Néhány nappal ezelőtt EU–Japán-csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben. Az eseményről viszonylag kevés híradást lehetett látni, aminek talán az az oka, hogy az Európai Unió és a távol-keleti ország között zökkenőmentes az együttműködés. Nemcsak azonosak a célkitűzéseik a különböző területeken, hanem össze is hangolják. A kapcsolatoknak jelentős lendületet adott a négy éve működő szabadkereskedelmi megállapodás.
Bár az EU és Japán kapcsolata igazán szorosnak mondható, mégis egy korlátozás feloldása volt az egyik első bejelentés a csúcstalálkozón. Eltörölték ugyanis a fukusimai reaktorbalesetet követően bevezetett uniós tilalmakat az élelmiszerek behozatalára vonatkozóan, mind a japán, mind az uniós mérések ugyanis eloszlatták az aggodalmakat. Az eredmények között lehet még említeni, hogy együttműködési megállapodást írtak alá „a biztonságos, ellenálló és fenntartható tengeralatti kábelek összeköttetése” támogatásáról, a félvezetőkkel kapcsolatos együttműködésről és a kritikus nyersanyagellátási láncokkal kapcsolatos közös munka továbbviteléről.
Csak így tovább…
Az EU képviseletében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke találkozott Kisida Fumio japán miniszterelnökkel a Brüsszelben tartott 29. EU–Japán-csúcstalálkozón.
„Mi, az Európai Unió és Japán vezetői elismerően szólunk egyre szorosabb stratégiai partnerségünkről, amely közös értékeinkre épül és a multilateralizmus iránti elkötelezettségünkben gyökerezik, hogy megfeleljünk a globális kihívásoknak és a polgáraink igényeinek” – áll az EU és Japán együttes nyilatkozatában.
Kitűnt tehát a tárgyalások során, hogy az EU és Japán is alapvetően elégedett a kétoldalú kapcsolatok terén elért eredményekkel. A következő időszakra is meghatározták azokat a területeket, amelyekre fokozott koncentrálnak, alkalmazkodva természetesen a világban zajló folyamatokhoz. E területek közé tartozik a béke, a biztonság, a jogállamiság és a demokratikus értékek, valamint az emberközpontú digitalizáció előmozdítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés megvalósítása és az egészségbiztonság javítása.
Ehhez kapcsolódóan: „Több a szavaknál” – Japán önkéntesek az ukrán védelmi erők soraiban
Fő a biztonság
Az EU-nak és Japánnak is megvannak azonban a biztonsági kihívásai, amelyek egymáshoz is kapcsolódnak. A felek megállapították, hogy „Európa biztonsága és az indiai–csendes-óceáni térség biztonsága szorosan összefügg egymással”.
Ami az orosz–ukrán háború megítélését illeti, Japán továbbra is az EU egyik legszorosabb szövetségese ezen a téren a Távol-Keleten. A mostani tárgyalásokon is megerősítették, hogy mindkét fél változatlanul „határozottan ellenzi Oroszország agresszív háborúját és támogatja Ukrajnát és az igazságos és tartós békét, amely a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek tiszteletben tartásán alapul”.
Az EU és Japán elítélte a nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták folyamatban lévő fejlesztését Észak-Korea által, ami sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.
Ami a legnagyobb ázsiai országgal való kapcsolatokat illeti, az EU és Japán vezetői „készen állnak arra, hogy konstruktív és stabil kapcsolatokat építsenek ki Kínával”. Fontosnak nevezték ezeket a kapcsolatokat, tekintettel Kína szerepére a nemzetközi folyamatokban, és a kínai gazdaság méretére. Ugyanakkor az EU és Japán vezetői megállapodtak abban, hogy továbbfejlesztik biztonsági partnerségüket, többek között a tengeri védelem, a kiberbiztonság, a hibrid fenyegetések, a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági biztonság és kereskedelem terén. Itt kell megemlíteni, hogy ugyan Japán nem tagja a NATO-nak (a legtöbb uniós tagállam viszont igen), azonban rendszeresen meghívást kap az üléseire, a legutóbbi, vilniusi csúcstalálkozón is ott volt a japán delegáció.
A zöldátállás kapcsán is azonosak a célkitűzések. Az EU és Japán ismét hangsúlyozta közös célját, hogy legkésőbb 2050-re nulla nettó kibocsátást kell elérni annak érdekében, hogy az 1,5 °C-os határérték elérhető közelségben maradjon.
A zöldszövetség keretében az uniós és a japán vezetők megállapodtak abban, hogy fokozzák az energetikai átalakulással kapcsolatos munkát az energiahatékonyság, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és megújuló hidrogén, a tengeri megújuló energia és a szén-dioxid-leválasztás hasznosítása terén.
Ehhez kapcsolódóan: Japán kávézótulajdonos eteti Harkivot
Erős gazdasági kapcsolatok
Az EU és Japán között 2019 februárja óta van érvényben a gazdasági partnerségi megállapodás. A távol-keleti országnak és a 27-eknek több mint 570 millió lakosa van, ketten együtt a világ GDP-jének csaknem egynegyedét adják.
A megállapodás teljes körű hatálybalépését követően Japán az EU-ból behozott áruk 97 százalékára eltávolítja a vámokat, a többi termékre alacsonyabb vámot vagy egyéb ösztönzőket alkalmaz. Az első kézzelfogható eredmények között tartják számon, hogy 2018 és 2022 között húsz százalékkal nőtt az áruforgalom. A legsikeresebb ágazatok közé tartozik a mezőgazdaság, mivel ugyanebben az időszakban 34 százalékkal emelkedett az agrárélelmiszer-kereskedelem. A legfrissebb, 2022-es adatok szerint a teljes árukereskedelem 141 milliárd euró volt, ezzel Japán az EU harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerévé lépett elő az összes áruforgalom csaknem tíz százalékával. Mindent összevetve Japán az EU nyolcadik legfontosabb kereskedelmi partnere.
A legnépszerűbb import- és exportáruk közé tartoznak a gépek és gépjárművek, a vegyszerek és kapcsolódó termékek, az optikai és orvosi műszerek. Az étel- és az italforgalom az uniós export, a műanyagoké pedig az EU-s import szempontjából jelentős.
Japánban értéktelennek érezte magát a japán férfi, aki az ukránok oldalán harcol
