Számos témát mutattunk be 2024-ben is könnyen értelmezhető ábrák, szemléletes grafikonok segítségével. Ezekből adunk most egy válogatást, böngéssze őket!
Tavaly is számos olyan cikket, videót mutattunk be, amelyben nagyon erősen támaszkodtunk a különböző ábrákra a tartalom lehető legvilágosabb bemutatásához. Épp a hatásosságukból fakadóan vissza is lehet élni velük, de az ellenőrizhető adatokból készített egyértelmű ábrák, grafikonok többoldalnyi szöveges leírást is megspórolhatnak, összetettebb kérdéseket is egyszerűbben átláthatóvá tehetnek.
2024-es tartalmainkból válogattunk össze egy bő tucatnyit különböző fontos témákban. Akit mélyebben is érdekel az adott terület, az a hivatkozásoknál könnyen megtalálja az adatok pontos forrását is.
Ivóvíz, árvíz
Magyarországon sok problémával küszködik a víziközmű-szolgáltatás, de a legsúlyosabb bajokat a rezsicsökkentés okozta. Röviden: ha betiltják a piaci árakat, és mesterségesen alacsony hatósági árat szabnak meg, az minden iparágban tönkreteszi az iparági cégeket; elmaradnak a beruházások, a fogyasztók pedig hozzászoknak, hogy nem kell takarékoskodniuk az olcsó erőforrással.
Pedig az ivóvíz szűkös erőforrás, és csak egyre szűkösebb lesz Magyarországon. A minősége egyébként átlagosan jó, de elég komolyak a területi különbségek. Nézze meg cikkünkben!
Árvíz szempontjából sincs ideális helyzetben Magyarország, a klímaváltozással pedig arra készülhetünk, hogy rosszabb lesz. A jó hír az, hogy elfogadható mértékű kockázati szint mellett hatékonyan fel lehet készülni rájuk, és messze nem csak természetromboló megoldásokkal. Itt találja a teljes cikket.
Gyermekvédelem, erőszak
Megközelítőleg sem lehet tudni, hogy pontosan hány dolgozó hiányzik a hazai gyermekvédelemből, de azt igen, hogy sok, és várhatóan csak növekedni fog. Nagyjából kétezer nevelőszülő is hiányzik a rendszerből. Ennek a szakemberek szerint borítékolhatóan összevonások, még nagyobb túlzsúfoltság és még több erőszak lehet a vége. A teljes cikkünket itt találja.
Mi van akkor, ha attól kell leginkább félnie egy gyereknek, ami otthon vár rá? A családon belüli gyermekbántalmazási esetekben az ügyek 85 százaléka éveken keresztül tart, anélkül hogy a gyermekvédelem érzékelhetően beavatkozna.
Ha mégis, akkor jellemzően a gyermeket próbálják kiemelni, a bántalmazó szülő pedig az esetek többségében legfeljebb felfüggesztett szabadságvesztést kap. Leginkább azért tartják a bántalmazott gyereket továbbra is a bántalmazó szülőknél, mert messze nincs elég hely a nevelőszülőknél, a gyermek- és lakásotthonokban.
A rendőrség fellépése sem optimális. Ha például egy iskolás gyereket teherbe ejt a bántalmazó apja, akkor nem az a legjobb megoldás, ha a rendőrök elviszik az iskolából a kislányt, hogy este tízig kihallgassák. Itt nézhet utána a témával kapcsolatos kutatásnak.
Magyarország listavezető az EU-ban a párkapcsolati erőszak terén; tizenkét év alatt több mint megduplázódott a párkapcsolati erőszakot elszenvedő nők száma.
Ma már önbevallás alapján minden második nőnek át kell ezt élnie otthon, a négy fal között. A legtöbbjüknek ráadásul nem egyszer, hanem ismétlődően. A növekedés részben persze annak is köszönhető, hogy a magyar nők nagyobb része vált tájékozottá, kevésbé tartják normálisnak az otthoni erőszakot. Ezzel együtt még mindig elképesztően kevesen mernek segítséget kérni. Itt olvashat erről.
Nem jött össze az EU elfoglalása
„Foglaljuk el Brüsszelt!” – a háborúval riogatás mellett ez volt a Fidesz fő szlogenje az európai parlamenti választásokon, csak pont ott nem sikerült, ahol igazán számítana. Júniusban megírtuk, hogy Magyarország Szlovákia mellett az egyetlen tagállam, amelynek sem teljes jogú kinevezett főigazgatója, sem főigazgató-helyettese nincs az Európai Unióban.
