Színdarab a politikusok tiltása ellenére – így lehet jellemezni a harmincas években írt és az Európában terjedő nácizmus témáját is érintő Kazimír és Karolina című darabot, amelyet vajdasági színészek adnak elő Szerbiában – magyarul. Csakhogy ez nem tetszik egyes helyi magyar politikusoknak.
A vajdasági magyarság országos kisebbségi önkormányzati szerve, a Magyar Nemzeti Tanács „primitív és nem helyénvaló nyelvezete” miatt arra kérte a Tanyaszínházat, hogy vegye le repertoárjáról a darabot.
A kérést a Szerbiában első számú magyar vezetőnek számító Pásztor István is támogatta.
Pásztor pártja, a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) a Fidesz testvérpártja. Tagja a szerb koalíciós kormánynak is, ahol a Szerb Progresszív Párt, azaz az Aleksandar Vučić államfő vezette SNS oldalán kormányoz.
A „botrányos” darabot a szerbiai magyarok számára színpadra állító Tanyaszínház egy olyan csoport, amely az egész Vajdaságban a falvakba viszi az előadásokat. A mozgó színház anyagi támogatója a magyar kisebbségi tanács. A szervezetet szerb intézmények pénzéből tartják fent, de támogatást kap az Orbán-kormánytól is.
Bár a színház a tanács kérésére törölte a darabot a falusi turnék programjából, továbbra is játssza a színház művésztelepén, a Topolyától nem messze fekvő Kavilló faluban, ahol létrehozták a társulatot.
A színház vezetői szerint a politikai vezetők kérése „a színházi cenzúra megnyilvánulása” – ennek ellenére Kavillón augusztus 21-ig minden este kilenckor láthatják a nézők.
„Értelmetlen okokból” torpedózták meg az előadást
A Kazimír és Karolina hivatalos, Lénárd Róbert rendezte magyar nyelvű premierje a Tanyaszínház turnéjának nyitónapján, július 24-én volt a faluban.
A vajdasági turnét azonban megtorpedózta a Magyar Nemzeti Tanács követelése.
„A társulat előadása a Tanyaszínház fényes múltját, örökségét és mindazt kérdőjelezi meg, ami oly fontos, értékes számunkra” – állt a tanács elnöke, Hajnal Jenő által aláírt nyilatkozatban.
A turnét „elfogadhatatlannak” nevező vajdasági magyar szervezet abban a reményben követelte a darab törlését, hogy „közös erővel újragondolhatjuk az egyik legegyénibb és legsajátosabb, minden korosztálynak üzenni akaró színházunk működését és repertoárját".
A politikusok ugyanis problémásnak tekintik a darabban elhangzó trágárságokat.
Hajnal Jenő azt mondta a Szabad Európának, hogy „nem akarnak semmit hozzátenni a nyilatkozathoz”.
A színészek közben azt mondják: nem értik, mi motiválta a Magyar Nemzeti Tanácsot a színdarab de facto letiltására.
Lénárd Róbert rendező a Szabad Európának nyilatkozva úgy fogalmazott: „a XXI. században bármely színdarab betiltása arrogáns és elfogadhatatlan”.
„Ebben az esetben, hogy úgy mondjam, nyelvi okok és a színpadi önkifejezés volt a probléma. Gombos Dániel, a Tanyaszínház elnöke és én is személyesen próbáltunk további részleteket megtudni a tilalomról, és kezelni a helyzetet, például a szöveg módosításával. De a tanács elzárkózott, és leállította a turnét” – írta válaszában Lénárd.
A rendező szerint a Magyar Nemzeti Tanács a darabot színpadra vivő összes ember munkáját leminősítette.
„Ami még rosszabb: megvonták a lehetőséget a nézőktől, hogy ők döntsék el, mit akarnak és mit nem akarnak látni a színpadon.”
Lénárd Róberttől megkérdeztük, köze lehet-e a vajdasági vezetők döntésének az Orbán-kormány magyarországi kultúrpolitikájához. Erre azt felelte, nem érti a Fidesz és a Magyar Nemzeti Tanács közötti politikai szálakat, és nem tudja elképzelni, hogy a két szervezet kultúrpolitikája összefonódna.
„A helyzet az, hogy napjainkban példátlan módon megsértik Magyarországon az emberi jogokat, a művészekre pedig hatalmas nyomás nehezedik a darab betiltásával. De olyat nem hallottam, hogy hasonló történt volna az Orbán-rezsim alatt Magyarországon, vagy legalábbis hivatalosan nem beszéltek róla” – tette hozzá.
