Bilincsben elvitt politikusok képei hetente, hatalmas tömegtüntetések: a román/romániai politikát az elmúlt években az antikorrupciós tematika uralta. Ennek hullámán nyerte meg tegnap magabiztosan a függetlenként, RMDSZ-es támogatással indult Soós Zoltán Marosvásárhelyt. 20 év után újra magyar polgármestere lett a városnak. Ugyanakkor a 2017-ben csúcsosodó antikorrupciós mozgalomból kinövő, nem etnikai üzenetű párt, a rendszerkritikus USR (Mentsük meg Romániát) a jelentős arányban magyar településeken nem ért el jó eredményeket. Országosan több nagyvárost behúzott (közöttük Brassót és Temesvárt), de eredményei még ezzel együtt sem nevezhetők áttörésszerűnek.
Egyértelmű nyertes
A választás egyértelmű nyertese az év eleje óta újból kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely például Bukarestben polgármestert adhat, és a megyei tanácsok élén is 9 helyet szerzett 2016-hoz képest. Az antikorrupciós politikai diskurzusból legrosszabbul kijövő, a kormányzást tavaly év végén elvesztő szociáldemokraták, a PSD (akik gazdasági értelemben szintén jobboldali kormányzást vittek) 8 megyét veszítettek.
RMDSZ-es állhat négy megye (Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár) élén. A kormányfő, Ludovic Orban történelminek értékelte pártja, a PNL győzelmét: “A forradalom óta, 30 éve először a PNL megkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott a helyhatósági választásokon, és először győzte le minden kétséget kizáróan a PSD-t”.
Kifulladtak a kisebb magyar pártok
A romániai magyarok sokáig egyetlen politikai érdekképviselete, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége körülbelül 2014-ig feketelistán volt a határon túli politikumot domináló Fidesznél. 2012-ben magyarországi politikusok ellene is kampányoltak. A magyar kormány két magyar pártot is felépített az RMDSZ ellenében, mondván, verseny nélkül nincs demokrácia. De 2014-re megfordult a Fidesz. Az RMDSZ vezetőjének, Markó Bélának lemondása, a Fidesz-szatellitek sikertelensége és amiatt, mert a választások előtt szüksége volt az RMDSZ beágyazottságára és infrastruktúrájára ahhoz, hogy szavazatokra tudja váltani a határon túli magyaroknak megadott állampolgárságot, újból az egységes magyar képviselet lett a jelszó, és a Fidesz azóta az RMDSZ-t támogatja.
“Székelyföldön néhány kisvárost leszámítva visszaállt az RMDSZ korábbi egyeduralma” – mondja a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, Kiss Tamás. A korábban a Fidesz által favorizált, Tőkés Lászlóhoz és Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármesterhez kapcsolódó magyar pártok fénykorukban sem tudtak alternatívát fölmutatni az RMDSZ-hez képest.
Saját kutatásaik nyomán ezt így magyarázza Kiss Tamás: „Politikai képviseletüktől több dolgot várnak el a magyar választók. Megalkuvás nélkül képviselni a „magyar ügyet”, de emellett fontos nekik az is, hogy legyen alku a többségi szereplőkkel”. Ebben egyensúlyoznak a szervezetek, és ehhez jött még az, hogy ki tud több pénzt becsatornázni Budapestről. A magyar pártok közül pedig – parlamenti és kormányzati múltja, egyáltalán: múltja miatt – csak az RMDSZ-nek vannak tárgyalási pozíciói a többségiekkel szemben. „Kifulladtak ezek a kisebb magyar pártok, és nem építettek ki kapcsolatot román szereplőkkel, nem tudtak alkupozícióba kerülni.”
A politika ugyanis allokálja, kihelyezi az erőforrásokat. „Ez Romániában etnikailag szegmentált politikai patronázs-hálózatokon, kliens-struktúrákon keresztül történik, így érkeznek a fejlesztési pénzek. Szász Jenőéknek sosem volt meg ez a romániai hálózata” - magyarázza Kiss Tamás.