A három magyar igazgató politikailag súlytalan helyen dolgozik az Európai Bizottságon belül, pedig ezer lakosra vetítve meglehetősen sok magyar dolgozik az EU-nak.
Az Európai Unió egyébként elképesztő összegű támogatást nyújtott a magyar kormányoknak az évek során, nagyobb mértékűt, mint például a második világháború utáni amerikai Marshall-segély volt. Csakhogy ezt nagyon rosszul sikerült elkölteni, elmaradt az áttörés azokon a területeken, amelyek a hosszú távú fejlődést biztosítanák, miközben a szegénység sem csökkent. Itt találja a témába vágó cikkünket.
A problémás beruházások egyik klasszikus példája, ha az állam alacsony verseny mellett kíván olyan dolgokat építtetni, amiket utána pocsék minőségben is átvesz – nem is nézve, hogy tényleg szükség volt-e az adott beruházásra. Térképre tettük például Mészáros Lőrincék kifogásolható vasúti beruházásait. Vas nélküli vasbeton; hamis tartalmú jegyzőkönyvek alapján átvett és kifizetett, el nem készült korszerűsítés; ki nem fizetett alvállalkozók, ötmilliárdból „meggyorsított”, később befejeződő felújítás, mindez természetesen rengeteg közpénzért – itt olvashatja el az egészet.
Komoly gondok a védőnőknél
A XX. század elején a borzalmas színvonalon lévő hazai csecsemőgondozás megsegítésére hozták létre az amerikai mintára kialakított, külföldi finanszírozású magyar védőnői rendszert. Most a nemrég államosított védőnőkkel kellene kitalálni, hogyan lesz egységes és magas színvonalú a tudásuk és a megélhetésük. A legszegényebb helyeken ugyanis már most sem akar senki védőnő lenni, és mintha területileg nagyon eltérő színvonalon is működnének, miközben a csecsemők ellátásával kapcsolatos buta hagyományok, tévhitek, babonák ma is terjednek. Itt találja erről tavalyi cikkünket.
Embercsempészeket segít a magyar állam
Az embercsempészet kiemelkedően jól jövedelmező, alacsony kockázatú illegális iparág, egyre professzionalizálódó szervezett bűnözői csoportok végzik. Komoly extra ösztönzőket adott ehhez, hogy Magyarország újabban lényegében szabadon engedi az itt elítélt külföldi embercsempészeket, pedig a beszámolók szerint visszatérő eleme például a magyar hatóságok megvesztegetése. „Nem jóságos túravezetőkre kell gondolni, hanem tényleges bűnözőkre, akik általában annyiba se veszik a rájuk bízottakat, mint az állatokat” – mondta a Szabad Európának egy korábbi rendőrtiszt. Magyarország a schengeni határon fekszik, a többi EU-s országnak sem mindegy, ha az állam szabadon engedi az embercsempészeket. Itt olvashat mélyebben a témáról.
Izrael háborúzik
Izrael több mint egy éve aktív háborúban áll. Miután a gázai Hamászt próbálták meggyengíteni katonai eszközökkel, kiterjesztették a háborút Libanonra az ország déli részén meghatározó Hezbollah elleni műveletekkel. Később Szíriába is benyomultak, homályos célokat kommunikálva. Az ország fő ellensége a térségben Irán, amely ballisztikus rakétáival példátlan csapást tudott mérni Izraelre tavaly ősszel. Részletes cikkben mutattuk be, hogyan jutott el a két ország idáig, illetve milyen eszközökkel támadhat Irán és milyen rendszerekkel védekezik Izrael.
Orbán Viktor beszédsémái
Régi párttársai szerint a magyar miniszterelnök vezetői képességeit tekintve leginkább a szónoklásban erős, a beszédei viszont egyre inkább sablonszerűek. A szavak szintjén – kizárólag az évértékelőkre fókuszálva – megnéztük, hogy az évek során egyre egyszerűbbé váltak a miniszterelnök mondatai, az ellenségek terén pedig 2014 óta teljesen lecserélődtek a belföldi szereplők: általános negatív főhőssé vált Brüsszel, de már az Európa szóra is egyre inkább rájár a rúd. Itt olvashat bővebben Orbán Viktor beszédeiről.
