A rendelet hatálybalépése óta eltelt hét-nyolc hónap adatai alapján a korábbinál is több terhességet szakíttattak meg Magyarországon, ugyanakkor hatalmas területi eltérések vannak. Rózsadomb és Nyírbátor között tizenegyszeres a szorzó. Az okok a megélhetési válságra vezethetők vissza.
2022. szeptember 15-i hatállyal módosította a kormány a terhességmegszakításról szóló jogszabályt úgy, hogy a beavatkozást csak akkor végzik el, ha előtte a nő meghallgatta magzata szívhangját. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 szeptemberében három, októberben szintén három, novemberben pedig 0,2 százalékkal nőtt a terhességmegszakítások száma az előző év adataihoz képest – írja a Válasz Online, vagyis a rendelet bevezetése után a korábbinál is több terhességet szakíttattak meg. A száz élveszülésre jutó abortuszok száma szeptemberben 18, októberben 15, novemberben pedig kilenc százalékkal emelkedett.
Óriási területi különbségek vannak a terhességmegszakítás terén. A százezer lakosra jutó legtöbb és legkevesebb abortuszt végeztető hely – Nyírbátor és a fővárosi II. kerület – között 2020-ban több mint tizenegyszeres volt a különbség. A magasabb iskolázottságú, gazdaságilag fejlettebb térségekben sokkal ritkábban vetetnek el magzatot, mint a szegényekben – írja a lap.
Ehhez kapcsolódóan: Az abortusz előtti kötelező két tanácsadás után is tízből kilencen elvetetik a magzatot
Hat megyében nőtt legalább 15 százalékkal az abortuszok száma 2022 augusztusa és novembere között az egy évvel korábbi adatokhoz képest; Békésben 29 százalékkal, Baranyában 23 százalékkal, Hevesben és Jász-Nagykun-Szolnokban pedig 18-18 százalékkal. Ezek közül négy északkelet-magyarországi, egy dél-dunántúli és egy nyugat-dunántúli. Mind halmozottan hátrányos helyzetű terület – derül ki a cikkből, vagyis az ország kettészakadt: egyik felén mintha mi sem történt volna, máshol a helyzet nagyot romlott. Még Pest és Buda között is jelentős különbségek vannak, a budai oldal kórházaiban jóval kisebb a növekedés, mint a pesti oldalon.
A cikk szerint a növekedés mögött az állhat, hogy tavaly júliusban, augusztusban a kormány hangnemet váltott, az évek óta hangsúlyozott pénzbőség helyét átvették a megszorításokról, illetve a rezsicsökkentés csökkentéséről szóló hírek. A lakhatást és az élelmiszerárakat különösen erősen érintő infláció is elsősorban az alacsonyabb keresetűeket sújtotta, az ő jövedelmük nagyobb részét viszik el a létfenntartás költségei – írja a lap.
A számok azt jelzik: ha volt is nő, aki a szívhangrendelet miatt gondolta meg magát, az összességében hatástalan volt. Nemhogy nem csökkent, még emelkedett is az abortuszok száma a megélhetési válságra adott kényszerű válaszként. Hasonló történt a 2008–2010-es válság idején, amikor utoljára nőtt a terhességmegszakítások száma és aránya, több évig tartó születési visszaesést okozva – emlékeztet a lap.