Dévai Zoltán, a Tanyaszínház színi-igazgatói tanácsának alelnöke azt mondta a Szabad Európának, nem gondolja, hogy az előadás során elhangzó káromkodás lenne a valódi probléma. Hozzátette: a darab témáját nem módosították, a szöveget viszont „kissé modernizálták”.
„Ez a cenzúra bevezetése a színházban, de közben tényleg nem tudjuk, miért. Mi a társadalmi jelenségeket bíráljuk, miközben soha senkit nem nevezünk nevén. A korábbi években voltak olyan darabok, amelyeknek sokkal inkább vulgáris volt a szövegük, sokkal kritikusabbak voltak a politikával, társadalommal és vallással szemben” – mondta, hozzátéve, hogy a színházi vezetés „nyitott bármilyen megbeszélésre”.
Miről szól a darab?
Ödön von Horváth magyar származású, de németül alkotó író darabja olyan klasszikus mű, amely a húszas-harmincas években Németországban és Ausztriában is népszerű volt.
A cselekmény színhelye az 1930-as Oktoberfest, főszereplői egy szerelmespár – Kazimír és Karolina –, akiknek a kapcsolata zátonyra fut a társadalmi helyzet miatt.
„A mű mérsékelten balos nézeteket sugall. A cselekmény a gazdasági világválság, a munkanélküliség és a nácizmus megjelenése idején zajlik, de maga a történet a szerelemről szól, és a magánélet és a gazdasági helyzet közötti viszonyt boncolgatja könnyed balladastílusban” – mondja Lénárd Róbert.
A tanács döntése után a rendező egy Facebook-posztban arra emlékeztetett, hogy a darabot egyszer már betiltották – 1933-ban, Németországban.
Azt is írja, hogy a Kazimír és Karolina is azon könyvek között volt, amelyeket 1933. május 10-én több berlini téren elégettek.
Az „ünnepélyes” könyvégetéseken olyan műveket dobtak máglyára, amelyek nem feleltek meg Adolf Hitler náci ideológiájának.
Pásztor nyílt levélben támogatta a lépést
A Vajdasági Magyarok Tanácsa és a Vajdasági Gyűlés elnöke, Pásztor István nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére.
Viszont nyílt levelet tett közzé a Facebookon, amelyben támogatásáról biztosította a Kazimír és Karolinát betiltó Hajnal Jenőt.
Pásztor megfogalmazása szerint „a Tanyaszínház közönsége évek óta, körülbelül hatodik éve eltűri, elszenvedi az előadásokat”, és a színházat senki sem kényszeríti a színdarab kapcsán, amit amúgy „katasztrofálisan ocsmánynak” nevezett. Arra is kitért, hogy az előadás részeként a színpadon vizelnek.
„Ebből nagyon nehéz politikai ügyet fabrikálni, de úgy látom, próbálkoznak vele. Ismerem ezt a tempót. Ez nem művészet, mondják a nézők, és mi is így gondoljuk. Ez nem esztétika. Ez civilizációs kérdés, átlépték a magyar közösség számára elfogadható határt” – írta a nyílt levélben.
Az MNT vezetője burkoltan sérelmezte továbbá, hogy azokat, akik szerint ízléstelen a darab, fasizmussal vádolják.
A színház közleménye nyomán, hogy minden este műsorra tűzik a darabot, Pásztor azt írta:
„A magam részéről örülök annak, ha Kavillón lejátsszák minden este a darabot, hiszen azért építettük fel a Tanyaszínház otthonát, hogy élet legyen benne. Ugyanakkor arra kérem a szervezőket, hogy mindenütt jelezzék, az előadás korhatáros.”
A levél végén aláhúzta, „nem tartom tovább halaszthatónak a színházaink, kulturális életünk, intézményeink jövőjét, jövőbeni működési irányait és céljait meghatározó stratégiai döntéseket eredményező beszélgetések lebonyolítását”, és hozzátette: beszélt a színház egyes képviselőivel, bár nem nevezte meg őket.
Mégis mi aggasztja a politikusokat?
Losoncz Márk filozófus azt mondta a Szabad Európának, furcsa, hogy a politikusok a „vulgáris kifejezések és az állítólagos vizelés” miatt érveltek a tiltás mellett.
„Ez érthetetlen, mert a probléma évek óta fennáll, akkor miért nem korábban reagált a nemzeti tanács? Ha megnézzük a népi darabokat és a népi kultúrát, abban is gyakran előfordul nyomdafestéket nem tűrő vulgaritás, de ebből még nincs botrány” – mondta.
Losoncz arra is emlékeztetett, hogy az előadásokat nem hivatalos színházak falai között tartják, és az ilyen körülmények több szabadságra és spontaneitásra adnak lehetőséget.