Amikor még mindent vitt az antikorrupció
2014 után, pont mikortól nagyságrendileg is megnőtt a Fidesz-kormány határon túli támogatása (becslések szerint tízszeresére a 2010 előttihez képest), egy antikorrupciós agenda uralta a román politikát. Ezzel pedig lecsökkent az RMDSZ mozgástere, mondja Kiss Tamás. „Kriminalizálták azt az informális alkurendszert, amelyen keresztül az RMDSZ becsatornázódott a román elitbe. Nem feltétlenül volt ez politikai korrupció, inkább partikuláris politikai erőforrás alkuk. Ez vált problematikussá 2014-től.”
Ebbe a helyzetbe lépett be a Fidesz pénze (ami persze a magyarországi adófizetőké), de ekkor már az RMDSZ volt a Fidesz partnere. „Ugyanakkor már az RMDSZ-nek sincs meg a Fidesz felé az erőforrás-monopolizáló képessége, sokkal fontosabb szereplő lett az erdélyi református egyház.” Más kutatók szerint is Erdélyben a legfontosabb és legtöbb támogatást kapó/újraosztó magyar szereplő már Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője.
„Ráadásul több fideszes politikusnak van saját klienteláris hálózata” – teszi hozzá a kutató. Orbán Viktor minden téren köztudottan szereti versenyeztetni az egyes szereplőket, megduplázza a hatásköröket „ intézményi szinten is, lásd például a Nemzetpolitikai és a Nemzetstratégiai Intézetet” – mondja Kiss Tamás.
De a határon túli ügyekkel foglalkozó politikai szereplők között is van egyfajta lojalitási verseny. Kövér László kapcsolata Szász Jenővel közismert, de Semjén Zsoltnak, vagy bukásáig Lázár Jánosnak is, volt „kint” patronázs-rendszere. Alulról, az erdélyi magyar elit felől nézve ez egy decentralizált rendszer. Attól függően tud pénzt behozni valaki, hogy ebben a klienterális hálózatban hogyan helyezkedik el.
Városi mesék
Míg a tömbmagyar Székelyföldön helyi és kisvárosi szinten nincsenek működő román pártok, a vegyes városokban igen. Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben már ott vannak a román pártok is, de nem úgy, mint Románia más területein, hanem lokális szereplőként, mint akik a helyi románság érdekeit képviselik. Ahogy az RMDSZ a magyarokét.
Kiss Tamásék végig követték kutatásaikkal Soós Zoltán kampányát. „Úgy néz ki, hogy az intézményes megosztottság ellenére (Marosvásárhelyen nemrég még nagyjából fele-fele volt a román-magyar arány, és a városban véres etnikai zavargások voltak 1990-ben - KGY), Soós tudott efölé egy interetnikus sztorit állítani. Mint aki megszólítja a köztes szavazókat, például a vegyes házasságban élőket és a saját tábor ingadozóit is. Olyan az üzenet, hogy elhiszik róla, hogy nem csak a magyar közösséget képviseli, hanem az egészet.”
Egyébként a korábbi román polgármester, Dorin Florea is interetnikus sztorit vitt. „Ő egy fejlődés-narratívát épített fel, amelyben az etnikai szavazás a múlt része, azon múlté, ami, ha marad, akkor nincs fejlődés. 2012-ig jól is vitte ezt: magyar kihívóiról mindenki azt gondolta, hogy csak a magyarok ügyét fogják képviselni.”
Az antikorrupciós történet mozgósít
A korrupciós narratíva Romániában évek óta tarol, sokkal jobban mobilizálja a városi középosztályt, mint Magyarországon. (Ez egyébként Szlovákiában is így van, ahol az idei parlamenti választásokon már a magyarok 30 %-a nem etnikai alapon, hanem a korrupció terén változást ígérő szlovák pártokra szavazott. )Az antikorrupciós narratíváknak ráadásul megvan az a tulajdonsága is, hogy elfedi a valós fejlődési narratíva, jövőkép hiányát: vagyis ha megküzdünk vele, és a pénzt végre nem lopják el, úgyis elindul majd a fejlődés. „Soós korrupciós narratívájának kettős jelentése volt. Egyrészt a nemzetközileg is erős antikorrupció=fejlődés üzenetet vitte, másrészt, bár ez etnikailag nem jelölt narratíva, a magyarokban mégis mozgósította azt, hogy ez egy román korrupció. Azt gondolták, hogy – a románok vezette - Marosvásárhely korruptabb, ezért kevésbé fejlődő város, mint más települések a környéken” – mondja a szociológus.
