Svédország az EU soros elnökeként nem kíván vitát nyitni a 2024 második felében esedékes magyar uniós elnökség esetleges elhalasztásáról, ahogy egy csütörtökön elfogadandó állásfoglalásban az Európai Parlament sürgeti – derült ki a svéd Európa-ügyi miniszter újságíróknak adott válaszaiból.
A tanácsnak, úgy tűnik, nem fűlik a foga annak az EP által felvetett igénynek a felkarolására, miszerint a jogállamisági eljárás alatt lévő Magyarországot tiltsák el az EU soros elnökségi tisztségének ellátásától. Jessika Roswall svéd Európa-ügyi miniszter az általános ügyek tanácsának keddi ülését követően – amelyen a 7. cikk szerinti eljárás keretében újra meghallgatásra került sor Magyarországgal – újságírók kérdésére válaszolva lényegében elvetette, hogy a június 30-ig a tanácsi elnökséget betöltő Stockholm vitát nyisson a kérdésről, amelyet az Európai Parlament egy csütörtökön elfogadandó határozatban előreláthatóan követelni fog.
A svéd elnökség nem lát okot a magyar EU-elnökség késleltetésére
Roswall bizonyos lapértesüléseket cáfolva közölte, hogy a magyar EU-elnökség esetleges elhalasztásának ügye nem volt napirenden, még informálisan sem került szóba a keddi tanácsülésen, amelyen a 7. cikk szerinti eljárás keretében meghallgatták Magyarországot és Lengyelországot. „Az EU rotáló soros elnöksége az EU-szerződéssel összhangban történik, ennek megfelelően elvárás minden országgal szemben, hogy tiszteletben tartsa az értékeket, az egész tanácsot képviselje és semleges döntőbíró legyen” – válaszolta a Szabad Európa kérdésére a svéd miniszter.
Mint lapunk megírta, a nemzetközi jogász szakértőkből álló Meijer-bizottság a közelmúltban három opciót is felvázolt arra vonatkozóan, hogy a 2024-es magyar és a 2025-ös lengyel soros elnökséget hogyan lehetne kiiktatni mindaddig, ameddig a rendszerszintű jogállami problémák miatt évekkel ezelőtt megindult 7. cikk szerinti eljárás le nem zárul. A közelmúltban két precedens is volt az EU-elnökségek átszervezésére, az egyik Horvátország 2013-as csatlakozása után, a másik pedig a brexitről 2016-ban tartott referendum után, ami miatt törölték a brit elnökséget.
Varga Judit igazságügyi miniszter a tanácsülés előtt újságírók kérdésére válaszolva teljesen értelmetlennek nevezte a felvetést, emlékeztetve rá, hogy az Európai Parlament semmilyen szerepet nem játszik a tanácsi elnökségek meghatározásában.
Ehhez kapcsolódóan: Elvitatnák Budapest és Varsó jogát az EU soros elnökségére
Egy tucat tagállam aggódik a magyar veszélyhelyzet miatt
A magyar és a lengyel meghallgatás EU-források szerint nagyjából két-két órát vett igénybe, és „különösen konstruktív légkörben zajlott”. Az eljárás 2018. szeptemberi kezdete óta hatodik magyar meghallgatás során információink szerint tizenhárom tagállam minisztere tett fel kérdéseket a magyar igazságügyi miniszternek, aki Bóka János államtitkárral együtt igyekezett megadni a válaszokat.
A legtöbb kérdés, ideértve Didier Reynders uniós igazságügyi biztos beszámolóját is, a Covid idején bevezetett veszélyhelyzetnek – a megszólalók szerint – indokolatlanul hosszú és széles körű alkalmazását firtatta. A kormányok képviselői emellett elsősorban a médiapluralizmussal, a tanárokkal és az LMBTQ-közösség tagjaival kapcsolatos kormányintézkedések miatt adtak hangot aggodalmuknak. Varga Judit – aki a lassan öt éve tartó, 7. cikk szerinti eljárás lezárását sürgette – egy ponton Magyarországot „a szólásszabadság valódi szigeteként” jellemezte.
Vera Jourová kívánságlistája a magyar kormány felé
Vera Jourová, az Európai Bizottság illetékes alelnöke az ülést követő sajtótájékoztatón bizonyos pozitív elmozdulások (az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő reformok és a korrupcióellenes fellépés terén tett előrelépés) dacára meglehetősen problematikusnak írta le a magyarországi helyzetet.
Elmondta, hogy a magyar térfélen nem történtek lépések az EBESZ által a választások után tett ajánlások teljesítésére (ezek közé tartozik a kormányzati kampányreklámok csökkentése vagy az egyenlő szavazati jogok biztosítása a külföldről szavazóknak).
Továbbra is aggodalom tárgyát képezi a magyar ombudsman függetlensége, valamint a bizottság szerint még mindig megkérdőjelezhető a médiaszabályozó hatóság autonómiája. Jourová a problémák között említette az állami hirdetések áttekinthetetlenségét, és a közmédia függetlenségét illetően sem lát pozitív változást. Emlékeztetett rá, hogy a szexuális kisebbségek jogegyenlősége bírósági eljárás tárgyát képezi, és tartós aggályokról számolt be az adatvédelem és a személyiségi jogok terén.
A bizottsági alelnök jelezte, hogy a bizottság által nyáron bemutatandó jogállami jelentésben a testület mérlegre helyezi majd Magyarország erőfeszítéseit három területen. Ez a költségvetési (jogállamisági) feltételrendszer, a helyreállítási terv és – a kohéziós politikai forrásokkal összefüggésben – az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek.
„Megismétlem: a bizottság készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a magyar kormánynak a reformok terén. Konstruktív párbeszédet folytattunk tavasszal az igazságszolgáltatásról, és további eredményekben bízunk más területeken is” – közölte.
Vera Jourová arra is rámutatott, hogy Magyarországnak teljesítenie kell az úgynevezett szupermérföldköveket, ha hozzá akar férni a helyreállítási forrásokhoz.