„Ami a politikai értékelést illeti, szerintem nem Hajnal Jenő ennek a helyzetnek a főszereplője, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség vezetői a fő felelősök” – mondta.
Losoncz szerint a politikusoknak a darabban hallható társadalomkritikával van gondjuk.
„Mivel a színmű alapgondolata körülbelül ez: ha az uralkodó többség etikai vagy politikai alapon elnyomja és peremre szorítja a kisebbséget, akkor a többség morális értelemben rossz. A többség viselkedése gyűlölettel, képmutatással teli, mert a »normális« emberek valójában gyakran minden szempontból rossz emberek” – magyarázta.
Szavai szerint a vajdasági magyarok politikai választása „annyira hasonlít” az Orbán Viktor-féle Fideszre, hogy a vajdaságiak „tudják, mit kell csinálni, amikor érzékeny témákkal szembesülnek, és nincs szükségük budapesti utasításra”.
„Ez a darab azért aktuális ezekben a hetekben, mert Magyarországon az Orbán-kormány nagy kampányt folytat az LMBT-közösség ellen. A világban úgy érzékelik, hogy gyűlöletet, homofóbiát terjesztenének a közösséggel szemben. A Fidesz a jövő évi választások előtt új ellenségeket keres, és ez most az LMBT-közösség lett. Úgy gondolom, hogy ez a dimenzió nagyon fontos annak megértéséhez, hogy mi folyik a vajdasági magyarok köreiben” – mondta Losoncz.
Magyarországon július 7-én lépett hatályba a homoszexuális propagandának minősülő anyagok betiltásáról szóló, belföldön és külföldön is nagy vitát kiváltó törvény.
Losoncz Márk szerint a Kazimír és Karolina című darab „veszélyt jelent a Magyarországon és hozzá hasonlóan Szerbiában, sőt a vajdasági magyarok körében is uralkodó ideológiára”.
Művészek kontra Magyar Nemzeti Tanács
A Magyar Nemzeti Tanács lépését a szabadkai művészeti élet nagy része élesen bírálta.
Hernyák György, az újvidéki Művészeti Akadémia professzora, a Tanyaszínház egyik alapítója a Szabad Európának elmondta, hogy az elmúlt 43 év összes előadását látta, és hogy tanítványai ma is a színházban dolgoznak.
Közölte: nem lát semmi ellentmondásosat a Kazimír és Karolina című darabban, és nem érti, hogy a politikusok miért követelték a színház turnéjának lemondását, amikor „még csak nem is látták a darabot”.
„A politika ne avatkozzon be a színházba (…) A szöveg kiváló, a produkció tele van ötletekkel, kevés benne a káromkodás. Azt mondják (Hajnal és Pásztor), hogy a színházban nem szabad káromkodni. Vidéki fiú vagyok, mindannyian káromkodunk, te akarod megtiltani nekem, hogy káromkodjak, vagy megmondani, mit csináljak a színházban? Nem a káromkodással van baj, hanem a politikai üzenettel. Eddig is voltak ilyen darabok a Tanyaszínházban, de még merészebbek is” – mondta Hernyák.
Gregus Zalán, a Szabadkai Gyermekszínház színésze, aki a Tanyaszínházban kezdte pályafutását, azt mondta, hogy az előadás „a vajdasági magyarság gyöngyszeme”, és hogy „nem érti, miért ilyen a politika, hogy nyomást gyakorol a művészekre”.
A Magyarok Nemzeti Tanácsa a VMSZ irányítása alatt
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint a magyar közösség a legnagyobb kisebbség Szerbiában. A magyarok a teljes lakosság mintegy 3,5 százalékát teszik ki.
A szerbiai nemzeti kisebbségek saját képviselőket választanak a nemzeti tanácsokba. Ezeknek, a kisebbségek jogait képviselő nemzeti tanácsoknak az autonóm hatásköre kiterjed a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a nyelvek és írásmódok hivatalos használata terén hozott döntésekre.
A Magyar Nemzeti Tanács több magyar nyelvű szerbiai médium alapítója, a médián kívül a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet és több könyvtárat, kulturális és oktatási központot, helyi színházakat, történelmi archívumokat és múzeumokat hozott létre.
A vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati szerveként a tanács nevezheti ki ezeknek az intézmények a vezetőit is – ezért jelentős hatalommal bír a vajdasági magyarok életében.
A 2018. novemberi országos kisebbségi tanácsi választások után a Magyar Összefogás listáján induló politikusok masszív, abszolút többséget szereztek az MNT-ben, úgy, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség volt a lista legnagyobb pártja.
