Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A tálibok a drogosok begyűjtésével csapnak le a kábítószer világára


Drogfogás Kúszt tartományban 2021 augusztusában
Drogfogás Kúszt tartományban 2021 augusztusában

Most, hogy már vita nélkül ők Afganisztán urai, a tálibok célul tűzték ki, hogy ha kell, akár erővel is felszámolják a kábítószer-függőség fertőjét. A tapasztalt harcosokból rendőrré vált tálibok Kabul drogoktól sújtott alvilágát pásztázzák.

A razziázó tálibok a főváros nyüzsgő városi hídjai alatt, szemétkupacok és szennyvízpatakok között élő több száz heroin- és metamfetaminfüggő hajléktalant gyűjtenek be rendszeresen, majd megverik és erőszakkal elvonókúrára viszik őket. Az Associated Press a múlt héten véletlenül szemtanúja volt egy ilyen razziának.

Az, hogy mi történt, betekintést enged a tálib kormányzás alatt kialakult új rendbe: az elfogott drogfüggők – az orvosok szerint sokan közülük mentális betegségben szenvednek – egy fal mellett ülnek összekötözött kézzel. Közölték velük, hogy vagy kijózanodnak, vagy további verésre számíthatnak.

Egyes egészségügyi dolgozóknak tetszenek a kemény módszerek (vagy legalábbis ezt mondják, mert nincs más választásuk, mint alkalmazkodni a tálib uralomhoz).

„Már nem demokráciában élünk, ez diktatúra. Az erőszak alkalmazása az egyetlen módja annak, hogy kezeljük ezeket az embereket” – mondta dr. Fazalrabi Majar, aki egy kezelőintézetben dolgozik. Ezzel a heroin- és metamfetaminfüggő afgánokra utalt.

A drogfüggők begyűjtését még a bukott afgán kormány kezdte meg 2021 februárjában
A drogfüggők begyűjtését még a bukott afgán kormány kezdte meg 2021 februárjában

Nem sokkal azután, hogy a tálibok augusztus 15-én átvették a hatalmat, a létrejött tálib egészségügyi minisztérium utasítást adott ki az intézményeknek, amelyből kiderült, hogy szigorúan ellenőrizni akarják a függőség problémáját, mondták az orvosok.

Az afgán drog nem csak exportcikk, otthon is függőségbe taszítja az embereket

A könnyező és csontsovány őrizetbe vett drogosok a háború, az invázió és az éhínség sújtotta Afganisztán viharos életét tükrözik. Vannak köztük költők, katonák, kereskedők és földművesek, de mind ronccsá váltak a drog miatt.

Nemcsak ők, de távoli országok kábítószerfüggői is. Afganisztán hatalmas mákültetvényeiről származik a világ heroinjának nagy része, és az ország jelentős metamfetamintermelővé vált. Korábban a kábítószer nagy részét kicsempészték, de az utóbbi években hatalmas függőséget okoz az országon belül is.

Mindegy, hogy kik a drogosok, öregek vagy fiatalok, szegények vagy korábban gazdagok, a tálibok ugyanúgy tekintenek rájuk: foltot ejtenek a fundamentalisták idealizált társadalmán. A drogfogyasztás ellenkezik az iszlám tálib értelmezésével, és a drogosokat a szélesebb, nagyrészt konzervatív afgán társadalom is megbélyegzi.

A tálibok kábítószer elleni háborúja azonban komplikált ügy, mivel közben az országot gazdasági összeomlás és humanitárius katasztrófa fenyegeti.

A szankciók és az elismerés hiánya miatt Afganisztán, amely régóta a segélyektől függ, immár nem jogosult a nemzetközi szervezetek pénzügyi támogatására. Ezekből a pénzekből fedezték pedig korábban az állami kiadások 75 százalékát. A sokkoló emberi jogi helyzet, különösen a nők helyzete népszerűtlenné tette a tálibokat a nemzetközi fejlesztési szervezetek körében.

Égetik a drogot és a drogosok ingóságait Afganisztánban. A kép még a tálib hatalomátvétel előtt készült, 2021 februárjában
Égetik a drogot és a drogosok ingóságait Afganisztánban. A kép még a tálib hatalomátvétel előtt készült, 2021 februárjában

Elkövetkezett a pénzügyi válság. Az állami béreket hónapok óta nem fizetik ki, az aszály pedig súlyosbította az élelmiszerhiányt és a betegségeket. Már csak néhány hét, és beköszönt a tél. Külföldi anyagi források nélkül a tálib kormány bevételei a vámokra és az adókra támaszkodnak.

