A nemzetközi vélemények árja döntően Oroszország ellen irányul, számos el nem kötelezett ország csatlakozik az Egyesült Államokhoz és szövetségeseihez, és ítéli el Moszkva ukrajnai háborúját és fenyegetéseit a nemzetközi szabályokon alapuló rend elvével szemben.
Nyugati tisztviselők többször hangoztatták, hogy Oroszország elszigetelődött Ukrajna februári megtámadása óta. A közelmúltig azonban ez nagyrészt ábránd volt, ám kedden, szerdán és csütörtökön a nemzetközi közösség nagy része felszólalt a konfliktus ellen, ritka egységnyilvánításként a gyakran frakciókra töredezett ENSZ-ben.
Már a csütörtöki ENSZ-beszédek előtt úgy tűnt, hogy az ár Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen fordul. A kínai és az indiai vezetők már múlt héten bírálták a háborút az üzbegisztáni csúcstalálkozón, aztán az ENSZ Közgyűlése figyelmen kívül hagyta Oroszország kifogásait, és elsöprő többséggel megszavazta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehessen az egyetlen vezető, aki távolról beszélhet a testülethez, ahelyett hogy megkövetelnék tőle a személyes jelenlétet.
A részleges mozgósítás nem tett jót neki
Ez a váltás Oroszországgal szemben felgyorsult, miután Putyin szerdán bejelentette további háromszázezer katona mozgósítását Ukrajnába, jelezve a háború gyors befejezésének valószínűtlenségét. Putyin azt is felvetette, hogy az atomfegyverek bevetése is szóba jöhet. Ez azt követően történt, hogy Oroszország bejelentette: függetlenségi népszavazást kíván tartani több megszállt ukrajnai régióban, lehetővé téve a lehetséges annektálást.
Ezek a bejelentések éppen abban a pillanatban történtek, amikor a globális diplomáciai naptár legfontosabb eseményének tartott közgyűlésre került sor New Yorkban.
A világ számos vezetője használta fel keddi és szerdai beszédét Oroszország háborújának elítélésére. Ez a tendencia folytatódott csütörtökön az ülésteremben és az általában mélyen megosztott Biztonsági Tanácsban, ahol jóformán mind a 15 tagország egytől egyig kemény bírálatokat fogalmazott meg Oroszországgal – a tanács egyik tagjával – szemben, amiért tovább súlyosbította a már amúgy is meglévő súlyos globális válságot, és veszélyezteti a világszervezet alapjait.
A nyilvánvaló változás a közvéleményben némi reményt ad Ukrajnának és nyugati szövetségeseinek, hogy a növekvő elszigeteltség nyomást gyakorol Putyinra a béketárgyalások érdekében. De csak kevesen optimisták. Putyin az ukrajnai háborúra tette fel az örökségét, és nem sokan várják tőle, hogy meghátrál. Ráadásul Oroszország aligha elszigetelt. Sok szövetségese függ tőle energia-, élelmiszer- és katonai segítségnyújtásban, és valószínűleg Putyin mellett maradnak, függetlenül attól, hogy mi történik Ukrajnában.
Moszkva ellen beszéltek New Yorkban azok is, akik nem szoktak
Mégis megdöbbentő volt hallani, hogy Oroszország olyan névleges barátai, mint Kína és India Putyin múlt heti kijelentései nyomán súlyos aggodalmukról beszéltek a konfliktussal és annak a globális élelmiszer- és energiahiányra gyakorolt hatásával kapcsolatban, és veszélyeztetve látják a szuverenitásnak és a területi integritásnak az ENSZ Alapokmányában rögzített fogalmát.
Brazília hasonló aggályokat jelzett. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika alkotja az úgynevezett BRICS-tömböt, amely gyakran megkerülte vagy egyenesen ellenezte a Nyugat kezdeményezéseit és nézeteit a nemzetközi kapcsolatokról.
Csupán egyetlen ország, Belarusz – amely nem tagja a tanácsnak, de Oroszország szövetségese, és meghívottként volt jelen – támogatta Oroszországot, de egyben felszólított arra, hogy gyorsan vessen véget a harcoknak, amelyeket tragédiának nevezett.
„Sokat hallunk az országok közötti megosztottságról az Egyesült Nemzetek Szervezetében – mondta Antony Blinken külügyminiszter. – Mostanában azonban szembetűnő a tagállamok közötti figyelemre méltó egység, amikor Oroszország Ukrajna elleni háborújáról van szó. Fejlődő és fejlett, nagy és kicsi, északi és déli országok vezetői beszéltek a Közgyűlésben a háború következményeiről és befejezésének szükségességéről.”