A választáson az MNT 35 tanácsi mandátumából harmincat a Magyar Összefogás lista szerzett meg. A részvételi arány azonban alacsony volt – a regisztrált vajdasági magyar választópolgárok mindössze 36 százaléka szavazott.
A kampány során a rivális Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége bojkottra szólított fel, mivel nem tudott elég támogatást szerezni az induláshoz, és szerinte a VMSZ akadályozta a kopogtatócédulák gyűjtésében.
A 2018-as nemzeti tanácsi választások után így Hajnal Jenő megkezdte második ciklusát a Magyar Nemzeti Tanács élén. Egyik beszédében, amelyet a tanács honlapjára posztoltak ki, Hajnal kijelentette, hogy „a vajdasági magyar közösség legnagyobb értékei a gyermek, a család, a közösség, a vallás és a nemzet”.
2021 januárjában a VOICE, a Vajdasági Kutató és Elemző Központ közölte, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség „teljes mértékben ellenőrzi” a Magyar Nemzeti Tanács által létrehozott médiát, azáltal, hogy a munkatársait – magas rangú párttisztviselőket és MNT-tagokat – nevezi ki a vezető pozíciókba.
Az MNT mint a Fidesz „testvérpártja”
Az Orbán Viktor Fideszéhez kötődő és a Magyar Nemzeti Tanácsban erős befolyással rendelkező Vajdasági Magyar Szövetség a 2020-as szerbiai választások után a legerősebb szerbiai magyar párt lett.
A VMSZ Aleksandar Vučić szerb elnök Szerb Progresszív Pártjával együtt kormányoz az országos, tartományi és helyi hatalmi intézményekben.
Az elmúlt években az MNT jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a hivatalos Budapest támogatását élvező vezető magyar szervezetként pozicionálja magát. Az Orbán-kabinet számos gazdasági programot indított a Vajdaságban, sőt Szerbia központi részein is, éppenséggel az MNT-vel együttműködve, azaz a párt által vezetett alapítványon keresztül.
A Szerbiai Oknyomozó Újságíróközpont (CINS) 2021 februárjában közölte, hogy Orbán Viktor a vajdasági magyar nyelvű médián keresztül „vásárolt” befolyást Szerbiában. A központ szerint 2011-től tavaly év végéig több mint 12 millió euró került a magyar költségvetésből a szerbiai magyar nyelvű média számláira.
A közélet tisztaságát missziójának nevező magyarországi Átlátszó.hu tényfeltáró oldal szintén februárban, külföldi oknyomozó csapatokkal együtt készített jelentése szerint az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben több mint húszmillió eurót juttatott a Magyar Nemzeti Tanácsnak.
A Fidesz és az MNT közeli viszonyát jól mutatja az is, hogy a 2019-es európai parlamenti választások előtt az MNT vezette a Fidesz választási kampányát Szerbiában. Az összes, Szerbiában élő és a szavazásra regisztrált magyar állampolgár részt vehetett ezen a választáson. (Szerbiában szinte minden magyar kettős állampolgársággal rendelkezik.)
Az MNT-t és a Fideszt egy vajdasági magyar politikus, Deli Andor is összeköti, mivel ő a Fidesz egyik európai parlamenti képviselője, de egyben az MNT tagja is.
Aleksandar Vučić szerb elnök is szoros kapcsolatokat ápol a magyar miniszterelnökkel, akit „Szerbia őszinte barátjának” nevez.
A kultúra „orbanizálása” Magyarországon
2019 végén a magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amely megerősíti a kormány ellenőrzését a színházak felett. A Fidesz által ellenőrzött parlamentben nagy támogatást kapott az a sürgősséggel elfogadott törvény, amely a „kulturális ágazatok központi stratégiai irányítása” érdekében létrehozta a Nemzeti Kulturális Tanácsot.
Az eredeti törvényjavaslatot azonban a magyar kulturális élet és az ellenzéki politikusok masszív tiltakozására válaszul részben módosították. Az eredeti tervezet a Nemzeti Kulturális Alap megszüntetéséről és a független kulturális intézmények állami támogatásának csökkentéséről rendelkezett.
Bár a kulturális intézmények finanszírozását nem érinti az eredeti tervezetben felvázolt mértékben, a törvény meghagyta a kormánynak a jogot, hogy beavatkozzon az intézmények irányításába és az igazgatók kinevezésébe.
A 2018-as választási győzelem után Orbán a Reuters szerint azt mondta, hogy választási győzelme felhatalmazást ad neki a nemzeti élet különböző aspektusainak felülvizsgálatára. Közben támogatói felszólították, hogy vessen véget az általuk „a baloldali-liberális eszmék dominanciájának” nevezett jelenségnek a magyar kultúrában.