Nehéz lesz fellépni: a drogtermesztők egyben tálib támogatók is

Az illegális ópiumkereskedelem összefonódik Afganisztán gazdaságával és zavaros helyzetével. A máktermesztők a tálibok fontos vidéki választói köréhez tartoznak, a legtöbbjük a mákvirágtermésből tud csak megélni.

A külföldi jelenlét elleni felkelés évei során a tálibok a drogcsempészek megadóztatásával profitáltak a kereskedelemből, és kiterjesztették a gyakorlatot az ellenőrzésük alatt álló területeken más gazdasági tevékenységekre is.

David Mansfield, az afganisztáni drogkereskedelem szakértőjének kutatása szerint a csoport 2020-ban húszmillió dollárra tett szert a drogcsempészek megcsapolásából; és ez csak töredéke annak, amit más adók címén behajtott. Közben mindig is tagadták, hogy közük lenne a drogkereskedelemhez.

Ők könyvelhették el az egyedüli sikert az ópiumtermelés betiltása terén (2000–2001-ben, az amerikai vezetésű invázió előtt). Az egymást követő afgán kormányoknak ez már nem sikerült.

A tálibok keményebbek a drogok kérdésében – mármint ami a kábítószerfüggők helyzetét illeti

A korábbi kormányok idején előfordultak rendőrségi razziák a kábítószerfüggők körében, de a tálibok sokkal erőteljesebbek és sokkal jobban tartanak tőlük.

Metamfetamint szív egy afgán drogfüggő 2009 augusztusában Herát tartományban
Metamfetamint szív egy afgán drogfüggő 2009 augusztusában Herát tartományban

A közelmúltban egy este a harcosok Kabul Guzargah városrészében ütöttek rajta egy híd alatt fekvő drogtanyán. Kábelekkel korbácsolták és géppisztolyokkal zavarták ki a férfiakat mocskos szállásukról. Néhányan tántorogva jöttek elő, másokat a földre tepertek. A tálibok minden ingóságukat elvették, de a drogosok előtte még gyorsan belőtték magukat – fel akarták használni az összes anyagot, még mielőtt elkoboznák.

Az egyik férfi égő gyufát tartott egy fólia alá, és beesett arccal szívta be a füstöt. Üres tekintettel bámult a távolba.

Egy másik férfi ellenkezett: „Ezek vitaminok!” – könyörgött.

Kari Fedají tálib harcos közben épp megkötözött egy harmadikat.

„Ők a honfitársaink, a családtagjaink, belül jók – mondta. – Ha Isten is úgy akarja, a kórházban meggyógyítják őket.”

Egy idősebb, szemüveges férfi felemelte a hangját. Ő költő, jelentette ki, és ha elengedik, soha többé nem fog drogozni, mondta. Verseket írt papírra, hogy bizonyítsa az állítását, de nem úszta meg.

Mitől lett drogos? „Van, amit nem szabad elmondani” – válaszolta.

Egy afgán férfi dolgozik a mákvirágmezőn 2014 áprilisában, Dzsalálábád tartományban. Afganisztán a heroin és az ópium alapanyagának első számú termesztője. Még a tálib hatalomátvétel előtti, nemzetközi megszállás idején sem sikerült leszoktatni a farmereket a termesztéséről, ami 2013-ban 290 ezer hektáron folyt
Egy afgán férfi dolgozik a mákvirágmezőn 2014 áprilisában, Dzsalálábád tartományban. Afganisztán a heroin és az ópium alapanyagának első számú termesztője. Még a tálib hatalomátvétel előtti, nemzetközi megszállás idején sem sikerült leszoktatni a farmereket a termesztéséről, ami 2013-ban 290 ezer hektáron folyt

A tálibok a razzia végére legalább százötven embert tereltek össze. A kerületi rendőrkapitányságra vitték őket, ahol minden holmijukat – kábítószer, pénztárca, kés, gyűrű, öngyújtó, gyümölcsleves doboz – elégették egy kupacban, mivel megtiltották nekik, hogy az elvonóba magukkal vigyék. Miközben a férfiak a közelben guggoltak, egy tálib tiszt a füstfelhőt figyelte és imagyöngyöt morzsolt.

A kevés étel az elvonókúra része

Éjfélre a Kabul szélén lévő Avicenna Orvosi Kórház kábítószer-kezelő központjába vitték őket. Az egykor katonai bázisként működő Camp Phoenixet az amerikai hadsereg állította 2003-ban. 2016-ban alakították át drogelvonóvá. Most ez a legnagyobb ilyen intézmény Kabulban, ezer ember befogadására alkalmas.

Itt levetkőztetik, megfürdetik a férfiakat, és leborotválják a fejüket.

