek oda.
A szerződés aláírása során mind a szerb, mind a kínai fél hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartják az uniós normákat, sőt a blokk számos előírását modellezték és bevezették a hatályos szerb jogszabályokba, például a közbeszerzési törvénybe, amely minden projekt esetében kötelező ajánlattételt és pályázati eljárást ír elő.
De mint Nenadic rámutat, ezeket a cikkelyeket már most sem tartják be, ami a jövőbeni projektek esetében a többi szabály megkerülésének előjele lehet, annak ellenére hogy a hivatalos nyilatkozatok az ellenkezőjét hangoztatják.
„Lehetséges, hogy azt állítják, hogy bizonyos uniós előírásokat tiszteletben fognak tartani – mondta Nenadic. – Ami azonban teljesen nyilvánvaló, hogy nem tartják be azokat a szabályokat, amelyek már most is szinte azonosak az uniós szabályokkal.”