„Még számos, Moszkvával szoros kapcsolatot ápoló ország is nyilvánosan közölte, hogy komoly kérdéseik és aggodalmaik vannak Putyin elnök inváziójával kapcsolatban” – mondta Blinken.
India, Kína, Brazília
Vang Ji kínai külügyminiszter ügyelt arra, hogy ne ítélje el a háborút, de közölte: Kína határozott álláspontja az, hogy „minden ország szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani. Az ENSZ Alapokmányában rögzített elvek szándékaira vigyázni kell.”
S. Jaishankar indiai külügyminiszter azt mondta, hogy „az ukrajnai konfliktus alakulása mély aggodalomra ad okot a nemzetközi közösség számára”. Elszámoltatásra szólított fel az Ukrajnában elkövetett kegyetlenségek és túlkapások miatt. „Ha a fényes nappal elkövetett, minden képzeletet felülmúló támadások büntetlenül maradnak, a tanácsnak el kell gondolkodnia azokon a jelzéseken, amelyeket a büntetlenségről küldünk. Következetesnek kell lenni, ha biztosítani akarjuk a hitelességet” – mondta.
Carlos Alberto França brazil külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy a háború befejezésére irányuló azonnali erőfeszítések kritikusak. „Az ellenségeskedés folytatódása ártatlan civilek életét sodorja veszélybe, és családok millióinak élelmezés- és energiabiztonságát kockáztatja más térségekben, különösen a fejlődő országokban – mondta. – A konfliktus jelenlegi dinamikája mellett az eszkaláció kockázata egyszerűen túl nagy, a világrendre gyakorolt következményei beláthatatlanok.”
Felelősségre vonás
Albánia, Nagy-Britannia, Franciaország, Írország, Gabon, Németország, Ghána, Kenya, Mexikó és Norvégia külügyminiszterei és vezető tisztségviselői hasonló rendreutasításokkal álltak elő.
„Oroszország akciói nyilvánvaló megsértését jelentik az Egyesült Nemzetek Alapokmányának – mondta Olta Xhaçka albán külügyminiszter. – Mindannyian megpróbáltuk megakadályozni ezt a konfliktust. Nem tudtuk, de nem szabad elmulasztanunk felelősségre vonni Oroszországot.”
Marcelo Ebrard mexikói külügyminiszter „a nemzetközi jog kirívó megsértésének” nevezte az inváziót, Simon Coveney ír külügyminiszter pedig azt mondta: „Ha nem vonjuk felelősségre Oroszországot, azt üzenjük a nagy országoknak, hogy büntetlenül tekinthetik zsákmánynak a szomszédjaikat”.
Nem meglepő módon Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyszerre volt hajthatatlan és védekező, és kifejezetten Zelenszkijt vette célba. Egy gyakran Franklin Roosevelt elnöknek tulajdonított mondatot idézve Lavrov fattyúnak nevezte Zelenszkijt, és hozzátette, hogy a nyugati vezetők „a mi fattyúnkként” tekintenek rá.
„Az orosz diplomaták majdnem olyan gyorsan menekülnek, mint az orosz katonák”
Megismételte Oroszország Ukrajnával kapcsolatos panaszainak hosszú sorát, és azzal vádolta a nyugati országokat, hogy Ukrajnát Oroszország elleni tevékenységekre és politikákra használják fel.
„Minden, amit ma elmondtam, megerősíti, hogy a különleges katonai művelet végrehajtására vonatkozó döntés elkerülhetetlen volt” – mondta Lavrov, követve azt az orosz gyakorlatot, hogy az inváziót nem nevezik háborúnak.
Oroszország tagadja, hogy elszigetelődött volna. A külügyminisztérium a közösségi médiát használta arra, hogy beszámoljon azokról a látszólag szívélyes találkozókról, amelyeket Lavrov külügyminiszter kollégáival tartott az elmúlt napokban az ENSZ-ben.
Ennek ellenére Blinken és kollégái más NATO-országokból megpróbálják kihasználni azt, amit ők a Putyinnal szembeni növekvő ellenállásnak és türelmetlenségnek gondolnak.
Több felszólaló, köztük Dmitro Kuleba ukrán és James Cleverly brit külügyminiszter rámutatott arra, hogy Lavrov a saját felszólalását leszámítva nem vett részt az ülésen.
„Megjegyzem, az orosz diplomaták majdnem olyan gyorsan menekülnek, mint az orosz katonák” – mondta Kuleba, utalva Lavrov sietős távozására, illetve az orosz csapatok legutóbbi visszavonulására Ukrajnában.