Így kezdődik a 45 napos elvonókúra, mondta dr. Vahedullah Kosán vezető pszichiáter.

Az elvonókúrán csak némi orvosi ellátást kapnak, hogy enyhítsék a kellemetlenségeket és a fájdalmat. Kosán elismerte, hogy a kórházban nincsenek alternatív opioidok, buprenorfin vagy metadon, amelyeket általában a heroinfüggőség kezelésére használnak. A személyzet július óta nem kapott fizetést, de elmondása szerint az Egészségügyi Minisztérium ígéretet tett arra, hogy hamarosan megkapják a pénzüket.

A táliboknak távlatibb céljaik vannak. „Ez még csak a kezdet, később sorra kerülnek a termesztők, és az iszlám saríjatörvények szerint fogjuk megbüntetni őket” – mondta Kari Gafúr, a tálib őrjárat vezetője.

A drogszakértő Mansfield számára a legutóbbi drograzziák régi, ismert receptet idéznek. „A kilencvenes években, amikor a tálibok hatalmon voltak, pontosan ugyanezt csinálták” – mondta.

Az egyetlen különbség az, hogy most vannak drogterápiás központok; akkoriban a drogfogyasztókat a hegyekben olvadó hóba vagy a folyóba állították abban a hitben, hogy ez kijózanítja őket.

Az, hogy képesek lesznek-e betiltani az ópiumtermelést, már egy másik történet. Bármilyen valódi tilalom bevezetéséhez tárgyalásokra lesz szükség a gazdákkal – tette hozzá.

2011 májusa: a nemzetközi közösség a helyreállított Dahla-gáttal próbálta leszoktatni a farmereket az ópiumtermesztésről. A csatorna környékén terült el régen Afganisztán kenyértermelő vidéke – gránátalma, szőlő és búza volt a fő termény. A hetvenes évek vége óta tartó háborúk nyomán a kandahári farmerek inkább harcra adták a fejüket, engedve a táliboktól kapott pénz csábításának
2011 májusa: a nemzetközi közösség a helyreállított Dahla-gáttal próbálta leszoktatni a farmereket az ópiumtermesztésről. A csatorna környékén terült el régen Afganisztán kenyértermelő vidéke – gránátalma, szőlő és búza volt a fő termény. A hetvenes évek vége óta tartó háborúk nyomán a kandahári farmerek inkább harcra adták a fejüket, engedve a táliboktól kapott pénz csábításának

„Ha meggyógyítják őket, szabadok lehetnek”

Mohammed Kabir, egy harmincéves, Uruzgan tartománybeli máktermelő két héttel ezelőtt jelentkezett be a kórházba. A novemberi betakarítás közeledtével elmondta: a csempészek részéről továbbra is nagy a kereslet, és az ópiumkereskedelem az egyetlen megélhetése.

A kórházban összesen hétszáz, szellem módjára mozgó beteg van a folyosókon. Néhányan azt mondják, nem kapnak eleget enni. Az orvosok szerint az éhezés az elvonási folyamat része.

A legtöbbjük családja nem tudja, hol van.

A váróterem tele van szülőkkel és rokonokkal, akik azt szeretnék megtudni, hogy eltűnt szeretteik a rajtaütések során elhurcoltak között vannak-e.

Egyikük, Szitara sírva fakad, amikor meglátja tizenkét napja eltűnt 21 éves fiát. „Ő az életem” – zokogja, miközben átöleli.

2021. október 3. Rendőrként dolgozó tálib harcosok ellenőrzik az ingázókat egy kabuli közúti ellenőrzőponton. A tálibok új rendőrsége már mintegy négyezer embert számlál a fővárosban – állítja a kabuli rendőrség szóvivője, aki szerint a város sokkal biztonságosabb, mint korábban
2021. október 3. Rendőrként dolgozó tálib harcosok ellenőrzik az ingázókat egy kabuli közúti ellenőrzőponton. A tálibok új rendőrsége már mintegy négyezer embert számlál a fővárosban – állítja a kabuli rendőrség szóvivője, aki szerint a város sokkal biztonságosabb, mint korábban

Kabul Koteszangi negyedében a híd alatt élő drogosok a táliboktól való félelemben és bizonytalanságban élnek.

Egyik este nyugodtan füstöltek egy összeesett férfi mellett. Később kiderült, hogy a férfi halott.

Letakarták, de nem merték eltemetni, amíg a tálibok járőröztek.

„Nem számít, ha néhányan meghalnak” – mondta Mavlavi Fazullah tálib tiszt.

„Másokat meg fognak gyógyítani. Miután meggyógyultak, szabadok lehetnek.”

Az AP tudósítása nyomán.
XS
SM
MD
LG