Miután hat hónapos késlekedés után az amerikai kongresszus végül áprilisban elfogadta a 61 milliárd dollár értékű ukrajnai támogatási csomagot, rögtön felmerült a kérdés, hogy vajon ez volt-e az utolsó jelentősebb segítségnyújtás az orosz invázióval szemben harcoló ország részére.
A háború kezdete után több mint két évvel gyengül az amerikai közvélemény Ukrajna melletti támogatása, különösen a republikánus szavazók körében, így legalábbis kétséges, hogy elég erős lesz-e a politikai akarat a törvényhozásban egy újabb fajsúlyos támogatási csomag jóváhagyására 2025-ben. Lesz-e bármifajta amerikai segítségnyújtás, ha Donald Trump exelnök jövő januárban visszatér a Fehér Házba a november 5-i választás eredményeként?
Az utóbbi két hétben az Egyesült Államok és az európai országok is lépéseket tettek annak érdekében, hogy garantálják Ukrajna pénzügyi stabilitását és védelmi képességeit jövőre is, függetlenül a választási eredménytől.
A G7-csoport június 13–15-i olaszországi találkozóján a résztvevők megegyeztek egy ötvenmilliárd dolláros hitelről Ukrajna számára, amelyet a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fognak fedezni. Már idén megkezdődik a folyósítás az ukrán kormány részére; a pénzt hadieszközökre, újjáépítésre, illetve a költségvetés megtámasztására fordítják majd a tervek szerint.
A csúcsértekezlet alkalmából Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tízéves kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá, ahogy korábban több más nyugati ország is. Ennek értelmében egyebek mellett a két állam hadiipari vállalatai közös fegyver- és lőszergyártásba kezdenek Ukrajnában, mérsékelve Kijev függőségét a szövetségesek támogatásától.
„Vlagyimir Putyin stratégiája a Nyugat és Ukrajna kifárasztása, hogy végül az országot bukott állammá változtatva arathasson győzelmet” – vélekedett Charles Kupchan, a Georgetown Egyetem nemzetközikapcsolatok-professzora.
„A szövetségesek világossá tették Putyin számára, hogy erre nem fog sor kerülni. Ez rendkívül lényeges üzenet” – tette hozzá.
Úton is lehet már a további nyugati támogatás. A július 9–11-i washingtoni NATO-csúcson a tagállamok várhatóan megegyezést jelentenek majd be a katonai segítségnyújtás folytatására, ezzel is erősítve Ukrajnát a jövő évre. Jens Stoltenberg főtitkár negyvenmilliárd dolláros kötelezettségvállalást vár, illetve az észak-atlanti szövetség átveheti a védelmi támogatások koordinálását az Egyesült Államoktól.
Közben Washington június 20-án bejelentette, hogy sürgősségi alapon olyan légvédelmi eszközöket is átirányít Ukrajnába, amelyeket más országoknak ígértek. Ez 16 hónapos időtartamra vonatkozik. Ez idő alatt Kijev elsőbbségi alapon jut majd az érintett eszközökhöz, amint lekerülnek a gyártósorról. A szállítás már idén nyáron megkezdődik, ennek üteme a Fehér Ház szerint fedezni fogja az ország szükségleteit 2025 végéig.
Az amerikai támogatások jelentős visszafogása vagy beszüntetése igen súlyos hatással lenne Ukrajna védelmi képességeire, ahogy az idei év első hónapjaiban látni lehetett, amikor a Republikánus Párt megakasztotta a Joe Biden által még tavaly októberben javasolt segítségnyújtási csomag elfogadását a kongresszusban.
Az Egyesült Államok Ukrajna első számú támogatója. A háború 2022. február 24-i kezdete óta már 175 milliárd dollár értékű katonai, pénzügyi és humanitárius segély érkezett Washingtonból Kijevbe.
Liam Peach, a londoni székhelyű Capital Economics közgazdásza azt írta, hogy a G7-ek által jóváhagyott ötvenmilliárd dolláros kölcsön „elősegítheti Ukrajna támogatásának biztosítását a következő évekre a nyugati politikai szélirány változásával szemben, ideértve Donald Trump esetleges győzelmét is”. Ez az összeg valamivel nagyobb, mint az idei ukrán költségvetési hiány.
Kupchan arra figyelmeztetett: nincs kőbe vésve, hogy fennmarad a jelentős nyugati támogatás 2025-ben és azon túl, miután Trump visszatérése és az európai szélsőjobboldal erősödése is kockázatot jelent.
„Betonbiztos terv-e ez? Abszolút nem, mivel nem tudjuk, hogy ki fogja nyerni az amerikai és a francia választásokat. Ha olyan kormányzat kerül hatalomra, amely kész elzárni a segélycsapot, a dolgok sokkal bonyolultabbá válnak” – fogalmazott.
Trump nem árulta el egyértelműen, hogy mire készül megválasztása esetén az ukrajnai támogatások ügyében. Egy június 16-i kampányeseményén, két nappal az ötvenmilliárd dolláros hitel bejelentése után azt mondta, hogy Zelenszkij soha nem hagy fel a lobbizással az újabb segélyekért.
Az előző amerikai elnök megismételte korábbi állítását, miszerint ha újraválasztják, heteken belül véget vet az ukrajnai háborúnak. Arra nem tért ki, hogyan érné el.
Steven Pifer, az Egyesült Államok egykori kijevi nagykövete kiemelte, hogy az ötvenmilliárd dolláros hitel és a NATO szerepének erősítése „egyfajta biztosíték egy Trump-győzelem esetére”.
A volt diplomata szerint Trump nem kezdeményezne újabb támogatási csomagot Ukrajna részére, egy Biden-győzelem viszont valamelyest megkönnyítené az elfogadását még akkor is, ha a képviselőház republikánus többsége fennmarad.
Kupchan ugyanakkor úgy vélte: ha újra hatalomra kerül, Trump jövőre lehetővé tenné egy újabb támogatási csomag elfogadását.
A szakértő rámutatott, hogy Trump alapvető célja a külföldi segélyezés rendkívüli mértékű megvágása, és a lista élén Ukrajna áll, ám nem szüntetné be rögtön teljesen az ország támogatását.
„Trump nem szeretne olyan amerikai elnökként bekerülni a történelemkönyvekbe, aki cserben hagyta és átadta Ukrajnát Vlagyimir Putyinnak” – mondta.
