A tálibok vezette kormány kibővítette ideiglenes kabinetjét, és közzétette a miniszterhelyettesek kizárólag férfiakból álló névsorát. Közben egyre több bírálat éri külföldről azért, mert a keményvonalas iszlamisták tettei nem felelnek meg korábbi ígéreteiknek a nők bevonásáról a közéletbe.
Zabihulla Mudzsahid szóvivő szeptember 21-én Kabulban sajtótájékoztatón ismertette a miniszterhelyettesek és a különböző ügynökségek vezetőinek listáját. Elmondta, hogy két veterán harctéri parancsnokot neveztek ki védelmi és belügyminiszter-helyettesnek, ezzel tovább növelték a keményvonalasok számát a legfontosabb miniszterek körül.
Az újonnan kinevezett Abdul Kajjum Zakir és Szadr Ibrahim mullát az ENSZ jelentéseiben azok között a harctéri parancsnokok között említették, akik arra sürgették a tálib vezetést, hogy kapcsolja nagyobb erőre a háborút a nyugat által támogatott kabuli kormány ellen.
Mudzsahid elmondta azt is, hogy az egészségügyi miniszter egyik helyettese a főként síita hazara etnikai kisebbség tagja.
Valamikor a jövőben jöhetnek a nők is
Azt mondta, hogy a jövőben valamikor nőket is hozzáadhatnak a névsorhoz, de ez nem igazán enyhített az egyre növekvő félelmeken, hogy a háború sújtotta ország nagy részének elfoglalása és a Nyugat támogatását élvező kabuli kormány menesztése után augusztus 15-én felállított tálib kabinet visszatér ahhoz az elnyomó kormányzáshoz, melyet 1996 és 2001 között alkalmazott, amikor hatalmon volt.
A tálibok mérsékelt politika és a jogok tiszteletben tartásának ígéreteivel igyekeztek ellensúlyozni ezt a képet, de a keményvonalas veteránok által vezetett, teljes mértékben férfiakból álló kormány megalakítása nem igazán igazolja őket.
Addig nincs elismerés
A nemzetközi közösség arra figyelmeztetett, hogy cselekedetei alapján ítéli meg a csoportot, és a tálibok vezette kormány elismerését olyan kérdésekhez kapcsolja, mint a nőkkel és a kisebbségekkel szemben alkalmazott bánásmód.
Mudzsahid szerint nincs ok arra, hogy a külföld megtagadja az elismerést.
"Az Egyesült Nemzetek felelőssége elismerni kormányunkat [és] más országoké, köztük az európai, ázsiai és iszlám országoké, hogy diplomáciai kapcsolatokra lépjenek velünk" - mondta.
Középiskolába nem, egyetemre csak nikábban
A kabinet névsora azután jelent meg, hogy a kormány a múlt héten kizárta a nőket a középiskolákból.
Mudzsahid azt sugallta, hogy ez ideiglenes döntés volt, mondván: „Most véglegesítjük a dolgokat.”
"Hamarosan bejelentjük, hogy mikor mehetnek iskolába" - mondta a szóvivő.
A múlt hónapban a tálibok vezette kormány bejelentette, hogy az egyetemi hallgatónők folytathatják a tanulmányaikat, de csak nemek szerint elkülönített osztályokban, és ha nikábot viselnek, iszlám fátylat, amely eltakarja az arcot, és abaját, vagyis laza és mindent elfedő köpenyt.
A tálibok korábbi afganisztáni uralma alatt, a kilencvenes évek végén a lányokat nem engedték iskolába, a nőket pedig eltiltották a munkától és az oktatástól.
Afganisztán zavaros jövője új irányítói alatt azok közé a kérdések közé tartozik, amelyek várhatóan kiemelt szerepet kapnak az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén, szeptember 21-én New Yorkban.
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