Egy kutatás egyébként kimutatta a vásárhelyi állami cégek, intézmények esetében, hogy a vezetői pozícióknak csak 12 %-ában voltak magyarok – miközben a lakosságarányuk több, mint 40%.
Az antikorrupciós narratíva, ami népi tiltakozási mozgalomként kormányváltásokat tudott okozni, Soós és még néhány politikus mostani sikere dacára leült Romániában. A különleges ügyészség (Laura Codruța Kövesi lett tavaly az Európai Ügyészség főügyésze) politikai eszközként működött. Leginkább a szociáldemokraták kárára, de Basescu volt elnök is belebukott abba, hogy látszott, csak a szocdemeket üti vele, miközben az ő környezete is tele volt korrupciós ügyekkel.
„2017 után aztán ennek az alulról jövő narratívának az ellenőrzését visszavették az intézményes szereplők, főleg Iohannis államfő. Most úgy működik, hogy bármikor elővehető”- folytatja Kiss Tamás.
Az etnikai történet
Az RMDSZ a klasszikus, indulásától egyetlen történetét hirdeti, az etnikait: kell magyar képviselet, ott kell lenni, különben kevesebbet kapunk. Ezzel párhuzamosan pedig előrehaladt állapotban van a románnal párhuzamos magyar társadalomépítés. A szavazástól az iskoláig, a délutáni aerobicórától a nyugdíjasklubokig, sőt a „házassági piacig” (a párválasztás színteréig) épül a „magyar világ”, vagyis az élet egyre több területe élhető magyarok között. Ezzel párhuzamosan pedig marad az etnikai szavazás.
Az utolsó választásokon a romániai magyaroknak kevesebb, mint 5 százaléka szavazott nem magyar pártokra. A tegnapiról még nincs adat, hiszen még végleges eredmény sincs. Mind a nyertes marosvásárhelyi polgármester, mind az RMDSZ úgy kommunikálja Soós Zoltán győzelmét, mintha románok is átszavaztak volna rá, de Kiss Tamás szerint erről nincs szó: a magyarokat mobilizálta sikeresen, a román választók pedig szétszavaztak.
Kis Tamás az erdélyi magyarok etnikai tömbszavazását így jellemzi: „a választás valójában egy népszámlálás”. Még a határ menti Partiumban sem jellemző az átszavazás. „Korábban az erdélyi Momentum, az USR, sikeresen mozgósított a városi magyar középosztály körében a nem etnikus, hanem fejlődési narratívájával. Vonzó volt a magyaroknak, mégsem lett belőle átszavazás” – mondja a szociológus. Sőt, szerinte a mostaninál volt az eddigi önkormányzati választások közül a leggyengébb. Még nagyvárosokban, Kolozsváron, Nagyváradon is több szavazatot vitt el a Nemzeti Liberális Párt, mint az USR a magyaroktól, akiknek kb. 10 %-a oda szavazott.
Rekord alacsony részvétel
A részvétel rekord alacsony volt. Ennek okaként Kiss Tamás egyrészt az antikorrupciós diskurzus kifáradását, másrészt a Romániában (is) beindult járványt, harmadrészt az országos tét hiányát említi. De az alacsonyabb részvételnek mélyebb okairól is beszél. Egy decentralizációs periódus után ugyanis a román önkormányzati rendszer is gyengül, ha nem is annyira, mint a magyarországi. „Térségi jelenség a recentralizáció, csak ez Romániában EU-komfortabb módon megy végbe, mint Magyarországon. A helyi hatalom jelentőségének csökkenése pedig kihat a települési választásokon való részvételi kedvre is.”
Végeredményben tehát az RMDSZ megint egyedül maradt a legnagyobb lélekszámú határon túli magyarság képviselőjeként. Kiss Tamás szerint az eredménye még jobb is lesz, mint 2016-ban. Ez erősíti a magyar kormánynál, de azért nem örülhet: ki van szolgáltatva a Fidesz által megszerzett erdélyi magyar médiának (így Demeter Szilárdnak, aki nagymértékben kézben tartja ezt a médiát, és akinek nem RMDSZ-es beágyazottsága van, hiszen Tőkés László környezetéből jött), és annak, hogy nem saját politikusaik, hanem Orbán Viktor tudja már az erdélyi magyarokat is legjobban mozgósítani.
